A szokásosnál nagyobb érdeklődés övezte a G20-ak (a világ 19 nagy gazdaságát és az Európai Uniót tömörítő, 1999 óta létező szervezet) római találkozóját, mert a Trump által hozott intézkedéseket utódja, Joe Biden igyekezett korrigálni. Viszont csalódást okozott, hogy nem jutottak egyről kettőre a klímaválság ügyében, a karbonsemlegesség céldátumában. Most mindenki glasgow-i kímacsúcsra figyel, jutnak-e ott előrébb a részvevők. Egy-egy római – Teresa Coratella – és brüsszeli – Bas Eickhout – szakértő véleménye:
– A G7-ekre még csak-csak fölfigyel az ember, a G20-akra alig. Hacsak nem arra, hogy ez utóbbinak Oroszország is tagja. Rómából nézve – mivel most ott rendezték a G20-ak csúcstalálkozóját – önnek, persze, izgalmas lehetett. Már csak abból a szempontból is, ami csalódást okozott, hogy elmaradtak a közös nyilatkozatok és egyezmények…
– A pandémia miatt ez volt az első, nagy formátumú, széles körű esemény Rómában– mondja Teresa Coratella, a Külpolitikai Kapcsolatok Európai Tanácsának római igazgatója. – Európában Olaszország volt az első, ahol a legnagyobb pusztítást végezte a covid-19, ezért is lépett előtérbe most az egészségügy és a járvány. Történtek jó és rossz dolgok egyaránt. Semmi sem tökéletes. Három E – emberek, egészség, előrehaladás – volt a pillére ennek a kétnapos hétvégi tanácskozásnak. Megállapodtak abban, hogy az emberek 40%-át beoltják az év végére, függetlenül az életkörülményeiktől. A jövő év végére pedig az összlakosság 70%-át. Ennek intézése, szervezése – még a sokoldalú kapcsolatrendszerek által is iszonyú nagy erőfeszítés. Kevésbé megnyugtató: a klímaválság kezelésekor csak abban tudtak megegyezni, hogy tartják magukat a felmelegedés 1,5C fokban történő korlátozáshoz.
– Az üvegházhatású gázkibocsátás tervezett 2050-i határidejében viszont nem jutottak dűlőre a felek. Kína, Oroszország, India volt a kerékkötője. India ráadásul 2070-re akarja kitolni a határidőt.
– Nem mellesleg: India lett volna Itália után a G20-ak házigazdája, ám a járványhelyzetre tekintettel nem vállalta el a szervezést. Indonéziában lesz a következő ülés. Mario Draghi kormányfő azonban jelezte, hogy szerinte nincs nagy baj ezzel a határidő-csúszással, mert a párizsi klímacsúcson sem szabtak meg határidőt, pedig annak már hat éve.
– Viszont abszolút siker a kereskedelmi tarifák feloldása. Trump 187 termékre vetett ki büntető tételt, cserébe Európa is. Joe Biden pedig Rómában az acélra és az alumíniumra kivetett vámtarifákat is visszavonta, ami évekig sújtotta az európai autógyártást is. Válaszképpen Brüsszel is megszüntette a vámtarifákat…
– …Trump büntetővámjaira válaszul Brüsszel is megadóztatta a Levi’s farmertől kezdve a Harley Davidson motoron át a Bourbon Whiskey-ig a legnépszerűbb amerikai termékeket.
– Ami igazán negatív eredmény, hogy Kína és Oroszország nem képviselte magát, amit most úgy értékeltek a G20-ak, hogy nem partnerek többé a számukra. A párbeszédet fenntartják egymás között, de az Afganisztán okozta különbségekből is adódóan innentől kezdve sokkal inkább az emberjogi visszaélésekre fog korlátozódni és nem a partneri kapcsolatra a kimaradókkal.
– A migráció ismét vita tárgya volt. Ami Brüsszelben is az, legfőképpen az Orbán-kormány miatt. Született Rómában valamilyen egyezség, ami tompíthatja a konfliktust az Európai Unióban is?
– Igen. Nemcsak azért, mert az Afrikából érkezők első befogadó állomása vagyunk, hanem azért is, mert a Balkán országaival kiépült az együttműködés. Draghi kormányfő világossá tette, hogy sem, Magyarország, sem más nem követelhet uniós pénzt a kerítésépítésért. A menekültpolitika nem tekinthető többé rendkívüli és sürgős ügynek, hanem egy olyan jelenségnek, ami velünk él és élni fog. Itt most már nincs helye a populizmusnak, a migrációt sokkal inkább stratégiai kérdésként kell ezentúl kezelni.
– Az olaszoknak elegük is lehet az orbáni menekültellenes politikából, hisz’ elvárnák, hogy némi terhet Magyarország is levegyen a vállukról.
– Számtalanszor kellett megbirkóznia Olaszországnak a menekülthullámokkal, lásd például a délszláv háborút. Van már némi tapasztalata: sokkal inkább kell lehetőségnek, mint tehernek tekinteni – demográfiai szempontból.
– Matteo Salvininek most mégis a bíróság előtt kell felelnie azért, mert hagyta a tengeren hánykolódni a menekülteket. Mire számít az ügyben?
– Hosszú időbe telik, mire döntést hoz a bíróság. Azonban Salvini maga ellen dolgozik, mert az embereket a menekülteknél jobban izgatja a járvány és nyomában a válság. Salvini már nem tud ezzel újabb szavazatokat szerezni magának és pártjának, a Ligának.
– A bíróság foghatja a pártját?
– Nem hiszem, mert elég világos az ügy, megszegte a dublini szerződést, törvénytelen módon járt el, emberek életét veszélyeztette. A politika pedig nem befolyásolja a bíróságot nálunk.
– Nos, ezt örömmel hallom, mert Magyarországon általában nem ez a helyzet. De vissza a világpolitikához! Hogyan szerepelt Emmanuel Macron a G20-ak találkozóján? Úgy tűnt föl, mint Európa vezető politikusa? Mert annak szeretné láttatni magát a választások előtt…
– Nem könnyű napok ezek a francia elnök számára. Nemcsak belpolitikailag, miután a nyakában lihegnek a jelöltek. Joe Bidennel is összetűzött…mellesleg az is látszik, hogy Amerika egyoldalú lépéseket tesz, nem vonja be európai partnereit minden ügybe. Jövőre az unió soros elnökségét Franciaország veszi át, akkor eldől, mennyire a saját ambícióit éli ki, vagy az unió egységére törekszik-e. Az epidémia azt tanította meg a számunkra, hogy jobb világméretekben gondolkodni, mert az viszi előre az ügyeinket – summázta a G20-ak római csúcsát Teresa Coratella, a Külpolitikai Kapcsolatok Európai Tanácsának római igazgatója.
Bas Eickhout holland Európai parlamenti képviselőt az egy hete zajló glasgow-i klímacsúcsról, a COP26-ról kérdeztük, mert rossz előjellel indult a 12 napos nemzetközi tanácskozás.
– Attól tartok, pont a várakozásunknak megfelelően alakulnak a dolgok. Jól tudjuk, hogy az uniós javaslatunk nincs összhangban a 1,5 Celsius fokos hőmérséklet-korlátozás elvével, hacsak 2030-ra tudjuk megígérni azt, hogy az üvegházhatású gázkibocsátás mértékét a felére csökkentjük – panaszolta a COP26 klímacsúcs uniós jelentéstevője. Igaz, teszi hozzá, Boris Johnson, a klímacsúcs házigazdája most arra tette a hangsúlyt, ami miatt egyébként napok óta tüntetnek Glasgowban és másutt is, hogy fejeződjék be végre a szén alapú energiatermelés támogatása. Ne hitelezzék meg ezt a jövőben a bankok. a minap még csak Dánia és Finnország csatlakozott, mára azonban több, mint 20 ország ért egyet ezzel a célkitűzéssel.
– Magyarország az aláírók között van?
– Nincs, sajnos. Viszont a lengyelekkel együtt aláírta, hogy felére kell csökkenteni 2030-ra a szén alapú energiatermelést. Ez legalább Brüsszel számára biztos és bíztató terv.
– Továbbra is nézeteltérések vannak a szénalapú energiatermelés teljes felszámolásának határidejében?
– Egyelőre igen. Kína és Oroszország 2060-ra tolták ki ezt a határidőt, India 2071-re. Ám még a 2030-i felező határidő is kérdéses, mert például Ausztrália nem ígér ilyet. Épp ma hozta nyilvánosságra a Nemzetközi Energiaügynökség a legfrissebb számításait, amelyek szerint a dolgok jelenlegi állása szerint – belekalkulálva a szénalapú energiatermelés támogatását is – nem lehet 1,5 Celsius fokban meghatározni a felmelegedés korlátozását, mert az már most 1,8-1,9 fokos. Tehát arra az ellentmondásra szeretnék figyelmeztetni, hogy hiába ígérnek a kormányok ilyen meg olyan céldátumot, előre tudjuk a széntermelés finanszírozásának számait. Amiből egyértelműen azt következik, hogy nem fogják teljesíteni a most kitűzött időpontban a széntermelés teljes kivezetését és az alternatív energiára való teljes átállást.
– Bill Gates is ugyanezt mondta, nem olvasható ki a másfél Celcius fokos korlátozás a mostani adatokból az ígéretek ellenére sem…
– Igen, ezt én is láttam, csakhogy ő nem igazán a téma szakértője. A másfél százalékos felmelegedés-korlátozás viszont tényleg csak akkor érhető el, ha az adott ígéreteket a kormányok valóban meg is tartják. Tehát mindez hiába dől el most a klímacsúcson, ha otthon minden ország lazán veszi a teljesítéseket.
– A meglehetősen nagy hírnevet szerzett, mindössze 18 éves svéd Greta Thunberg, mint mindig, most is türelmetlen, korholja a politikusokat, hogy túl sok a szöveg, miközben nagy a felelősségük a jövőnkért…
– Amit eddig állított Greta Thunberg, abban, sajnos, igazat kell adnom neki. Mert ha megnézi a brit kormányfő által nagy győzelemként kihirdetett megállapodást az erdőpusztításokról, akkor észreveheti, hogy Párizsban hat évvel ezelőtt ugyanezt mondták. Ő is kételkedik a tervek gyakorlati megvalósításában, s az eddig ismert eredmények tudatában jogos az aggodalma. A világnak be kell bizonyítania, hogy a blablabla, ahogy Greta is idézi őket – nem csak blablabla. Hanem cselekednek is a politikusok.
– A jelek szerint Oroszország, Kína és India blokkolhatja is az előrelépést. Ebbe csak beletörődni tud az unió és a klímacsúcs? Vagy ön szerint van valamilyen eszköz, amivel az előző határidők megtartására rá lehet őket kényszeríteni?
– Szerintem a három ország sok mindenben különbözik egymástól. Noha India ígéri a legkésőbbi határidőt, de szerintem az ő ígérete látszik a legmegalapozottabbnak. Mert a megújuló energiatermelésben közülük valóban India jár az élen, és ezért ígérete őszintének tűnik föl: 2030-ra a felére fogja csökkenti a széndioxid-szennyezést. És ennek meg is van az esélye. Az viszont valóban aggasztó, hogy az általa most megadott 2070-i határidő világméretű hatása nem lesz kicsi. Kína nagyon visszahúzódott, nem is jött el az első emberük, bár delegációjuk van itt. Semmi bíztatót nem látunk tőlük.
– Egyfajta bojkottnak is tekinthető, hogy se a G20-konferenciára, se Glasgowba nem jöttek el a kínaiak –Oroszországgal együtt?
– Kína részéről ez biztos nem bojkott. Súlyos gazdasági problémái vannak, és vezetői azért nem jöttek el, mert egyszerűen nem akarnak többet ígérni, miközben az eddigieket is alig tudja felvállalni.
– Oroszország azonban még rosszabb eset. Megígérte ugyan, hogy 2060-ra teljesen beszünteti a szénkitermelést, de ehhez semmilyen tervet nem csatolt. Ha mostani gazdasági helyzetéből indulunk ki, akkor a 40 évre előre vetített ígéretnek egyáltalán nincs alapja. Az orosz gazdaság a széntermelésen alapul. Azonban: ha ennek finanszírozása világszerte megszűnik, ő is kénytelen lesz lépni. Ahhoz, hogy elkerülje gazdasága teljes összeomlását, már most kellene okosan, előrelátóan tervezni. Európa egészére rossz hatással lenne az orosz gazdaság megroppanása – mondta végezetül Bas Eickhout, európai parlamenti képviselő, az Egyesült Nemzetek idei klímaváltozási konferenciájának uniós jelentéstevője.
