Az Európai Bizottság ma második szakaszába lépteti az európai szakszervezetekkel és munkáltatói érdekképviseletekkel január 14-én kezdett konzultációt, amely arra keresi a választ, hogyan lehet méltányos minimálbért biztosítani minden uniós munkavállaló számára. (Nyitó képünkön a német minimális órabér 2020. január 1-jétől.)
A
konzultáció február 25-én zárult első szakaszában a Bizottság kérdőívét 23
szociális partner töltötte ki. Válaszaik alapján a Bizottság arra a
következtetésre jutott, hogy további uniós intézkedésekre van szükség a növekvő
béregyenlőtlenség és a dolgozói szegénység csökkentéséért, amit a közeli múlt
eseményei is megerősítettek.
A koronavírus-világjárvány különösen súlyos csapást mért az uniós tagállamok
gazdaságára, vállalkozásaira, valamint az európaiak jövedelmére. Az okozott
károk megszüntetéséhez és a méltányos és ellenállásra képes gazdasági
struktúrák kiépítéséhez elengedhetetlen, hogy az EU-ban minden munkavállaló
tisztességes megélhetésre tegyen szert, amiben a minimálbérek – a kizárólag
kollektív szerződésekben megállapított bérküszöböket alkalmazó és a minimálbért
jogszabályban meghatározó országokban egyaránt – alapvető szerepet játszanak.
A szociális partnerekkel folytatott tárgyalások eredményeként megfelelően
megállapított, következetesen alkalmazott és rendszeresen aktualizált
minimálbérek:
# pénzügyi tartalékot biztosítanak a kiszolgáltatott helyzetben lévő munkavállalók számára a nehéz időkben;
# fokozottan ösztönzik a munkavállalást, és ezáltal növelik a termelékenységet;
# csökkentik a béregyenlőtlenséget;
# növelik a belső keresletet és a gazdaság ellenálló képességét;
# segítik a nemek közötti bérszakadék felszámolását.
A Bizottságnak nem célja, hogy egységes európai minimálbért állapítson meg, sem pedig a minimálbér-megállapítási rendszerek harmonizálása. A konzultáció nyomán esetlegesen meghozott intézkedéseket a tagállamok – minimálbér-megállapítási rendszereiknek és hagyományaiknak megfelelően – eltérően alkalmazhatják majd, azaz sem a szociális partnerek szerződési szabadsága, sem a nemzeti hatáskörök nem fognak sérülni.
A második szakasz konzultációs anyaga különböző lehetőségeket vázol fel azt illetően, hogy lehet uniós intézkedésekkel biztosítani a minimálbérek megfelelő szintjét és az összes munkavállalóra kiterjedő alkalmazását. A válaszok alapján a Bizottság mérlegelni fogja, milyen jogalkotási (pl. uniós irányelv) vagy nem jogalkotási eszközök elfogadására tegyen javaslatot a megoldás végett. A kollektív tárgyalások mindenesetre döntő szerepet játszanak, ahogy azt a szociális partnerek első szakaszban adott válaszai is hangsúlyozzák. Az uniós kezdeményezés ezért arra irányul, hogy:
# jól működő kollektív tárgyalásokra kerüljön sor a bérmegállapításban;
# a tagállami keretrendszerek lehetővé tegyék, hogy a nemzeti minimálbérek megállapítása és rendszeres aktualizálása egyértelmű és stabil kritériumok alapján valósuljon meg;
# a szociális partnerek ténylegesen részt vegyenek a nemzeti minimálbérek megállapításában, hogy a minimálbérek összege megfelelő legyen;
# megszűnjenek, illetve csak korlátozott mértékben forduljanak elő a minimálbérek tekintetében különbségek és kivételek;
# biztosított legyen a minimálbérre vonatkozó nemzeti szabályok megtartása, és ellenőrzési mechanizmusok bevezetésére kerüljön sor.
A konzultáció második szakasza a szokottnál hosszabb ideig tart – 2020. szeptember 4-én zárul –, hogy a koronavírus-világjárvány közepette a szociális partnereknek elegendő idejük legyen válaszaikat benyújtani.
Méltányos minimálbérek az Unióban – a szociális partnerekkel folytatott konzultáció második szakasza ; Méltányos minimálbérek az Unióban – a szociális partnerekkel folytatott konzultáció első szakasza
