Megkönnyíthető a vállalkozások hozzáférése az európai strukturális és beruházási alapokhoz

…forrásokat igénybe vegyék. Európa versenyképességének növelése céljából így értékes lehetőségek maradnak kiaknázatlanul. A Bizottság ezért egy évvel ezelőtt létrehozta az egyszerűsítéssel foglalkozó magas szintű munkacsoportot, melynek feladata, hogy megoldásokat találjon arra, miként könnyíthető meg a hozzáférés a vállalkozások számára az európai strukturális és beruházási alapokhoz.

A munkacsoport eddig négy fő területen fogalmazott meg ajánlásokat:

  • online eljárások,
  • egyszerű módszerek bevezetése a kiadások visszatérítésére,
  • a kkv-k finanszírozáshoz jutásának megkönnyítése,
  • a pénzügyi eszközök fokozott mértékű alkalmazása.

Még ez évben a munkacsoport napirendjére veszi a túlszabályozás ügyét is, vagyis azt a helyzetet, amikor a kedvezményezettekre vonatkozó uniós előírásokat a nemzeti vagy helyi hatóságok további követelményekkel egészítik ki.

Corina Creţu, a regionális politikáért felelős biztos kijelentette: „Az egyszerűség és a rugalmasság kulcsfontosságú ahhoz, hogy szavatolhassuk az európai strukturális és beruházási alapok sikeres működését Európában. Az újszerű és magas színvonalú tervek megvalósulásában úgy tudunk segíteni, ha a kis- és a kezdő vállalkozások számára egyszerűsítjük a hozzáférést az alapok forrásaihoz. Ezenkívül a 2020 utáni időszakra vonatkozó kohéziós politika kialakítása közben közvetlenül támaszkodni fogunk a munkacsoport ajánlásaira.”

Siim Kallas, az Európai Bizottság volt alelnöke és a magas szintű munkacsoport elnöke hozzátette: „Nem feltétlenül van szükség a jogszabályok módosítására, sok esetben csak meg kell találnunk a bevált módszereket, és terjesztenünk kell őket az egész EU-ban. Az általam vezetett munkacsoport is pontosan erre törekszik.”

  • A munkacsoport egyes ajánlásait a Bizottság már be is építette a több éves pénzügyi keret félidős értékeléséről szóló javaslatába. Így például a következőket:
  • Minden eddiginél egyszerűbb módszerek a kiadások visszatérítésére: a kedvezményezetteknek például nem kell minden egyes költségtételt igazolniuk, hanem a költségek egyes kategóriái (munkaerő-költség, biztosítás, bérleti díj stb.) esetében átalányösszeget vagy rögzített árat alkalmazhatnak.
  • Az egyszeri adatszolgáltatás elvének alkalmazása: a kedvezményezettek által benyújtott dokumentumokat digitális formában kell tárolni, így nem kell őket a projekt minden egyes végrehajtási szakaszánál újra létrehozni.
  • A szinergiák előmozdítása és a bevált módszerek népszerűsítése: például egységes ajánlattételi felhívások révén egyesíteni lehet a különböző uniós finanszírozási forrásokat. Mindez lehetővé tenné a kkv-k számára, hogy több felhívásra való jelentkezés helyett egy beruházási csomagra nyújtsák be ajánlatukat.
  • Az európai strukturális és beruházási alapok által támogatott pénzügyi eszközök révén hitelhez jutó vállalkozásokra vonatkozó követelmények minél nagyobb mértékű összehangolása a piaci gyakorlattal: ez azt jelentené, hogy ezek a követelmények kevésbé lennének szigorúak, mint a szokásos támogatásokra vonatkozó előírások (például kevesebb dokumentumot kellene benyújtani és rövidebb ideig kellene megőrizni azokat).

A munkacsoport ajánlásaira építve a Bizottság megkönnyítené az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) forrásaival való kombináció lehetőségét is, azáltal, hogy az alaponként eltérő előírások helyett egységes szabályokat vezetne be a kérelmezőkre vonatkozóan.

Az európai strukturális és beruházási alapok kedvezményezettjeit szolgáló egyszerűsítésekkel foglalkozó magas szintű munkacsoportot az Európai Bizottság 2015. július 10-i határozata hozta létre. A 12 szakértőből álló munkacsoport 2015 októberében kezdte meg munkáját: azzal kapcsolatban adnak tanácsot az Európai Bizottságnak, hogy az adminisztratív terhek csökkentésével hogyan lehet megkönnyíteni a kedvezményezettek számára az öt alaphoz hozzáférést.

Már az európai strukturális és beruházási alapokra (2014–20) vonatkozó rendelet is számos lehetőséget kínált az egyszerűsítésre és a bürokráciacsökkentésre. Ezek magukban foglalják például az összes európai strukturális és beruházási alapra egyaránt vonatkozó közös szabályokat, továbbá az egyszerűsített költségelszámolással kapcsolatos lehetőségek alkalmazási körének bővítését és az e-kohézió irányába való elmozdulást. A munkacsoport azt is nyomon követi, hogy a tagállamok hogyan élnek ezekkel a lehetőségekkel.

A magas szintű munkacsoport várhatóan 2018-ra készíti el zárójelentését, amely – egyéb visszacsatolások mellett – alapul fog szolgálni a Bizottságnak a jövőbeli kohéziós politika kialakításához.

Az európai strukturális és beruházási alapok működésének egyszerűsítéséről 

Az eredményközpontú uniós költségvetésről

A magas szintű munkacsoport tagjainak névsora

A munkacsoport jelentése az e-kormányzásról (teljes változat)

A munkacsoport jelentése az egyszerűsített költségelszámolási lehetőségekről (teljes változat)

A munkacsoport jelentése a kkv-k alapokhoz való hozzáférésének megkönnyítéséről (teljes változat)

A munkacsoport jelentése a pénzügyi eszközök alkalmazási körének bővítéséről (teljes változat)