Vasi krónika: Szentmárton egyetlen emeletes házának históriája

Szombathely középkori városfalainak közelében ősrégi települések, a falakon belül sajátos kis városrészek álltak, amelyeknek maradványaiban még bolyonghattunk a múlt század hatvanas éveiben is. (Nyitó kép: Szentmárton község a ferencesek templomának tornyából; a felvétel az 1880-as években készült. )

A legrégebbinek tekinthetjük a savariai születésű ókeresztény szent, Márton szülőházának helyét, amelyet róla Szentmártonnak nevezek el, és ma is így hívják a helyére épült modern városrészt. Városunk klasszikus értelemben vett elővárosa volt a kis település, hiszen a keleti oldalon helyezkedik el: az ország közepe felől érkező utas itt érte el Szombathely közelségét. A település fő utcája kelet-nyugati irányban, nyugat felé megnyíló hegyesszögű háromszög formájú, ennek szárai, a két házsor, megközelítve a városkapu környékét jelentősen eltávolodik egymástól. Az északi házsor mentén jutunk a városközpontba; a déli ág napjainkban a Thököly Imre utcára vezetve a forgalmat, délről megkerüli a Fő teret.

Szentmárton szegényes régi házai a település fő utcájának délkeleti végén, a domonkosok klastromának közelében. A képen látható utcarészlet Szombathely egyik legrégebbi házsora volt…

Szentmárton középkori eredetű lakóházait sem kímélte a nagyszabású városfejlesztési program, amely szerint kétoldalt tízemeletes lakóházak fogadják a keletről hozzánk érkezőket, csakúgy, mint a Rohonci út esetében a nyugatról jövőket.

Érdekes házsor, amely a falusias és a városias beépítés közötti átmenet állapotát tükrözi Szentmárton fő utcájának északkeleti szakaszán. A felvétel kevéssel a település teljes elbontása előtt készült

Szentmárton sajátos hangulatú, tágas térségének emlékét néhány fénykép, és különleges fontosságú postaforgalmi képeslap őrzi. A tér közepét és széles nyugati felét nagyobb, országos vásárok rendezésével hasznosították, majd a múlt század közepétől piac, dinnyepiac volt itt. A két eredeti házsor kiemelkedő pontjaként említem meg a 10. számú házat, az egyetlen emeletes lakóépületet a 19. századból.

Szentmárton fő utcájának délnyugati szakasza a Schöntag háztól a Temető (ma Bercsényi Miklós) utcáig

Ez a Schöntag testvérek háza, a déli oldalon az ötödik épület volt a mai Hunyadi út sarkától. A Schöntag-ház után három házzal nyílt a Temető (ma Bercsényi) utca a zsidótemetővel. Valaha ez az utca szintén családi házas beépítésű volt, mígnem az iskola építésekor keleti házsorát elbontották.


Szent Márton, a francia Tours város ókeresztény püspöke ereklyéinek ünnepélyes fogadásakor, 1911 júliusában: az ereklyék átszállítása a szent püspök szülőházának helyétől a székesegyházba. A kép jobb szélén láthatjuk Schöntagék emeletes lakóházát, amelynek telkén működött fuvaros vállalkozás is.

Gróf Mikes János püspök közbenjárására városunk 1911. július 13-án megkapta Tours városától ókeresztény püspökünk, Szent Márton ereklyéit. A jeles ajándék fogadásának ünnepnapján az ereklyéket a díszmenet átvitte a székesegyházba. Ezt az eseményt rögzíti egy képeslap, amely Franciaországból került vissza Szombathelyre: a kép jobb szélén láthatjuk az emeletes Schöntag-házat, amely a szállítmányozó család lakhelye és vállalkozásának telephelye is volt egyben. Ezt a házat leszámítva Szentmárton egykor csupa szegényes földszintes lakóházból állt; az épületek nem alkottak zárt sort, hanem téglafal zárta a járda vonalában a házak melletti telekrészt az ősi, falusias beépítés emlékeként. Ezt láthatjuk a színes fényképeken, amelyek az utca két oldalának keleti felét mutatják. Az egyik kép bal szélén a kétemeletes Ulicska-ház egy részletét láthatjuk: egy korábbi elképzelés alapján evvel az épülettel igyekeztek meghatározni e helyen a városfejlesztés mértékét a régi állapotok részleges felszámolására, amit néhány tarthatatlan állapotú épület elkerülhetetlen lebontása okozott volna. A későbbiekben azonban a régi település teljes megsemmisítése mellett döntött a város vezetése.

A Schöntag testvérek nemzetközi szállítmányozási vállalkozásának telephelye ennek az emeletes háznak az udvarán kapott helyet, az utcai fronton pedig a népes család lakhelye állt: tizenegy testvér szép együttműködésével nőtte ki magát a családi vállalkozás országosan ismert professzionális fuvarozó vállalkozássá már a 19. század második felében. Ügyfélszolgálati irodájuk a Szentháromság tér 4. szám alatt működött. Schöntagék históriája városunkban az 1864. esztendővel kezdődött amikor a tizenegy testvér személyszállító vállalkozása beindult. Más forrás szerint, pontosabban: 1860-ban alapította Schöntag Salamon. Íme a Kereskedelmi útmutató szócikke eredetiben, szóról szóra:

                                                     „Schöntag Testvérek

Vasuti és butorszállitók. A céget 1860-ban alapitotta Schöntag Salamon s 1892-ig vezette saját neve alatt. 1892-től 1915-ig özvegye, attól kezdve három fia: Ignác, Lipót és Jenő a cég tulajdonosai. A Dunántul egyik legnagyobb szállitó cége, akinek nevét különösen a békeidőkből Bécs, Graz, Triest, Fiume, Berlin és London kereskedői ismerik. – Foglalkozási ágak: Nemzetközi vasuti szállitmányozás, vámkezelés, gyüjtőforgalom, beraktározás, fuvarozás. A cég hazafias szolgálatot tett a háboru alatt a sebesültek ingyenes szállitásával, mely szolgálataiért a Fehér-kereszt kórház és a Vörös-kereszt Egylet elismerő okleveleivel dicsekszik. A mezőgazdaság terén is ismert a cég neve, nagy területeket bérelnek, ezzel sok munkást foglalkoztatnak s mintegy száz embernek adnak kenyeret. A hazai lótenyésztésnek nagy hasznára voltak a világhirü belga mének behozatalával.”

Előbb zárt szekrényű kocsikkal, majd a század végén már fiákerekkel álltak a lakosság rendelkezésére. Mindössze tizenkét fiákerrel látták el gördülékenyen az egész város bálozó ifjainak sokasodó igényeit. A kiegyezést követő évtizedek fellendülésének építkezésein, a nagy beruházásokon speciális szállító szekereikkel vettek részt a munkálatokban. A cég a város növekedésével együtt fejlődött. A századfordulóra nemzetközi szállítmányozóvá alakult a családi vállalkozás.


A Schöntag Testvérek nemzetközi szállítmányozó cég számlája az 1940-es évek végéről

A különleges szállítási igényekhez igazodó, azokat kiszolgáló fuvarozóeszközöket saját tervezésben, fejlesztésben és gyártásában állították hadrendbe. Saját műhelyeik minden nehézséggel dacoltak, nem ismertek lehetetlent a szállítmányozás területén. Országosan is mintaadó képviselői voltak a fuvarozás olykor nagyon bonyolult világának. A fellendülés évtizedeiben a városfejlesztés számos nagyívű beruházásának egyedi szállítási igényeit elégítették ki. Jelen voltak a város csatornázásánál, a huszárlaktanya építésénél, továbbá az iparosodás helyi gyárépítéseinél is. A MÁV-nak is hivatalos szállítója volt a Schöntag cég.

Emellett az országos mezőgazdasági szállítmányozás és erdőkitermelés révén a nemzetközi fuvarozásban is jelen volt a Schöntag testvérek vállalkozása. Akkor már mintegy száz alkalmazottal dolgoztak, és energiaforrásukat a híres száz belga paripa adta.

A 20. században a számtalan gépesítésre buzdító ajánlatnak rendre nemet mondtak a Schöntag fiúk. Szakmai büszkeségüket abban fogalmazták meg, hogy őket autó még nem húzta ki soha bajból, de ők számtalanszor vontattak már ki automobilokat a kátyúból.

Schöntagék már elavulttá vált, lóvontatású szállítmányozó vállalkozása túlélte még a második világháborút is, és a romok eltakarításában, valamint az újjáépítés munkálataiban is jó szolgálatot tett a szétbombázott város helyreállításában.

Érdekességként említem, hogy éppen azon a helyen, ahol Schöntagék híres belga ménjeit istállózták, a volt Szentmárton utca 10. szám alatt napjainkban tízemeletes lakóház áll. Egyetlen említésre méltó tény ezzel az épülettel kapcsolatban, hogy éppen ebben lakott haláláig Makkos Vilmos, a mindnyájunk által szeretve tisztelt Vili bácsi, aki hosszú évtizedeken át vezette az Ady tér 9. szám alatt működött lovasiskolát, szívvel-lélekkel nevelve városunk ifjúságát a hagyományos magyar lovas élet szépségére és nemes voltára.

Szombathely eme különlegességének, a tizenegy testvér által beindított, 85 éven át szakadatlanul fejlődő, lóerőre épített, nemzetközileg is elismert, legendaszámba menő tevékenységének tudomásom szerint mind a mai napig egyetlen írás sem állított emléket Szombathely városának képzetes történelemkönyvében…