Európai összehasonlításban is feltűnőek a vagyoni különbségek a magyar települések között, továbbra is látványos Budapest gazdasági túlsúlya – derült az Intrum követeléskezelő vállalatcsoport kutatásából.
A magyar fővárosban a rendszeresen megtakarítók aránya nem sokban tér el az EU-s átlagtól, a városokban és a falvakban viszont az emberek jóval nagyobb részének okoz gondot a megtakarítás.
Az Európa 24 országában jelen lévő követeléskezelési szolgáltatásokat nyújtó vállalat, az Intrum a legfrissebb fizetési felmérésében (ECPR) először kutatta azt, hogy a nagyvárosokban és a kisebb településeken élőket mennyire eltérően érintik a pénzügyi nehézségek. Az Intrum online módon készülő Európai Fogyasztói Fizetési Jelentése független adatfelvételen alapul. A legfrissebb, 2019 őszi kutatásban 24 európai országból 24 ezer európai – köztük 1000 magyar – állampolgár vett részt. A kutatásból kiderült: az EU jó néhány országában a kis településeken élők kevesebbet tudnak megtakarítani, és nehezebben tudják kifizetni a számláikat, mint a nagyvárosok lakossága.
Magyarországon különösen szembetűnő az egyenlőtlenség Budapest és a vidék között: a fővárosi válaszadók 29 százaléka számolt be arról, hogy a jövedelméből nem tud rendszeresen félretenni – ez nem tér el nagyon az európai nagyvárosok átlagától (25 százalék). A magyar városokban élők között 31 százalék, a kistelepüléseken élők között pedig már 43 százalék ez az arány. Vagyis a magyarországi kistelepüléseken élők mintegy 14 százalékkal kevesebben tudnak rendszeresen félretenni a fizetésükből, mint a budapestiek.
A települések között persze minden európai országban vannak megélhetési különbségek, de ezek általában jóval kisebbek, mint hazánkban, az egyes településtípusokon élők megtakarítási képessége között 1–4 százalék csak a különbség. A magyar településtípusok közötti különbségek a legmagasabbak között vannak Európában, hasonlóan nagy eltéréseket csak Lettországban, Litvániában és Portugáliában találunk, míg a visegrádi országokban, ahogy a legtöbb nyugat-európai országban, szintén jóval kevésbé jellemző a kistelepülések lemaradása.
Az adatok alapján Magyarország még mindig erősen fejnehéz, Budapest gazdasági súlya továbbra is rendkívül nagy, és az oda érkező befektetések nagyobb mértékben növelik a foglalkoztatottságot és a jövedelmet, mint más települések beruházásai.
A gazdasági fejlődéssel egyidőben az árak is növekednek, és ez a folyamat szintén a vidéki lakosságot érinti hátrányosabban, mint a budapestieket. A felmérésen a fővárosi válaszolók 53 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a kiadásaik gyorsabban nőnek, mint a jövedelmük. A városokban élők között már 56 százalék, a kistelepülések lakói között pedig 64 százalék volt az arány.
Budapesten egyébként különösen a lakbérek emelkedése érinthet sokakat érzékenyen, hiszen a fővárosban a legnagyobb az albérletben élők aránya. Budapesten nevezték meg a legtöbben (40 százalék) a lakbért, mint a legfontosabb rendszeres kiadásukat. Ugyanakkor az albérletet a fővárosiak többsége is inkább kényszerből vállalja, hiszen a budapestiek nagy többsége (75 százalék) is inkább saját lakás vásárlásában gondolkodik, csakúgy, mint a vidéki lakosok.
Aktívan azonban csak a fővárosiak 32 százaléka gyűjt lakásra, kétszerannyian, mint a falvakban élők, és valamivel többen, mind a városok lakosai. A kistelepüléseken élők közül a legtöbben elsősorban nyugdíjra gyűjtenek (42 százalék, Budapesten ez az arány csak 35 százalék), a kisebb városokban élők pedig oktatásra tesznek félre a legnagyobb arányban (50 százalék elsősorban erre tervez költeni a megtakarításából).
Érdekesség még, hogy a kistelepüléseken vannak a legtöbben, akik az internetes vásárlásaik számláit helyezik előtérbe (16 százalék). Ugyanígy a kistelepüléseken élők közül válaszolták a legtöbben (50 százalék), hogy többször vásárolnak az interneten, mint egy évvel korábban.