Kockáztatja-e a szakítást az EU-val Magyarország kormányfője, Orbán Viktor? Ez volt a nagy kérdés a rendkívüli EU-csúcs előtt.

Charles Michel, az EU Tanácsának elnöke szerint Orbán Viktor magyar miniszterelnök feladta az Ukrajnának nyújtandó újabb segélyekről szóló uniós tervek blokkolását. Mind a 27 állam- és kormányfő egyetértett a tervezett, összesen 50 000 millió eurós támogatási csomaggal – jelentette be a belga a brüsszeli rendkívüli EU-csúcson.

X-en posztolva Charles Michel úgy fogalmazott: „Mind a 27 állam- és kormányfő megállapodott egy további 50 milliárd eurós támogatási csomagról Ukrajna számára az uniós költségvetésen belül. Ez biztosítja Ukrajna számára a stabil, hosszú távú és kiszámítható finanszírozást. Az EU vezető szerepet és felelősséget vállal Ukrajna támogatásában. Tudjuk, mi forog kockán.”

A 2027 végéig tartó időszakra összesen 50 000 millió eurós pénzügyi támogatási kötelezettségvállalást tartalmazó csomagról valójában a tavaly decemberi rendes uniós csúcstalálkozón kellett volna dönteni. Orbán azonban akkor megvétózta a döntést, megakadályozva ezzel a megállapodás létrejöttét.

A magyar kormányfő mindeddig nem egyszer megkérdőjelezte a tervek értelmét, és ezzel összefüggésben arra is rámutatott, hogy szerinte az EU helytelenül fagyasztotta be az országának szánt forrásokat az uniós költségvetésből.

A csúcstalálkozó előtt Orbán a Le Point című francia lapnak adott interjúban azt mondta, hogy Magyarország kész a megoldás részese lenni. Ennek feltétele azonban szerinte az, hogy minden évben új döntés szülessék arról, hogy továbbra is küldenek-e pénzt vagy sem.

Valószínűleg sohasem tudjuk meg, hogy mi történt a mai európai tanácsülést megelőző egyeztetésein az európai vezetőkkel, de szeretnék gratulálni ahhoz, hogy az Ukrajna támogatásával kapcsolatos döntésnél végre a magyar érdekeket és nem Moszkva utasításait tartotta szem előtt.

Azt nem tudom, hogy hogyan fogják Miniszterelnök úr mai szavazatát elmagyarázni azon honfitársaink százezreinek, akiket a rogáni boszorkánykonyhában kifőzött propagandával etetnek közel egy évtizede, de – gondolom – ezt is sikeresen megoldják majd, hiszen minden erőforrás rendelkezésükre áll, gátlástalanságuknak pedig nincs határa.

Abban reménykedem, hogy mai szavazata nem egy taktikai húzás, hanem józan megfontoláson és belátáson alapuló stratégiai döntés volt, és ezzel a jövőben egy hazánk számára sorsdöntő kérdésben közös nevezőre hozhatjuk pártjaink álláspontját. Mint ismert, mi Ukrajna támogatását nem csak azért tartjuk fontosnak, mert az igazságosság azt követeli, hogy mindig az agresszorral szemben, az áldozat mellé álljunk, ahogy ezt 1956-ban is mindenkitől jogosan elvártuk. Hanem azért, mert Oroszország nekünk is hadat üzent akkor, amikor 2021. december 15-én, vagyis két hónappal az Ukrajna ellen megindított katonai agresszió előtt egy hivatalosan nyilvánosságra hozott okmányban világossá tette, hogy a volt szovjet térségen kívül a volt szocialista országokra is érdekszférájaként tekint. Ezzel Moszkva újjáélesztette a Brezsnyev-doktrínát, pár héttel később pedig azt is világossá tette, hogy fegyverrel is kész érvényt szerezni az elképzeléseinek. Talán Miniszterelnök úr egyetért velem abban, hogy egy ilyen helyzetben az orosz propaganda szajkózása, Moszkva érdekeinek bárminemű, akárcsak áttételes támogatása, de még a passzivitás is, hazánk érdekeinek elárulása.

Bízom abban, hogy Magyarország miniszterelnökeként képes szövetséges és ellenség, áldozat és agresszor között különbséget tenni, és a legkritikusabb helyzetekben sorskérdéseink kapcsán létrejöhet a nemzeti együttműködés és egyetértés.

Tisztelettel:

Gyöngyösi Márton

Európai parlamenti képviselő, Jobbik-Konzervatívok”