Tíz válaszadóból hét úgy gondolja, hogy az alacsony gyermekvállalási hajlandóság elsődleges oka a családok anyagi helyzete a nők hozzáállását tíz megkérdezettből csupán egy gondolja meghatározó oknak. A női és a férfi szerepekkel kapcsolatos kérdésekre adott válaszok azt mutatják, hogy a klasszikus nemi szerepekkel kapcsolatos elvárások mára komolyan oldódnak. A többség kívánatosnak tartja, hogy a nők függetlenek legyenek és dolgozzanak, valamint hogy a férfiak jobban kivegyék a részüket a gyermeknevelésből. Még azzal a meglehetősen sztereotíp állítással is csak a kisebbség ért egyet, hogy a „férfi feladata a pénzkeresés, a nőé pedig a háztartás és a család ellátása”. A megkérdezettek háromnegyede el tudná képzelni, hogy több női politikai és cégvezető legyen az országban, és kétharmaduk szerint ez jót is tenne az országnak. 

Az utóbbi időben nagy vihart kavart Kövér László kijelentése, amely szerint a nők önmegvalósítása csúcsának a gyerekszülésnek kellene lennie. A megkérdezettek jó háromötöde (61 százalék) nem ért egyet Kövér László kijelentésével, és mindössze a megkérdezettek harmada (33 százalék), aki valamennyire egyetért ezzel. Egyetlen társadalmi csoport van, amelyik ezt másként gondolja: a Fidesz-szavazók. Az ő esetükben lényegében fordítottak az értékek, 58 százalékuk egyetért, és 38 százalékuk nem ért egyet. A kijelentéssel legkevésbé az MSZP-szavazók nem értenek egyet, 70 százalékuk, és még a Jobbik-szavazók körében is 64 százalékos ez az arány.

Érdemi különbség van abban is, hogy mit gondolnak a férfiak és a nők erről az állításról. Bár egyértelműen nem ért egyet egyik nem többsége sem ezzel, a 9 százalékponttal magasabb az egyet nem értés aránya a nők esetében (65 százalék), mint a férfiaknál (56 százalék). Hasonló a nemek közti arány az állítással egyetértők körében is (30 százalék és 37 százalék).

 

Az alacsony gyermekvállalási hajlandóság okairól is egyértelmű kép rajzolódik ki. Tíz válaszadóból hét (71 százalék) úgy gondolja, hogy az alacsony gyermekvállalási hajlandóság elsődleges oka a családok anyagi helyzete a nők hozzáállását tíz megkérdezettből csupán egy (10 százalék) gondolja meghatározó oknak. Ebben a kérdésben minden párt szavazói hasonlóan gondolkodnak, bár a Fidesz és a Jobbik szavazói körében a nők hozzáállását 19, illetve 12 százalék gondolja oknak. Az MSZP-szavazók körében ez csupán 3 százalék. 

A női és a férfiszerepekkel kapcsolatos kérdésekre adott válaszok azt mutatják, hogy a klasszikus nemi szerepekkel kapcsolatos elvárások mára komolyan oldódnak. A többség (57 százalék) szerint a nők függetlenné válásának a legjobb módja a munkavállalás, és helyes (92 százalék), ha a férfi és a nő is hozzájárul a család jövedelméhez. Még azzal a meglehetősen sztereotíp állítással is csak a kisebbség (42 százalék) ért egyet, hogy a „férfi feladata a pénzkeresés, a nőé pedig a háztartás és a család ellátása”.

Egyértelmű, háromnegyedes többség (76 százalék) úgy gondolja, hogy a férfiaknak nagyobb részt kellene vállalni a gyermekek ellátásából, és hasonló többség (78 százalék) gondolja azt, hogy a gyermek és anya szoros kapcsolatban lehet attól, hogy az anya dolgozik.  

A megkérdezettek több mint háromnegyede azt is el tudná képzelni, hogy több női politikus legyen fontos pozícióban (77 százalék), és azt is, hogy több nagyvállalatot vezessen nő (76 százalék). Azok aránya is kétharmados (65 és 65 százalék), akik szerint jót tenne az országnak és a gazdaságnak, ha több női politikai és cégvezető lenne. Ezen kérdésekről minden társadalmi csoport hasonlóan gondolkodik, de az elmondható, hogy a Fidesz-szavazók körében 8–15 százalékkal többen vannak azok, akik nem látnának szívesen, míg az MSZP-szavazók esetén az átlagnál 5–10 százalékkal többen vannak azok akik szívesen látnának női vezetőket.

A kutatás eredményeiről további részletek a legfrissebb Vasárnapi Hírekben találhatók.