Azokat viszont, akik ezt nem tudják vállalni, ám mégsem akarnak kimaradni a „nyusziélményből”, most szombaton, vasárnap és hétfőn nyuszisimogatóval, valamint jelképes nyuszi-örökbefogadással várják a Fővárosi Állat- és Növénykertben.

Hagyomány, hogy húsvét közeledtével sokan élő állatokat vásárolnak: kiscsibét, kiskacsát, néha bárányt, leggyakrabban pedig különféle nyulakat. Sajnos, sokan csak „idényszerű házi kedvencként” tekintenek ezekre az állatokra, így sorsuk és jóllétük az ünnepek után hamarosan kérdésessé válik. A Fővárosi Állat- és Növénykert – épp negyed évszázada – elsőként hívta fel a figyelmet a húsvéti nyulakkal kapcsolatos állatvédelmi gondokra, s azóta is minden évben – a húsvéti ünnepek közeledtével.

Az állatkert nyulakkal kapcsolatos állatvédelmi tevékenységének legfontosabb eleme mindig is az volt, hogy igyekeznek meggyőzni a húsvéti nyúlvásárláson gondolkodó embereket, fontolják meg, tudnak-e tartósan, a jó gazda gondosságával eljárni a nyúltartás közben. Ez egyébként nem csupán az egyének személyes értékrendjén múló kérdés, hanem az állatvédelmi törvény minden állattartóra nézve kötelező előírása.

Azokat, akik felelősségük tudatában a nyúltartás mellett döntenek, az állatkert szaktanácsokkal tudja segíteni a nyulakról való gondoskodásban. Ezek a tudnivalók az intézmény honlapján is elolvashatók. Azok számára pedig, akik felelős döntés alapján inkább nem vásárolnak nyulat, az állatkert húsvéti hétvégén nyuszisimogatóval, illetve jelképes húsvétinyuszi-örökbefogadással teremt lehetőséget arra, hogy ne maradjanak ki a „nyusziélményből”.

A pesti állatkerti nyuszisimogatót a Holnemvolt Park területén, a Manófalva mellett, esőtől védett helyen alakítják ki. A simogatóban „szolgálatot teljesítő” nyulakat rendszeres időközönként cserélik, a tapsifüleseket felügyelet mellett lehet majd simogatni. A jelképes húsvétinyuszi-örökbefogadásra a főbejárat mellett, az Állatkerti Alapítvány irodájában lehet jelentkezni. Az örökbefogadásról az alapítvány oklevelet állít ki, sőt, még egy közös fotó is jár hozzá az örökbe fogadott nyuszival.

Amellett, hogy az állatkert negyedszázada minden húsvétkor felhívja a figyelmet a felelős nyúltartásra, szaktanácsokat ad és „nyusziélményt” kínál az intézmény területén, valamikor be is fogadott nyulakat az ünnepek után. Ez utóbbi lehetőséggel az 1990-es évek közepén azoknak kívántak segíteni, akik pusztán ismerethiány miatt, esetleg önhibájukon kívül kerültek olyan helyzetbe, hogy az ünnep után nem tudtak gondoskodni a tapsifülesekről. A 2000-es évek végére viszont már főként olyan emberek hoztak be nyulat, akik eleve azért nem vállalták az állattartással járó felelősséget, mert eleve azzal számoltak, hogy az ünnep után a nyulakat – és ezzel a felelősséget is – úgymond „átjátsszák” az állatkertnek.

A vásárlók körében a kicsi nyulak a népszerűek, ezért a törpenyúl fajták mellett gyakran árulnak egészen fiatal nyulakat is. Fontos tudnivaló azonban, hogy a nyúlfiak 20–28 naposan térnek át a tejről a szilárd táplálékra, ezért, ha valaki túl fiatal nyulat vásárol, annak gondoskodnia kell a megfelelő tejjel történő táplálásáról. A legjobb azonban, ha ilyen fiatal nyulakat nem vásárolunk meg, bármennyire aranyosak is.

A nyúl nem ugyanazt eszi, mint az ember, a vasárnapi ebéd maradékát tehát ne is próbáljuk odaadni neki! Ugyanez vonatkozik a csokoládéra és hasonló nyalánkságokra. Igen elterjedt tévedés, hogy a nyúl fő tápláléka a sárgarépa vagy a káposzta: ezeket inkább csak kiegészítésként érdemes etetni velük. A legjobb nyúltáplálék a szakboltokban vásárolható. A nyúltáp teljes értékű eledel, a fogak kopását is segíti. Emellett fontos a jó minőségű, nem poros vagy túlzottan szúrós széna is. Ez utóbbira már csak azért is szükség van, mert a nyulak szervezete rostot is kíván. A táp és a széna mellé kiegészítésként adható sárgarépa, karalábé, retek, káposzta, esetleg friss zöld. A nyúl vízigénye – ha nemcsak tápot és szénát, hanem zöldségeket is kap – nem túl nagy; ennek ellenére helyes, ha van előtte ivóvíz.

A nyúlfiak számára 20-30 °C, a felnőttek számára a 15-20 °Ca megfelelő hőmérséklet. A nyulakat leggyakrabban dróthálós nyúlketrecben tartják. Sokan a lakásban is szabadon engedik a házi kedvencként tartott tapsifülest, ám ilyenkor számítani kell rá, hogy az állat megrághatja például a szabadon futó kábeleket, a tapétát, illetve a bútorok lábait is.