Baranya megyében máig szennyeznek a volt Budapesti Vegyiművek telepei – derült ki a Greenpeace által kiperelt dokumentumokból. Az adatok sokkolóak: a határértékek több ezerszeresében találhatóak mérgek Garé és Hidas térségében. Sőt Garén egy esetben  28-ezerszeres határérték-túllépést is észleltek. A volt Budapesti Vegyiművek által okozott szennyezés veszélyezteti a környék vízbázisait, ezért a környezetvédelmi szervezet levélben fordult a kormányhivatalhoz az intézkedések várható ütemezéséről érdeklődve. (Nyitó képünkön: a hidasi szennyezés helyszíne. Fotó: © SIMON Gergely/Greenpeace)

A Greenpeace Magyarország 2016-ban kezdte el felkutatni és közérthető formában nyilvánosságra hozni a kiemelten szennyezett hazai területek szennyezettségi adatait. [1] A zöld szervezet ennek érdekében számos közérdekű adatigénylést nyújtott be különböző hatóságokhoz.

A volt Budapesti Vegyiművek (BVM) garéi és hidasi szennyezésével kapcsolatban a Baranya Megyei Kormányhivatal egyszerűen megtagadta a közérdekű adatok kiadását. [2] A Greenpeace a nyilvánvaló törvénysértés miatt a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH) fordult, aki  igazat adott a környezetvédelmi szervezetnek, [3] ám a hatóság ennek ellenére sem adta ki az adatokat.

A Greenpeace végül  kénytelen volt bírósághoz fordulni, [4] mely 2018 tavaszán jogerősen is kimondta: közérdekű környezeti adatot nem lehet visszatartani a magyar állampolgároktól és a civil szervezetektől. A kiperelt dokumentumokból kiderült, hogy Garé és Hidas térsége a mai napig súlyosan szennyezett mérgező vegyszerekkel.

A hidasi és garéi szennyezések története

A helyszínek részletes adatlapjai:

Garé

Az 1980-as években a BVM egykori hidasi gyártelepéről Garéra szállítottak mérgező vegyi anyagokat. Körülbelül 62 ezer darab 200 literes tetraklórbenzol-származékot tartalmazó vashordót helyeztek el a Garétól kb. 2 km-re fekvő lerakóban. A lerakó azonban eredetileg nem vegyipari hulladékoknak készült, hanem egy húsfeldolgozó vállalat és a pécsi bőrgyár hulladékának befogadására, így nem is volt alkalmas a Hidasról érkező vegyi anyagok tárolására.

A sérült vashordókból a tetraklórbenzol a levegőbe, a talajba és a talajvízbe szivárgott, veszélyeztetve Bonyhád vízbázisát, [5] valamint a veszélyeshulladék-tárolótól 200 méterre folyó Bosta patakot is. A hordókat azóta elszállították, de a helyszínen a mai napig ott maradt a klórozott benzollal szennyezett 3000 tonnányi talaj. A 2015-i vizsgálati jegyzőkönyv  szerint a talajban az összes halogénezett aromás szénhidrogén mennyisége több mint 28 ezerszerese(!) a normál szennyezettségi határértéknek. [6] A talajvízben a májkárosító triklórbenzol koncentrációja a normál határérték több mint 12 ezerszerese, a rákkeltő kockázatú tetraklórbenzolé pedig több mint 4500-szorosa.

Hidas

A Budapesti Vegyiművek hidasi gyártelepe is erősen szennyezett. 16 ezer tonna tetraklórbenzol-származék keletkezett a gyártás során, melyet átmenetileg 1 hektáros területen a telep mellett, 200 literes vashordókban tároltak. A vashordók egy része megsérült, [7] a  vegyi anyagok a talajba szivárogtak, ezzel tíz hektáros területen szennyezve el a talajvizet. A 2015-ös mérések szerint a rákkeltő kockázatú tetraklórbenzolok koncentrációja a talajvízben a normál határérték több mint 1600-szorosa, a triklórbenzoloké közel 1200-szorosa.

A dokumentumok alapján 1994-ben a Dél-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség kötelezte a BVM-et a garéi veszélyes hulladékkal szennyezett talaj- és talajvíz ártalmatlanítására, és 2002 márciusában Hidason is elrendelték a szennyezett talajvíz, két évvel később pedig a talaj megtisztítását. Az előbbit 2010. december 31-ig, az utóbbit pedig 2007. október 31-ig kellett volna befejezni, ezeknek a határozatoknak azonban láthatóan nem tudtak érvényt szerezni.

A Greenpeace Magyarország a részletes szennyezési adatokat közzétette a Mérgezett örökségünk-oldalán. [8] A riasztó mértékű szennyezés tükrében a környezetvédelmi szervezet mielőbbi intézkedéseket követel a hatóságoktól. Ennek érdekében levélben fordult [LINK] a Baranya Megyei Kormányhivatalhoz [9], hogy információt kérjen a kármentesítés várható üteméről, valamint a környéken lakók, és a környékbeli élővizek veszélyeztetettségéről.

A Greenpeace Magyarország az utóbbi években összesen 32 hasonló jellegű súlyos vegyi szennyezést tárt fel országszerte. Ezekben az esetekben állami beavatkozással sürgősen el kell kezdeni a kármentesítést, és „a szennyező fizet” elvének érvényesítésével a költségeket utólag kell behajtani ott, ahol még elérhetőek a felelősök. Az újabb szennyezések megelőzése érdekében pedig valós pénzügyi garanciákat kell kérni a veszélyes anyagokkal, hulladékokkal dolgozó cégektől, hogy a szennyező garantáltan meg tudja fizetni az általa esetlegesen okozott környezeti kár elhárítását.

FRISSÍTÉS, 2019. január 25., 09,14: A magyar Greenpeace ebben az ügyben kérdéseket küldött az illetékes hatóságnak, amit kiegészített még a dioxinok vizsgálatára irányuló kérdéssel. A válaszlevél itt olvasható. Eszerint a dioxinok, a helyben valószínüleg megjelenő legveszélyesebb vegyi anyagok jelenlétét nem vizsgálták, a lakosságra gyakorolt hatásra vonatkozó kérdésünkre nem reagáltak, a mérgek felszámolása ügyében pedig a régóta felszámolás alatt lévő cégre várnak.

Hivatkozások:

[1] Mérgezett örökségünk

[2] Nem és nem: borzasztóan titkolóznak Garé-ügyben  – pecsistop.hu, 2017. november 21.

[3]  A NAIH állásfoglalása

[4]

[5] A cég megszűnt, de a vegyszereket az eső továbbra is mossa a talajba Garéban – bama.hu, 2015. június 5.

[6] Vizsgálati jegyzőkönyv – Baranya Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály, Környezetvédelmi mérőközpont, 2015. április

[7] Tovább szennyez Garé és Hidas  – boon.hu, 2007. április 11.

[8] A helyszínek részletes adatlapjait lásd:

[9] A Greenpeace Magyarország levele a Baranya Megyei Kormányhivatalnak