(Szerző: Eurológus/hvg.hu) Az Európai Parlament plenáris ülésén közölte az Európai Bizottság vezetője, hogy élesítik a jogállamisági mechanizmust, mert Magyarországon veszélyben van az uniós források felhasználása.
Az Európai Parlamentben a képviselők Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét faggatják kedden délután. Stephane Séjourné, a liberális frakció vezetője vetette fel a témát, hogy mi a helyzet a magyar jogállamisággal, milyen lépéseket tervez a Bizottság például a jogállamisági eljárás keretein belül. Von der Leyen azt mondta, hogy Magyarországgal több területen is van vitája az EU-nak, de a fő baj a korrupció. Ez az oka annak például, hogy a helyreállítási alapnak a Bizottság továbbra sem tud zöld utat adni.
Nem sokkal később egy másik kérdésre válaszolva Von der Leyen közölte: „Arra jutottunk, hogy meg kell tennünk a következő lépést. Johannes Hahn illetékes biztos ma tájékoztatta a magyar szerveket arról, hogy megküldjük a mechanizmus hivatalos beindításáról szóló levelet. A folyamat elindult.”
A jogállamisági mechanizmus, illetve ennek részeként a források odaítélésének a jogállami normák teljesüléséhez való kötése (a kondicionalitás) ötlete még az előző Európai Bizottság idején fogant meg, és összefüggésbe hozható azzal, hogy más tagállamok mellett a jogállamisági problémák miatt már akkor kérdőre vont Lengyelország és Magyarország sem lépett be az unió pénzügyi érdekeivel kapcsolatban nyomozati jogkörrel felhatalmazott Európai Ügyészségbe.
A kóbor elképzelések akkor váltak valós fenyegetéssé, amikor 2018 májusában – nem sokkal az előző országgyűlési választások után – a brüsszeli testület benyújtotta a következő (2021–27) hétéves költségvetésre vonatkozó terve mellett a kondicionalitásra vonatkozó javaslatot is. (A cikk itt folytatódik, tessék kattintani!)
Itt az Oroszország elleni 5. szankciócsomag
(Infovilág) „Mindannyian láttuk azokat a szörnyű képeket, amelyek Bucsában és más olyan területeken készültek, ahonnan nemrégiben vonultak ki az orosz csapatok. (…) Ma a Bizottság javaslatot tett arra, hogy az uniós szankciókat toldjuk meg egy lépéssel: még szélesebb hatókörű és még szigorúbb szankciókat fogunk életbe léptetni, hogy még mélyebb sebet ejtsünk az orosz gazdaságon” – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke.
Zöldmegállapodás: korszerűsítették a szabályokat
Az Európai Bizottság ma javaslatokat terjesztett elő azzal a céllal, hogy aktualizálja és korszerűsítse az ipari kibocsátásokról szóló irányelvet, ami kiemelten fontos uniós jogszabály a környezetszennyezés megelőzése és megfékezése szempontjából. A szabályok aktualizálása elő fogja segíteni, hogy jó irányt vegyenek azok az ipari beruházások, amik elengedhetetlenek a 2050-re kitűzött cél megvalósításához, vagyis ahhoz, hogy Európa a 21. század közepére szennyezőanyag-mentes, versenyképes és klímasemleges gazdasággá váljék. A szabályozás korszerűsítése arra irányul, hogy lendületet adjon az innovációnak, megjutalmazza az élen járó szereplőket, és előmozdítsa az uniós piacon érvényesülő versenyfeltételek kiegyenlítődését. A szabályok felülvizsgálata hozzá fog járulni ahhoz, hogy hosszú távon beruházási biztonság érvényesüljön. Az első új kötelezettségek várhatóan csak az évtized második felépen lépnek majd életbe. – Az ipari kibocsátásokról szóló irányelv
A Bizottság új humánerőforrás-stratégiája
Az Európai Bizottság ugyancsak ma új humánerőforrás-stratégiát fogadott el abból a célból, hogy a lehető legmagasabb teljesítményt tudja nyújtani – minden európai polgár érdekében. A stratégia azt hivatott segíteni, hogy a Bizottság sikerélményeket nyújtó, megfelelő elismerést biztosító karriert és korszerű munkahelyet kínáljon, magához vonzva a tagállamok legtehetségesebb szakembereit. A stratégia részét képezi a ma kiadott az a közlemény, amelyik felvázolja, hogyan válik a Bizottság klímasemleges intézménnyé 2030-ra.
A Bizottság 2030-ig 60%-kal csökkenti majd üvegházhatásúgáz-kibocsátását a 2005-i szinthez képest, a továbbra is kibocsátott szennyezőanyagokat pedig szén-dioxid-eltávolítással fogja kompenzálni.