Kelet-Szlovákiában lezártak a hatóságok öt cigánytelepet, ahol koronavírus-fertőzéses góc alakult ki – jelenti a Reuters.

„Nem ellenséges lépésről van szó, ellenkezőleg, meg akarjuk védeni a karanténban élő embereket és azokat, akik kapcsolatba kerülnek velük” – idézi a londoni székhelyű hírügynökség Igor Matovič szlovák kormányfőt, aki az iglói járásban található Korompán nyilatkozott a sajtónak. Az öt cigánytelep ebben a városban, illetve a járás két falujában található. A karantén alá helyezett területeken élőket a szlovák hatóságok látják el vízzel és élelemmel.

A Reuters megállapítja: ez a hír is rávilágít arra, mekkora nehézségekkel néz szembe Európa legnagyobb lélekszámú etnikai kisebbsége a világjárvány idején. A kelet-európai roma közösségek nyomorban élnek, tagjaik közül sokan munkanélküliek, és történelmi tapasztalatuk a diszkrimináció. A koronavírus-járvány növelte sérülékenységüket. Bulgáriában egyes romák arra panaszkodnak, hogy a szigorú mozgáskorlátozással gettókba zárják őket. Magyarországon a héten azt tették szóvá roma vezetők, hogy a világjárvány veszélybe sodorja eddig is bizonytalan életkörülményeiket. Szlovákiában több mint ezer lakókörnyezetben mintegy 260 ezer ember fokozott fenyegetettségét állapították meg a nagy népsűrűség és a rossz életkörülmények miatt. Az utóbbi hetekben tömegesen tértek haza romák Nyugat-Európából, és könnyen lehet, hogy köztük százával vannak, akik magukkal hozták a vírust. A vezető kormánypárt roma származású európai parlamenti képviselője, Peter Pollak szerint a cigányság körében a koronavírusnak az átlagosnál sokkal gyorsabb terjedésével kell számolni.

Az Európai Központi Bank a transzferunió felé vezető utat egyengeti az eurózóna számára – írja kommentárjában a Neue Zürcher Zeitung című tekintélyes svájci lap. A szerző, Michael Rasch úgy látja, hogy az euróval fizető országok övezetében minden ellenkező híresztelés ellenére látványos pénzügyi szolidaritás mutatkozik, és ebből nem utolsó sorban Itália húz hasznot.

A szolidaritás azonban nem lehet egyirányú utca – jegyzi meg. Az eurózóna – írja – már régóta úgymond vándorúton van, mégpedig válságról válságra bukdácsolva egyre távolodik az eredeti elgondolástól, a szerződésekkel megalapozott jogi közösség megteremtésétől. A részes tagállamok között ugyanis nem érvényesül kölcsönös pénzügyi helytállási záradék, magyarán nincs jogi kötelezettség arra, hogy valamely tagország adósságát az egész zóna közös adósságának tekintsék. Ebben a helyzetben a transzferunió azt jelenti, hogy mindig egyedi döntésekkel mentik ki a bajból a válságba jutott országokat a jól működő tagállamok pénzéből.

A helytállási klauzula hiánya teszi lehetővé, hogy az övezeten belül maradjanak olyan, erősen eltérő gazdasági szerkezetű és pénzügyi helyzetű országok, mint például Német- és Olaszország. Ha az Európai Unió valódi közösséggé akar válni, akkor most, a koronavírus-járvány idején jött el az ideje annak, hogy a szolidaritás tartalmat nyerjen mind az euróövezeten, mind az ennél szélesebb Európai Unión, mind pedig az ennél is tágabb értelemben vett Európán belül – állítja a zürichi lap.

Pusztán rövid utalásképpen itt térek ki arra, hogy ugyanez a Neue Zürcher Zeitung a minap kommentárban foglalkozott a magyarországi fejleményekkel, a rendeleti kormányzás konkrét időkorlát nélküli bevezetésével, és arra az álláspontra helyezkedett, hogy Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének most nem szabad arra hivatkoznia, hogy a járványhelyzetben van fontosabb dolga is, mint hogy a magyarországi jogállamisági aggályokkal, az önkényuralmi tendenciákkal foglalkozzon.

Éppen ebben az időszakban van a legnagyobb szükség arra, hogy a szavahihetőség végett megvédelmezzék az EU alapjául szolgáló értékeket, így, ha a bizottsági elnök nem akar veszíteni, akkor meg kell fegyelmeznie a magyar kormányfőt – vélekedett a konzervatív svájci lap.