Jóváhagyták nagy többséggel a képviselők a helyreállítási és reziliencia-építésieszköz céljait, forrásait és igénybevételének feltételeit rögzítő rendeletet kedden, ám az eredményt csak ma szerda reggel jelentették be.
Az eszköz a 750 000 millió eurós össz-költségvetésű Next Generation EU helyreállítási terv legfőbb eleme. A vissza nem térítendő támogatások és kölcsönök formájában igénybe vehető összesen 672 500 millió eurót a tagállamok a világjárvány gazdasági és társadalmi következményeit enyhítő intézkedésekre fordíthatják.
A lehetőség három évre szól. Ebben az időszakban a tagállami kormányok a nemzeti helyreállítási és reziliencia-építési terveik megvalósításához előfinanszírozást kérhetnek a pénzügyi hozzájárulás 13 százalékának erejéig. Azok a nemzeti helyreállítási és reziliencia-építési tervek részesülhetnek forrásokban, amelyek az uniós prioritásként kezelt politikai területeken hoznak változást: a zöld átállás, ezen belül a biodiverzitás területén, a digitalizációban, a gazdasági kohézió és a versenyképesség növelésében, valamint a társadalmi és területi kohézió erősítésében. Ugyanígy azok az intézkedések is támogathatók, amelyek az eddiginél felkészültebbé, válságállóbbá teszik az adott ország intézményi hátterét, illetve a gyermekeket és a fiatalokat segítik (például a tanulásban vagy a készségfejlesztésben).
A nemzeti helyreállítási tervekkel szemben az az igény, hogy költségvetésük legalább 37 százalékát éghajlatvédelmi, legalább 20 százalékát pedig digitalizációs tevékenységekre fordítsák. Fontos az is, hogy az ekként finanszírozott reformoknak és beruházásoknak társadalmi és gazdasági szempontból is tartós hatásuk legyen. Legyenek átfogóak és mélyrehatóak, és ne veszélyeztessék számottevő mértékben a környezetvédelmi célok teljesülését. A hatalmas összegről szóló rendelet emellett kimondja, hogy csak azok a tagállamok tarthatnak igényt forrásokra, amelyek tiszteletben tartják a jogállamiságot és az alapvető uniós értékeket.
A helyreállítási és reziliencia-építési eszköz végrehajtását figyelemmel kísérő Európai Bizottságot a Parlament illetékes szakbizottságai kéthavonta beszámoltathatják arról, hogy hogyan alakul a helyreállítás az Európai Unióban, és hogyan teljesülnek az egyes tagállamokban a kitűzött célok és részcélok. A Bizottságnak emellett integrált információs és monitoring-rendszert kell a tagállamok rendelkezésére bocsátania, amely összehasonlítható adatokkal szolgál a források felhasználásáról.
A keddi vitában felszólalt magyar képviselők: Cseh Katalin (Renew), Dobrev Klára (S&D), Győri Enikő (EPP). Miután a Tanács is hivatalosan jóváhagyja a rendeletet, az az Unió Hivatalos Lapjában történő megjelenése utáni napon lép életbe.