Merkel: európaiként és közösen kell folytatni munkát a Nagy-Britannia nélküli EU-ban

Másrészt gazdaságpolitikájukban nincsenek makro-ökonómiai korlátok, az önálló nemzeti bankok csak gátolják őket, a hosszú távú költségekkel ugyanakkor nem törődnek. A magyarországi helyzetet úgy érzékelteti az elemzés, hogy 2010 óta már kétszer változtatták meg a jegybanktörvényt.

Matolcsy György a kormányfő bizalmasának számít és vezetése alatt az MNB átszámítva egymilliárdnyi nyereséget pumpált bele a hat alapítványba. Közpénzek tűntek el sötét csatornákon keresztül és nyilvánvalóan olyan figurákhoz kerültek, akik közel állnak a hatalomhoz.

A populisták szívesen mellőzik a reformokat, mert azok fenntartható módon előbbre vinnék ugyan a gazdaságot, csak éppen hosszadalmasak, bonyolultak, és folyton beleütköznek különféle érdekcsoportok ellenállásába. A makro-gazdasági politikát viszont látszólag könnyű megmagyarázni, csak pár dologra, a kamatra, a hiányra összpontosít. A kedvező hatások már rövid távon jelentkeznek, a hátulütők ugyanakkor csak később mutatkoznak meg. És könnyű keresztülvinni ezeket a törekvéseket, ha a jegybankok nem tanúsítanak ellenállást.

Ám csak a következő válságba vezet, ha ezek az erők elutasítanak minden féket a makro-politikában. Mégpedig inkább előbb, mint utóbb.

A visegrádi országok vezetőivel is találkozik a jövő héten a német kancellár, hogy megvitassa velük, miként válaszoljon az unió a britek kilépésére – tudósít a Financial Times. A villámkörúton Merkel először Párizst, majd az észt fővárost és Prágát keresi fel, mielőtt Varsóban leül a négyekkel. Utána pedig pénteken és szombaton odahaza ő lesz a házigazda. Összesen 16 kollégájával tárgyal, mert szeretné elkerülni azt a hatást, hogy Berlin a Brexit kérdésében ráerőlteti a maga álláspontját a partnerekre.

Kelet-Európát illetően a német fél igyekszik eloszlatni a térség államainak aggodalmát, mármint hogy a régi tagok kizárják őket az EU jövőjének meghatározásából. Merkel szóvivője épp ezért azt hangsúlyozta, hogy közösen kell eldönteni, miként legyen a Brexit után, európaiként kell reagálni. A megbeszélések egyúttal előkészítik a szeptemberi pozsonyi csúcsot, ahol a 27-ek először jönnek össze Nagy-Britannia nélkül.

Az osztrák–német határnyitás közelgő évfordulója alkalmából a Die Presse kommentárja úgy értékeli, nem az volt a gond, hogy beengedték a menekülteket, hanem hogy nem vizsgálták felül gyorsan a döntést. Merthogy Közép-Európa elvesztette az ellenőrzést az áradat fölött.

Orbán Viktor előzőleg mind Ausztriát, mind Németországot kilátástalan helyzetbe jutatta, amikor először hagyta, hogy sok ezer menekült az osztrák határ felé vonuljon, majd buszokat adott alájuk. Merkel és Faymann egyszeri humanitárius döntésnek szánta, hogy felnyitotta a sorompókat. Hónapok lettek belőle, több mint egymillióan érkeztek, mert a gesztusból egy kisebbfajta népvándorlás kerekedett. A következményekre akkoriban alig gondolt bárki is. Az rendben van, hogy segítsenek pár ezer rászorulónak, de a végén az állam mondott csődöt, amikor százezrek özönlöttek be, ellenőrzés, de főleg ellátás nélkül.

Azután persze Bécs és Berlin is felülvizsgálta az álláspontját, de két dolgot nem vett számításba a mai napig: mi van akkor, ha Törökország átengedi a tömegeket. Hiszen akkor megint olyan jelenetek állhatnak elő, amilyeneket Orbán Viktoron kívül idáig senki sem engedett meg. Mármint hogy ezrek vesztegeljenek a határokon. A másik dilemma, hogy tényleg elutasítják az igazi háborús menekülteket, ha Ausztria eléri a 37 500-as plafont?  

Bezárkózást sürget az uniótól a menekültekkel szemben az osztrák külügyminiszter – m írja a Die Welt. Kurz úgy gondolja, hogy tartósan zárva kell tartani a Balkánon át vezető utat. Szerinte addig nem lesz vége az áradatnak, amíg nem védik meg az EU külső határait, azt nem lehet Törökországra bízni. Mint mondta, nem lehet cél, hogy a migránsok Görögországból a nem uniós tag Macedóniába szökjenek át. A politikus hibának nevezte, hogy a német kancellár egy éve átmenetileg lehetővé tette a menekültek akadálytalan beáramlását. Most már viszont becsukódott az Európába vezető kapu, a határok immár nem lyukasak. Az osztrák diplomácia vezetője úgy gondolja, hogy Európának a spanyolokról és az ausztrálokról kell példát vennie, azaz aki illegálisan jön, az nem jut be. És ki kell válogatni, hogy melyik menedékkérőt fogadják – előre meghatározott kontingens szerint. Akit elutasítanak, azt a származási országnak vissza kell vennie. Kurz úgy látja, hogy az EU-nak ennek érdekében nyomást kell kifejtenie, mert nem csak az alapértékekre, hanem az érdekeire is tekintettel kell lennie. (A cikk címe: Ilyen a sikeres osztrák menedékpolitika.)

A magyar és az orosz sajtó odavan a „leleplezésekért”, amelyeket a Soros György által támogatott Nyílt Társadalom Alapítványok számítógépes belső rendszeréből loptak el – adja tudtul a francia Le Monde. Az e célra létesített oldalon már több mint 3 ezer oldalt hoztak nyilvánosságra. A többi közt azt tartalmazzák, hogy milyen stratégiát követnek ezek az intézmények abban a 36 országban, amelyben működnek. Meg hogy mely civil szervezeteknek nyújtanak anyagi támogatást, főleg Kelet-Európában. A Nyílt Társadalom Alapítvány-hálózat New York-i központjának szóvivője úgy nyilatkozott, hogy nagy titkok kitudódására kár számítani, de sajnálatos, hogy ilyen agresszív támadás érte a civil szférát. Egyébként pedig a legtöbb helyen az érintett NGO-k kötelesek részletesen nyilvánosságra hozni anyagi forrásaik eredetét. Az ügyet különben jelentették az FBI-nak.

A tudósítás megjegyzi, hogy a milliárdos emberbarát határozottan odaáll az emberi jogokért és a civil társadalom fejlődéséért küzdő szervezetek mellé, ideértve a sajtót is, ám ezzel kivívja egy sor rendszer rosszallását, továbbá megmozgatja azok fantáziáját, akik az új világrend nagy szervezőjét látják benne. Utóbbiak véleményébe időnként némi antiszemitizmus is keveredik.  

A szervezet úgy gondolja, hogy a hackerek mögött egy külföldi hatalmat kell keresni, a nyomok ezúttal is Moszkva irányába mutatnak. Amúgy a dokumentumokról elsőként az orosz sajtó számolt be. Magyarországon, ahol a nacionalista Orbán Viktor hónapok óta ellenségként kezeli Sorost, az újságok ugyancsak lecsaptak a témára. A kormánypárti média azzal vádolja a Nyílt Társadalom Intézetet, hogy az bátorítja az illegális bevándorlást. A Századvég egyik elemzője pedig kijelentette: a dokumentumok átvizsgálása alapján bizonyítani lehet: az üzletember egy hegemón világállam megteremtésén dolgozik. Ám a kiszivárgott anyag csupán azt mutatja, hogy az alapítvány erős érdeklődést tanúsít a menekültek iránt, de többet nemigen.