A Médiatanács frekvenciapályáztatási gyakorlata címmel jelentetett meg értékelést a Mérték Médiaelemző műhely még a régi médiatörvény hátterével az ORTT által kiírt, de már az új médiatörvényi környezetben, a Médiatanács által 2011-2011 folyamán elbírált pályázatok eredményeiről.
43 százalék 3 szereplőnek
Összesen 35 frekvencia talált gazdát a döntések során, ebből 10 jogosultság-kiírásra hivatalból került sor, a maradék 25 pedig úgynevezett „talált” frekvencia volt, ami azt jelenti, hogy egy rádiós célokra szolgáló, de használaton kívüli helyi frekvenciát először kíván hasznosítani a pályázó. A Mérték Médiaelemző szerint a Médiatanács nem egyenlő félként kezelte a pályázókat, hanem saját – illetve a testület tagjainak pártkötődéseiből kikövetkeztethető módon, a kormányzat – médiapolitikai érdekeit érvényesítette a pályázatok elbírálásakor, egyes esetekben végső döntéseivel felülírva a pályázatokban kinyilvánított célokat.
A Médiatanács az elemzés szerint világosan preferált néhány piaci szereplőt, mint például a katolikus egyházhoz kötődő Mária Rádiót, mely 7, a református Európa Rádiót, mely 3 és a Lánchíd Rádiót, mely 5 frekvenciát nyert el a 35-ből; így a frekvenciakínálat 43 százalékát ez a három szereplő nyerte el. „A talált frekvenciához kapcsolódó elővételi jog magyarázatul szolgálhatna a nagy arányú nyertességre. A vizsgált esetekben azonban nem volt ilyen lehetőség, mivel ezeket a jogosultságokat nem kereskedelmi, hanem közösségi médiaszolgáltatásként nyerték el a szereplők, így a pályázatokon nem is volt díjverseny. A nyertessé nyilvánításuk indoka tehát nem a frekvenciát terveztetőt megillető előny volt, hanem a Médiatanács pontozásos értékelése” – írja a Mérték Médialemző értékelése.
Továbbá az is a pályázatok egyenlőtlen elbírálására utal, állítják az elemzők, hogy e három kiemelt szereplő gazdasági értelemben nem valódi piaci szereplő. Ez azt jelenti, hogy bár részesednek ugyan a reklámtortából, de nem kell kifizetniük a piaci szereplők által fizetett műsorszolgáltatási díjat, és az MTVA pénzügyi támogatásban részesíti a szolgáltatók napi működését.
Helyi tartalomtervvel nyert, de központi tartalmat sugároz a Lánchíd – ingyen
Az elemzés részletesebben kitér több, problémásnak látszó nyertesre és értékelésre, ezek között kiemelten foglalkozik a Lánchíd Rádióval, mely pályázatában helyi tartalmak sugárzását vállalta, és így kaphatott több pontot versenytársainál, elnyerve az összesen 5 frekvenciát. Azonban a frekvenciák elnyerése után a szolgáltató módosította a már megkötött szerződését a Médiatanáccsal, hogy az új verzióban már jogosult legyen a központi, budapesti tartalom közvetítésére az elnyert frekvenciákon. Ez az eljárás, ha rövid idő után olyan szerződésmódosítás történik, amely alapján a nyertességet eredményező vállalás nem teljesül, az elemzők megfogalmazásában „a pályázat tisztaságát, az azonos elbánást és az egyenlő versenyfeltételeket veszélyezteti.”
A nyertes pályázatainak eredményeképpen a Lánchíd Rádió műsora egyetlen jogosultsággal lényegében lefedi Nyugat-Magyarország nagy részét, az M7-es autópályán végig hallgathatóvá vált; ami egyértelműen a médiakoncentráció korlátozására vonatkozó hatályos szabályozás kijátszását szolgálja, mert az egy vételkörzetbe olvadó jogosultságok révén újabb jogosultságok megszerzését teszi lehetővé – állítja a MéM elemzése.
Ez a fajta terjeszkedési stratégia elvileg nem újdonság, az elmúlt években több rádió (mint például a Rádió 1, a Juventus Rádió vagy a Klub Rádió) építette üzletpolitikáját arra, hogy vételkörzet-bővítés vagy hálózatos működés eredményeként egyre több hallgatóhoz jusson el. Ezek a rádiók viszont a hirdetési piac valódi piaci szereplőiként működtek. A Lánchíd Rádió ezzel szemben közösségi szolgáltatóként működik, médiaszolgáltatási díjat nem fizet, pedig a szerződésmódosítással ezt a feladatát nem is teljesíti.
Összegzésükben az elemzés szerzői azt írják, hogy bár „a pályázatok elbírálása a közigazgatási eljárás szabályai alapján zajlott, a határozatok indokolása, és elsősorban az eljárások közben hozott határozatok nyilvánossága területén tapasztalhatók hiányosságok, ami miatt nem teljesült maradéktalanul az átlátható és követhető döntéshozatali eljárás követelménye.”
