Miután az időjárás egyre szélsőségesebb hőmérsékleti értékeket produkál, megnőtt az aszály kockázata. A fogalom törvényi meghatározása az idén nyáron megváltozott ugyan, de a június 15-e előtt kötött biztosításokra még a régi meghatározás szerint lehet kárenyhítést kérni – hívja fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).
Az utóbbi évek legnagyobb hőhulláma vonul át országunkon. Az időjárás a szántóföldi növényeinket sem kíméli, azonban az, hogy a gazdák aszály címen kárenyhítést kérhetnek-e, attól is függ, mikor kötötték meg az erre vonatkozó biztosításukat. Június 15-én hatályba lépett ugyanis a kárenyhítési rendszer törvényi hátterének a módosítása, s az egyik fő változás éppen az aszály kockázatának a meghatározására vonatkozik. Eddig aszályról akkor beszélhetünk, ha a kockázatviselés helyén a vegetációs időszakban harminc egymást követő napon az összes lehullott csapadék mennyisége nem éri el a tíz millimétert. Június közepe óta viszont a törvény szerint az minősül aszálynak, ha a csapadék nem éri el a 25 millimétert harminc napon keresztül, és a napi maximum hőmérséklet legalább tizenöt napon át meghaladja a 31°C-t. Káresemény megállapításához e két feltétel valamelyikének kell teljesülnie, amit az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) adataival kell bizonyítani.
Biztosítási szempontból így 2017 átmenetinek minősül, mivel eltérőő aszály-meghatározások vonatkoznak a kárenyhítési rendszer két pillérére, az állami kárenyhítési rendszerre, (MKR I. pillér) valamint a díjtámogatott növénybiztosításokra (MKR. II. pillér). A MABISZ felhívja az aszálybiztosítási fedezettel rendelkező gazdálkodók figyelmét arra, hogy a jogszabály változása csak az annak hatályba lépése után kötött szerződésekre vonatkozik. A 2017. június 15-e előtt létrejött növénybiztosítási szerződésekre minden esetben a szerződéskötéskor érvényes jogszabály az irányadó.
Mivel pedig az egyre népszerűbb díjtámogatott növénybiztosításokat csak május 31-ig lehetett megkötni, így azoknál „harminc napon át tíz millimétert el nem érő összcsapadék” esetén állapítható meg az aszálykár. A klímaváltozástól sújtott legfőbb szántóföldi növényeket (kukorica, napraforgó, búza, rozs stb.) egyébként ezen belül is csak az „A” díjtámogatott konstrukcióban lehet aszály ellen biztosítani.
A kockázat növekedését a gazdálkodók is érzik, ezért egyre többen választják ezt a biztosítási csomagot: a szerződések száma idén több mint 60 százalékkal, az éves állománydíjuk pedig 53 százalékkal nőtt a múlt évhez képest.