Magyarország az Európai Uniótól évi 4000 millió euróval (évi 1 400 000 millió forinttal) több támogatást kap, mint amennyit befizet, és ez a különbség a jövőben még növekedhet is.
Vannak, akik azt vetik fel, hogy eközben az uniós országok magyarországi befektetői ennél több pénzt „visznek ki az országból”. Csakhogy az európai befektetők nyereségeinek külföldre utalását az uniós támogatásokkal összehasonlítani megalapozatlan, abból semmilyen következtetést nem lehet levonni. A teljes cikk itt olvasható »
Az Európai Bizottság jóváhagyta azt a 47 500 millió forintos magyar programot, amely a vendéglátó-ipari, a kulturális, a sport- és a szálláshely-szolgáltatási ágazatot hivatott támogatni a koronavírus-válság okozta helyzetben.
A Bizottság az intézkedést a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos állami támogatásokra vonatkozó ideiglenes keretszabálya alapján hagyta jóvá. A támogatást az ezekben az ágazatokban tevékenykedő munkáltatók vehetik igénybe, feltéve, hogy üzleti tevékenységük számottevően visszaesett 2020 novemberében a koronavírus-járvány következtében. A támogatási intézkedés a munkáltatók költségeinek csökkentésére és az elbocsátások elkerülésére irányul. További célja, hogy enyhítse a kedvezményezettek likviditáshiányát, és biztosítsa, hogy a járvány alatt és után is folytatni tudják gazdasági tevékenységüket. A vendéglátó-ipari, a kulturális és a sportágazatnak nyújtott állami támogatás bértámogatás formájában fog megvalósulni a következő két konstrukcióban:
1.) mentesség a munkáltatókat terhelő adókötelezettségek alól, amely (attól függően, hogyan adózik a kedvezményezett) a munkavállalóknak fizetett havi bruttó munkabér legfeljebb 20,75%-át, illetve 15,75%-át teszi ki; és
2.) a munkavállalók bruttó fizetésének 50%-ával megegyező összegű közvetlen támogatások. A szálláshely-ágazatnak nyújtott állami támogatás kompenzációt hivatott biztosítani, és a következő formában fog megvalósulni: fedezetlen állandó költségek támogatása; vagy korlátozott összegű támogatás, ha a kedvezményezettek nem jogosultak a fedezetlen állandó költségek támogatására. A részben kompenzálandó fedezetlen állandó költségek összege az előre jelzett veszteségeken alapul, amelyeket a realizált veszteségek 2020. évre vonatkozó, auditált pénzügyi beszámolókon vagy adószámlákon alapuló utólagos ellenőrzése révén felügyelnek majd.
EU: környezetbarát, okos, megfizethető mobilitás
Az Európai Bizottság bemutatta a fenntartható és intelligens mobilitásra vonatkozó stratégiáját, amely megteremti az alapot ahhoz, hogy elkezdődjék az uniós közlekedés zöld és digitális átállása, és a rendszer ellenállóbbá váljék a jövőbeli válságokkal szemben.
A szakértők szerint 2050-ig 90%-os kibocsátáscsökkentés érhető el az intelligens, versenyképes, biztonságos, hozzáférhető és megfizethető közlekedési rendszer kiépítésének köszönhetően. Minden közlekedési módnak fenntarthatóbbá kell válnia, ehhez pedig széles körben rendelkezésre kell állniuk a környezetbarát alternatíváknak, és megfelelő ösztönzőket kell biztosítani az átálláshoz. Konkrét részcélokat meghatározva biztosítható, hogy az európai közlekedési rendszer átalakulása megfelelő ütemben haladjon előre az intelligens és fenntartható működés kialakítása felé. A teljes cikket itt elolvasható»
Európai éghajlati paktum: közösen a zöldebb Európáért
Az Európai Bizottság útnak indította az „európai éghajlati paktum” kezdeményezést, ami lehetőséget kínál mindenkinek, hogy részt vegyen az éghajlatvédelmi tevékenységekben, és segítsen a mostaninál zöldebbé tenni Európát. Az európai zöld megállapodás részét képező éghajlati paktum mindenki számára teret kínál az információk megosztásához, valamint a klímaválsággal kapcsolatos párbeszédben és akciókban, illetve az egyre népszerűbb európai klímavédelmi mozgalomban való részvételhez. A teljes cikk itt elolvasható »
A körforgásos és klímasemleges gazdaságért
Az Európai Bizottság javaslatot tett az elemekre és akkumulátorokra vonatkozó jogi keretrendszer korszerűsítésére. Ez az első konkrét kezdeményezés a körforgásos gazdaságra vonatkozó uniós cselekvési tervben bejelentett intézkedések közül, melynek célja, hogy Európa 2050-re klímasemleges kontinenssé váljék. A Bizottság javaslata olyan szociális, gazdasági és környezetvédelmi kérdésekkel foglalkozik, amelyek az elemek és akkumulátorok mindegyik típusát érintik. A mostaninál jobb és nagyobb teljesítményű vezeték nélküli áramforrások hozzájárulnak a közúti közlekedés villamosításához, ami nagymértékben csökkenti majd a kibocsátások mennyiségét, segíti az elektromos járművek elterjedését, és növeli a megújuló energiaforrások részarányát az EU energiaszerkezetében. Az a cél, hogy az uniós piacon forgalomba hozott elemek és akkumulátorok teljes életciklusuk során fenntarthatóak, nagy teljesítményűek és biztonságosak legyenek. A teljes cikk itt olvasható »
Terrorizmus elleni uniós program – javaslat az Europol megbízatásának megerősítésére
Az Európai Bizottság új uniós programot terjesztett elő, hogy előmozdítsa a terrorizmus és az erőszakos szélsőségesség elleni küzdelmet, és javítsa az EU ellenálló képességét. A terrorizmus elleni új program azt hivatott segíteni, hogy a tagállamok a mostaninál eredményesebben tudják bekövetkezésük előtt felderíteni és megelőzni a terrorcselekményeket, jobban védjék polgáraikat a terrorista fenyegetésektől, és hatékony válaszintézkedéseket hozzanak. A teljes cikk itt olvasható »
Jól vagy rosszul járna Magyarország a NextGenerationEU nevű alappal?
Az Európai Tanács tagjai – köztük a magyar kormányfő – az idén júliusban határoztak a folyó áron 800 000 millió eurós NextGenerationEU nevű alap felállításáról. Magyarország részesedése közel 8000 millió euró vissza nem térítendő támogatás és 10 000 millió euró kedvezményes hitel lenne. A támogatás összegéből a csomag visszafizetéséhez nyújtandó magyar hozzájárulás várhatóan legfeljebb 3,5-4000 millió eurós értékét levonva a magyar költségvetési egyenleg legalább 4 milliárd eurós nyereség. Ha Magyarország igénybe veszi a kedvezményes hitelt is, ehhez adódik hozzá több százmillió euró kamatmegtakarítás.
A teljes cikk itt olvasható »
Tényleg 34 millió migránst akar „behozni” az Európai Unió?
A Bizottságnak az integrációról és a befogadásról szóló új cselekvési terve valójában nem migrációs javaslat. Célja nem a migráció támogatása vagy előmozdítása, hanem a törvényesen már az EU-ban élő, de az EU-n kívül született 34 millió ember integrációjának segítése.
A teljes cikk itt olvasható »