Oroszország a többpólusú világrend realitásaiból indul ki

(Forrás: Magyar Újságírók Országos Szövetsége) A többi között ezt mondta az orosz nagykövet a Magyar Újságírók Országos Szövetsége kül- és biztonságpolitikai szakosztálya tagjaival folytatott háttér-beszélgetésen.

Igen jól sikerült, gyümölcsöző háttér-beszélgetésen fogadta a MÚOSZ kül- és biztonságpolitikai szakosztályának tagjait Jevgenyij Sztanyiszlavov, az Oroszországi Föderáció (OF) magyarországi nagykövete. A találkozóról, az eszmecseréről a brit Chatham House szabályai szerint tudósítunk, amelyeknek a lényege: az elhangzottak nem köthetők egyik részvevő személyéhez sem.

Az Oroszországi Föderáció budapesti nagykövetségén tartott mintegy kétórás találkozón a szakosztály idősebb, tapasztaltabb generációin kívül jelen volt az egyetemi ifjúság képviselője is.

Megállapíttatott: többpólusú, ám feszültségekkel terhes világban élünk, amit a változás, az erőviszony-módosulás jellemez. A Nyugat hét, vezető országát összefogó G7-csoport bruttó hazai terméke (GDP-je) az 1990-es évtized elejétől, a hidegháború lezárulásától napjainkig a világ GDP-jének 32 százalékára csökkent. Ha a GDP-t a vásárlóerő-paritáson (PPP) számoljuk – amit egyébként a CIA statisztikák is alkalmaznak – Kína lekörözte az Egyesült Államokat és átvette a világ legnagyobb gazdasága szerepét.

Azt jelentené ez, hogy válságban van a globalizáció modellje (amit a legalábbis gazdaságpolitikában „ultraliberális” országok köre határozott meg)?

A válasz nem egyszerű. Az érdekek, és nem pedig a megfélemlítés egyensúlyára van szükség, hangzott el. Ami a „Rule-based Order-t” a törvényeken, szabályokon alapuló világrendet illeti, ezeket országok egy szűk köre, nem pedig az ENSZ határozza meg.

Elhangzott, hogy „elegünk van a politikai nyilatkozatokból, az Oroszországi Föderáció konkrét jogi garanciákat, nem pedig politikai deklarációkat akar”. Ennek kapcsán Moszkva Helmut Kohl kancellárt idézte, aki garantálta, hogy Kelet-Németország, a volt NDK területén nem helyeznek el atomfegyvereket. Továbbá Moszkvában úgy látják, hogy az aláírt szerződéseket is megsértik. Erre példa: a Normandiai Négyek nem támogatják a Minszki Megállapodásban lefektetett, Kijev és a Donbassz közötti tárgyalásokat.  

Középütt Jevgenyij Sztanyiszlavov, az Oroszországi Föderáció (OF) magyarországi nagykövete

Joe Biden elnök Demokrácia Csúcstalálkozója kapcsán hallottuk, hogy az amerikaiak (akiknek szerepe az afganisztáni, iraki, líbiai helyzet kialakulásában meghatározó volt) döntik el, kit hívnak meg, ki a demokrata és ki a diktátor. Egészében véve a nemzetközi kapcsolatok újra-ideologizálásának a folyamatát figyelhetjük meg. Ezzel Moszkvában szembeállítják az OF megközelítését: nem konfrontációs alapon oldani meg a konfliktusokat (lásd az örmény–azerbajdzsáni összecsapások kezelését). 

Mi a helyzet a Nyugat, Ukrajna által emlegetett oroszországi katonai fenyegetéssel? A válaszban kiemelt helyen szerepelt, hogy az OF a csapat-összevonásokat a saját területén hajtja végre. Ugyanakkor a Donbassz körüli helyzet robbanásveszélyes. Moszkvában dokumentumtervezet készül arra vonatkozóan, hogy a NATO ne helyezzen el rakétákat az oroszországi határok mentén.

Ami a magyar–orosz kapcsolatokat illeti, azokat a pragmatizmus, egymás érdekeinek a figyelembevétele jellemzi. Az idén januártól szeptember végéig a kétoldalú kereskedelem 67%-kal nőtt a tavalyi hasonló időszakhoz mérten. Új termékek jelentek meg, például a Rosszelmas (az oroszországi mezőgazdaságigép-gyártó, értékesítő konglomerátum) kombájnokat szállít Magyarországra. Fontos: az Új Selyemutat (a Budapest–Belgrád vasútvonalat) is érinti az a közeli jövőben várható kétoldalú megállapodás, amely Magyarországon keresztül irányítja majd a Keletről (elsősorban Kínából) az OF-n keresztül érkező árukat nyugat-európai rendeltetési helyükre.

Kétoldalú tárgyalások folynak klímavédelmi, CO2-kibocsátási ügyekben, a digitalizáció előmozdítására. Emellett a kereskedelmi partnerek nyitnak a kis- és közepepes vállalatok irányába is. Az Oroszországi Föderáció oktatási rendszere több magyar diákot várna.

Áttérve az aktuálpolitikára, elhangzott, hogy az ellenzéki kormányfő-jelölt Márki-Zay Péter nem fordult a nagykövetséghez és az OF budapesti diplomáciai képviselete nem is tervezi vele a kapcsolatfelvételt. Az emlékezetpolitika kényes kérdéseit (például Magyarország második világháborús szerepét, megítélését) érintve azt hallottuk: hasznos lenne, ha ezekről a kérdésekről a két ország történészei párbeszédet indítanának.     

Gyakorlati probléma, hogy Budapesten a Hungária körút környékén oroszországi tulajdonban lévő, évtizedek óta elhanyagolt, szeméttel telehordott ingatlanok, épületek vannak. Ezekről már tárgyaltak az OF külföldi ingatlanjaival foglalkozó moszkvai szervezet képviselői Budapesten a magyar illetékesekkel. Az oroszországi fél nem zárja ki megoldásként az említett ingatlanok bérbeadását, vagy az eladást sem.