Ferencz Benjámin/Benjamin B. Ferencz – Hága

Ferencz Benjámin 1920-ban született a partiumi Csolton, 2020. március 11-én töltötte be tehát a századik életévét. Ő képviselte a vádat a háborús bűnösök sorrendben kilencedik nürnbergi perében, és ő is bábáskodott az ENSZ nemzetközi büntetőbíróságának felállításánál…

Az Osztrák–Magyar Monarchia fegyverletétele, 1918 után a román hadsereg fokozatosan megszállta Erdélyt. 1920-ban, a trianoni békeszerződés júniusi aláírását követően hősünk apja, „a félszemű zsidó suszter” családjával, továbbá néhány rokonnal együtt elmenekült – és Amerikáig meg sem állt.

A hágai Béke-palota: a Nemzetközi Bíróság, az Egyesült Nemzetek Szervezetének elsődleges bírói szervének a székhelye.

Amikor Benjámin New Yorkban elkezdte az iskolát, még angolul sem tudott, ám jó eszű, kitűnően tanuló fiú, felnőve, ösztöndíjat nyert a Harvardra. Az elit egyetemen jogot tanult, s később, a II. világháború után – előtte 1944-ben közlegényként rész vett a normandiai partraszállásban – ő lett a nürnbergi perek legfiatalabb ügyésze.

Ferencz Benjámin, azaz Benjamin Berell Ferencz, a nürnbergi per egyik ügyésze. (A The Wall Street Journal archív felvétele)

A németül is beszélő, jogvégzett (immár) Benjamin Berell Ferencz előbb azt kapta feladatul, hogy gyűjtsön bizonyítékokat a náci vezetők ellen tervezett perekhez a felszabadított haláltáborokban, majd civilben, jogászként csatlakozott a nürnbergi perek előkészítőihez. (A főperben Göring, Hess, Ribbentrop, Keitel vezértábornagy és húsz társuk ült a vádlottak padján, ám ezt követően még tucatnyi hasonló eljárást tartottak.) A keleti frontról gyűjtött jelentések alapján Ferencz göngyölítette fel az „Einsatzgruppen-ügyet”. Ezeknek a „bevetési csoportoknak” nevezett SS-halálosztagoknak mintegy háromezer tagja volt, áldozataik számát sok százezerre becsülik.

Az Einsatzgruppen-per volt sorrendben a kilencedik a nürnbergi perek közül, 1947–48 fordulóján. Ennek az eljárásnak lett a főügyésze hősünk, az akkor 27 éves fiatalember. A 24 vádlottat a bíróság kivétel nélkül bűnösnek találta, közüle tizennégyet halálra ítélte.

Parancsnokuk, Otto Ohlendorf SS-tábornok azt találta mondani védekezésképpen, hogy az egysége különb volt a többinél, mert ő nem engedte, hogy a csecsemők fejét fához csapják, vagy célpontként használják. Az anya magához szoríthatta gyermekét, így egy golyóval lőhették szíven kettejüket. Bűntársai közül a kirívóan kegyetlen Paul Blobel visszautasította, hogy kommandójával Babij Jarnál 33 ezer embert küldött a halálba, szerinte „csak” 10–15 ezren lehettek…

A világháború és a nürnbergi perek után Ben B. Ferencz továbbra is Németországban maradt, itt született meg mind a négy gyereke (korábban ifjúkori szerelmét, Gizit, azaz Gertrude-ot vette feleségül, aki Szatmárnémetiből vándorolt ki Amerikába). Olyan pereken dolgozott, amelyekben a koncentrációs táborok túlélőit kárpótolták, a nácik által zsidóktól elkobzott vagyont adták vissza, vagy tisztségüktől megfosztott zsidók nyugdíjáról döntöttek.

A nekünk, magyaroknak továbbra is Ferencz Benjámin 1957-ben tért vissza az Egyesült Államokba. Ügyvédként praktizált az USA-ban, ám a vietnami háború miatt otthagyta a magánpraxist, egy nemzetközi bíróság létrehozásán kezdett el dolgozni. Ebből nőtt ki a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC), ami a népirtással, háborús bűnökkel és emberiesség elleni más bűncselekményekkel foglalkozik. Az első vádlott egy véreskezű kongói hadúr volt, aki elrabolt gyerekeket kényszerített privát milíciáiban harcra a polgárháborús afrikai országban. Hágai perében Ferencz, Nürnberg akkor már csak egyetlen élő ügyésze mondhatta el a vád zárszavát.

A Ferencz sétaút a nemzetközi büntetőtörvényszék közelében.

Hollandiában, a nemzetközi büntetőtörvényszék épülete melletti parkban pár éve sétautat neveztek el Benjamin Ferencz tiszteletére – aki szüleitől hallott magyar szavakból máig megőrzött néhányat. Néhány éve ismerte csak meg őt a szélesebb közönség: a Prosecuting Evil (Vádemelés a Gonosz ellen) című dokumentumfilm egy csapásra médiasztárt csinált a még mindig életvidám, energikus, szellemileg és fizikailag egyaránt friss férfiból, aki jogászprofesszor létére a hippiktől kölcsönzött jelszót.

A „Szeretkezz, ne háborúzz!” (Make love, not war) felhasználásával megalkotta saját mottóját: „Make law, not war!” (Törvényt hozz, ne háborúzz). Fotó: Armin Weigel

Videók, filmek Benjamin B. Ferenczről; tessék kattintani!

Köszönöm barátaim, Bártfai Gergely és Daniss Győző segítségét.