„Furcsának találom, hogy a schengeni zónában szabad mozgást biztosító vízumot adnak olyan állampolgároknak, akik ellenségesek az uniós tagországokkal szemben” – olvasható a Los Angeles Timesban és a The Washington Postban is az Európai Unió belügyi biztosának, Ylva Johanssonnak a parlamenti emberi jogi bizottsági meghallgatásáról készült, brüsszeli keltezésű tudósításban.

Nincs kifogása a Bosznia, Moldova, Montenegró, Észak-Macedónia, Szerbia és Ukrajna állampolgárainak nyújtandó vízumkönnyítés ellen, mert ők mindannyian uniós tagjelölt országok. Sorolta azokat a terrorgyanús, illetve szabotázsakciókat – a cseh, észt, litván és lengyel hackertámadásokat, illetve a németországi katonai bázison megélt fenyegetéseket is – amik bizonyítják: nem lehet ellenséges országok miatt veszélynek kitenni az uniós állampolgárokat. Nem lazítani, hanem szigorítani kell a biztonsági ellenőrzéseket – hangoztatta a belügyi biztos. Egyben azt is jelezte, hogy nem kapott megnyugtató választ a magyar kormánytól a levelében felvetett kérdésekre, ezért újabb levélben kért a kapottnál sokkal részletesebb tájékoztatást. Már csak azért is, mert úgy érzékeli, hogy a magyar kormány számára a nemzetgazdasági előnyszerzés nem áll arányban a potenciális biztonsági fenyegetéssel.

Bóka János uniós miniszter az ez alkalomból tartott sajtótájékoztatón úgy reagált, hogy hét tagország, ideértve Német-, Lett-, Lengyel- és Spanyolországot – több vízumot adott ki az utóbbi időben oroszoknak, mint Magyarország.

Johansson ellenben jelezte, hogy 90%-kal csökkent az oroszok számára kibocsátott vízumok aránya.

A tudósítás szerint a magyar tisztségviselők panaszkodtak, amiért nem hívták meg őket erre a bizottsági ülésre, miközben az EP sajtóosztálya megerősítette, hogy a magyar fél nem jelezte, hogy részt akar venni az eseményen.

A Szabad Európa az AFP tudósításából ugyanebben a témában azt emelte ki, hogy a magyar kormány szerint ismét politikai hisztériát keltenek Brüsszelben a nemzeti kártyán alapuló vízumkönnyítéssel.

A nemzetközi szakértők sokaságával dolgozó, hannoveri központú Pipeline Journal – Vezeték elnevezésű újság – ezúttal magyar forrásra és szakértők véleményére támaszkodva ad hírt arról, hogy ha 2025 januárjától – ahogy azt Ukrajna állítólag jelezte – leállítja végleg a Barátság kőolajvezetéket, annak súlyos következményei lesznek a MOL-csoportra nézve. Pletser Tamás, az ERSTE elemzője szerint a MOL éves EBITDA-eredményét, azaz kamatok, adózás és értékcsökkenési leírás előtti eredményét 3000 millió dollárról 2000–2400-ra apasztja. A MOL évek óta készül erre a várható fejleményre, és a jelenlegi 11 millió tonna orosz olajszállítást igyekszik helyettesíteni a többi között az adriai kőolajvezetéken keresztül, aminek kapacitása egyelőre 8 millió tonna; 2026-ra a teljes átállást meglépi. Ukrajna egyébként a 2025. januári időpontot később úgy korrigálta, hogy szerződésben foglalt olajszállítási kötelezettségeit tiszteletben tartva, 2029-ig a helyzet változatlan marad.

Nyolchónapi felújítás után újra megnyílt a budapesti a Nyugati Pályaudvaron a McDonald’s, a világ legszebbnek tartott gyorsétterme. Csaknem három és fél évtizeddel ezelőtt telepedett ott le az amerikai étteremlánc, és már akkor is unikálisnak számított. Nem véletlenül, hiszen az 1877-ben épült pályaudvart ma is építészeti remekműnek tekintik. A stukkókat és antik lámpákat is megőrző, de sok tekintetben modernizált étteremről a The New York Post szerint sokan most azt mondják, olyan, mint egy ötcsillagos szálloda – erősítette meg állításait az amerikai lap képekkel és videóval.

A szentpétervári Fontanka portál, illetve a РИА Новости tudomása szerint a magyar kormány úgy döntött – mint soros uniós elnök –, hogy nem veszi fel ülésének a napirendjébe a befagyasztott orosz pénzek felhasználását Ukrajna számára lehetővé tevő elképzelések megvitatását. Az előző elnökség idején – még májusban – az Európai Tanács zöld utat adott a szankcionált orosz források felhasználásának, aminek Ukrajna megsegítését kellene szolgálnia.

Július 17-én az Európai Parlament még határozatot is elfogadott az orosz pénzeszközök elkobzásásának lehetőségéről is.

A Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov így reagált a határozatra: azonnal kidolgozzák annak a jogi kereteit, hogy milyen következményekkel járhat egy ilyen intézkedés, illetve nem marad megtorlás nélkül az orosz vezetés szerint jogtalan vagyonelkobzás.