Az Európai Bizottság elnöke nem hajlandó elfogadni, hogy az Európai Parlament az eddiginél jobban szemmel tartsa a demokrácia alakulását a tagországokban, sőt, ha úgy ítéli szükségesnek, kemény szankciókat is kiszabhasson. A Der Spiegel megszerezte azt a levelet, amelyet von der Leyen most küldött el, válaszul az EP tavaly októberi kezdeményezésére. A Sassoli elnöknek címzett üzenet azt hangsúlyozza, hogy elegendő a jelenlegi hatáskörmegosztás az intézmények között. Azonkívül Brüsszel minden évben jelentést tesz közzé a jogállam helyzetéről és elkészült az új demokratikus akcióterv is.
Ezzel szemben Strasbourg amellett van, hogy olyan mechanizmusra van szükség, amely sokkal alaposabban a kormányok körmére néz, mert egyre több tagországban jönnek fel és erősödnek meg autokrata, illiberális irányzatok. Őket meg kell fosztani az anyagi támogatástól, de szükség esetén még a szavazati jogtól is.
Von de Leyen reakciója két okból is pikáns. Egyrészt mert a Parlament részéről már jó ideje hallani a kritikát, hogy a Bizottság csak vonakodva jár el a jogsértő hatalmakkal szemben. Jó egy éve az EP tétlenség miatt beperelte az unió végrehajtó testületét az Európai Bíróságon, miután az még mindig nem veti be a jogállami mechanizmust Magyarország és Lengyelország ellen.
Másrészt a bírálók szerint a Bizottság elnök asszonya megszegi szavát, hiszen korábban azt ígérte, hogy Strasbourg jogot kap javaslatok beterjesztésére, mert az jelenleg nem illeti meg. Moritz Körner, a német liberálisok európai törvényhozója azt, mondja, hogy látnivaló: Orbán és Kaczynski továbbra is számíthat a védelemre von der Leyen részéről.
A The Economist írja: Angela Merkel öröksége villámgyorsan elhalványul. A politikus hat éven belül másodszor függesztette fel a közösség bevándorlási szabályainak alkalmazását, ám ezúttal azért, hogy Belarusz felől ne juthassanak be a menekültek. Mintha nem is mondta volna 2015-ben, hogy találnak megoldást a Németországot elárasztó jó egymillió migráns helyzetére. Igaz, azóta is megoldatlan, hogy a tagállamok egyenletesen osszák el egymást közt az érkező tömegek okozta terheket.
A németeknél, persze, új kormány van, ily módon természetes a változás.
Merkel elkényeztette a magyar és a lengyel vezetést, miközben mindkettő lábbal tiport a demokratikus normákon.
Az uniópártok megakadályozták, hogy a két országtól uniós támogatásokat vonjanak meg, vagy hogy elszigeteljék őket. A demokráciáért érzett félelemnél fontosabb volt, nehogy megosztott legyen a földrész. Az új koalíció viszont szigorú feltételeket támaszt a jogállam ügyében.
Hasonló a helyzet az EU reformjával. Amikor Marcon gyorsítani akart, Merkel szélsebesen kinyomta a kuplungot. A motor felbőgött, de a jármű egy helyben állt. Egy 27-tagú szervezetben az a legegyszerűbb kompromisszum, ha nem történik semmi. Ez különösen vonzó volt a németeknek, akik gazdaságosan tudtak exportálni és hatalmas piacot kaptak hozzá.
Új helyzet állt viszont elő, amikor a kancellár levette a lábát a tengelykapcsolóról, lásd az újjáépítési segélycsomagot, vagyis az EU eladósodásának engedélyezését. De most már a többség amellett van, hogy meg kell tartani ezt az eszközt, az ne csupán egy alkalomra szóljon.
A politikában is más idők járnak, mint idáig. Megerősödtek az atomenergia hívei, Macron és Kelet-Európa szövetségre lépett ez ügyben. De hogy Scholz szava mennyit számít a kontinensen, az a francia és olasz választások eredményétől függ, vagyis, hogy miként szerepel az unióban erős embernek számító francia elnök, illetve olasz kormányfő.
Durva viszont, hogy ilyen gyorsan kiradírozódik Merkel hagyatéka. A kancellár emléke úgy tűnik el, mint lábnyom a hóviharban. Egyben tartotta a klubot, de nemigen hagyott jelzést maga után.
Bidennek először odahaza kell munkához látnia, ha meg akarja erősíteni a demokráciákat a világban, írja a kétnapos washingtoni virtuális nemzetközi konferenciáról, a demokrácia-csúcsról a Time elemzése. Emlékeztet arra, hogy a fórum megrendezése kampányígéret volt a politikus részéről, miután Trump bírókat igyekezett befolyásolni, beleavatkozott a igazságügyi tárca dolgába, pártcélokra használta az elnöki hivatalt, majd megpróbálta megfordítani a választások törvényes eredményét.
Amerika a háború után sokáig példaképnek számított, de legutóbb jött Trump és rajta kívül
demokráciaellenes erők kerültek hatalomra Magyarországon,
Indiában, a Fülöp-szigeteken, Lengyelországban és Brazíliában is. Az autoriter irányzatok láttán a világ lassan rádöbbent, hogy dolgozni kell az erős jogállam megőrzéséért.
A Freedom House elnöke, Michael Abramowitz azt mondja, nagy bajban van a demokrácia. Egyre több helyen gyengülnek meg a politikai és civil szabadságjogok. Jó időbe telik majd, amíg a világ kikászálódik az árokból. De a szakértő nagyon fontosnak tartja, hogy Biden jelzést küldött, miután az USA-ban az utóbbi időben hanyatlik a demokrácia. Ám most már eredményeket kell felmutatni.
A kétnapos washingtoni értekezletet széles körben eszköznek vették, hogy nem hivatalos szövetség jöjjön létre az orosz és kínai tekintélyuralom ellen. A részvevők egyben ígéretet tettek, hogy harcolnak a korrupció ellen, támogatják az emberi jogokat, a független sajtót és határozottan megvédik a szabad választások intézményét. Az esemény egybehívásával Biden egyensúly-mutatványra vállalkozott, mert neki magának is meg kell mutatnia, mit tesz azok ellen az erők ellen, amelyek alá akarják ásni a szavazópolgárok akaratát és embereket kívánnak megfosztani jogaiktól.
Peking és Moszkva élvezte is, hogy Washington ugrál, amikor a demokráciája ilyen viharos időket él át. Az elnöknek valóban hatalmas teendői vannak, és Abramowitz szerint: amikor az országon belül ennyire próbálják megrendíteni a jogállamot, akkor még nagyobb feladat megrendezni egy ilyen csúcsot, mert nem kérdés, hogy csúszik vissza az amerikai demokrácia.