Lázadás az Európai Néppártban a Fidesz ellen – ezzel a címmel számol be a konzervatív bécsi Die Presse arról, hogy Othmar Karas, az osztrák néppárti európai parlamenti képviselőcsoport vezetője Deutsch Tamás kizárását követeli a frakcióból, miután a magyar politikus a jogállamisági viták során Gestapo-hasonlattal élt Manfred Weber frakcióvezetővel kapcsolatban.
Az osztrák lap úgy tapasztalja, hogy a jelek szerint „túlcsordult a pohár”, és egyre többen hajlanak Deutsch kizárására. Szerdán tartanak frakcióülést, akkor döntenek a Webert diktatórikus államrendőrségi módszerekkel vádoló fideszes EP-képviselő frakciótagságáról.
Egy másik osztrák lap, a liberális Der Standard Lendvai Pál kommentárját közli a múlt heti EU-csúcson született kompromisszumról, „Az illúziók vége” címmel. A veterán publicista szerint a Brüsszelben megkötött alku katasztrófát jelent azoknak a lengyeleknek és magyaroknak, akik évek óta azt remélik, hogy az Európai Unió segít nekik helyreállítani a jogállamot.
Az EU csúcsvezetői ritkán tapasztalható összhangban, csaknem euforikus hangulatban ünnepeltek, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke mérföldkőről beszélt, Charles Michel, a tagállami vezetők testületének, az Európai Tanácsnak az elnöke pedig nagyszerű eredményről – idézi fel Lendvai a találkozó eredményeit méltató kijelentéseket, és hozzáteszi: néhány lap szerint Angela Merkel számára is nagy siker volt, hogy elhárították a jogállamisági mechanizmussal szembeni magyar és lengyel vétófenyegetést. A Der Standard kommentátora elismeri, hogy a járvány által előidézett gazdasági válságra tekintettel valóban sikernek tekinthető az összesen 1,8 billió eurós EU-költségvetés és helyreállítási alap elfogadása, valamint a 2030-ra vonatkozó klímacélkitűzések szigorítása. Az is sikernek tekinthető, hogy a 27-ek egységet mutattak a britekkel folytatott Brexit-vitában.
A jogállamiság helyreállításában reménykedő lengyelek és magyarok szempontjából azonban katasztrófa volt az alkukötés, mert a felvizezett mechanizmus alkalmazása évekkel eltolódik – vélekedik Lendvai Pál. Felhívja a figyelmet arra, hogy csak az Európai Bíróság megerősítése után lehet majd megvonni az uniós támogatási pénzeket, ráadásul minden egyes esetben csak akkor, ha a visszaélést bizonyították, és a helyi igazságszolgáltatás mégsem torolta meg a cselekményt.
Lendvai utal Vásárhelyi Mária véleményére, amely szerint Merkel elvtelen kompromisszumot kötött a magyarok háta mögött a diktátorral, és valójában mentőövet dobott neki, hiszen a 2022-i országgyűlési választások előtt bizonyosan nem indul eljárás Magyarország ellen. Ha tehát Orbán emberei a következő években kevésbé feltűnő módon fognak lopni, akkor gátlástalanul tovább működhetnek. Ameddig az EU tőkével táplálja az Orbán-rendszert, az ellenzék a túlélésre is képtelen lesz, nemhogy sikeres küzdelmet tudjon folytatni a diktatúrával szemben.
Felhívja a figyelmet a Der Standard szerzője Soros György véleményére is, aki a lehető legrosszabbnak tartja a megszületett kompromisszumot, mert Merkel ahelyett, hogy színvallásra kényszerítette volna Orbánt, engedett a magyarok és a lengyelek zsarolásának. Így Magyarország 19 000 millió euróhoz juthat a helyreállítási alapból, valamint évente 2700 millióhoz az uniós költségvetésből, ami a hazai össztermék magasabb százalékának felel meg, mint bármely másik tagországban. A cinikus és dörzsölt budapesti pókerjátékos és a hozzá hasonló varsói partnerei már most győztesnek nyilvánították magukat, bár talán ezt túl korán tették – írja Lendvai. Szerinte a most ünnepelt hamis kompromisszummal nemcsak a lengyelek és a magyarok, hanem a bolgárok és a románok számára is vége annak az illúziónak, hogy az EU nem csupán közös piac, hanem értékközösségként is sikeresen működhet.
A német Frankfurter Allgemeine Zeitung arról közöl áttekintést, hogy a rotációs EU-elnökség átvételekor, fél évvel ezelőtt nagy ambíciókkal indult, de végül vajmi keveset ért el az új európai menekültügyi és migrációs politika elfogadtatása terén Horst Seehofer német belügyminiszter. A cikk szerint a téma a koronavírus-válságnak esett áldozatul. Az intézkedéscsomagról szóló javaslat csak szeptember végén került a többi tagország szakminisztere elé, és akkor már ismét dúlt a járvány. Seehofer államtitkára, Stephan Mayer a frankfurti lapnak nyilatkozva elismerte, hogy
még nagyok a nézeteltérések annak megítélésében, miként nyilvánuljon meg konkrétan a tagállamok közti szolidaritás, amikor meg kell segíteni a túlságosan nagy migrációs nyomásnak kitett tagországot.