A megbízható kínai vakcinák segítségével sikerült felgyorsítani az átoltottság mértékét Európában – állítja a világ egyik legnagyobb, a kínai állami hírügynökség, a Xinhua. Ezt a cikket éppen Berlinben keltezték, de mint ismeretes, a cégnek a New York-i Times Square-en is van irodája, mi több amerikai tv-állomása is.

Az írás alapfeltevése, hogy az oltásokat nemcsak a harmadik hullám lassítja, hanem az is, hogy a fertőzés egyre gyorsabban terjed, miközben megelőzést szolgáló szigorítások lépnek életbe, és a helyzetet tovább súlyosbította az oltóanyaghiány. Válaszul a növekvő elégedetlenségre a kormányok bárhonnan és azonnal igyekeznek a gyógyszert beszerezni. Erre a jó pár uniós országban már engedélyezett, megbízható kínai vakcinák kínáltak/kínálnak megoldást.

Az igyekezetben Szerbia és a Magyarország az élen jár, s az osztrák kancellár, Sebastian Kurz szintén bejelentette: szívesen látott az orosz és a kínai vakcina is a hazájában. Ellenben a német kancellár, Angela Merkel és a francia elnök, Emmanuel Macron bejelentette: hazája egészségügye csak az uniós gyógyszerügyi hatóság (EMA) által engedélyezett szert használja, amiből kimaradt a kínai. A Xinhua szerint az uniós gyógyszer-közbeszerzés igencsak ellentmondásos, s ez lassította az oltásokat és adott teret a fertőzés terjedésének. Persze, vannak kivételek az uniós tagállamok között, ilyen Magyarország, amelyik a világranglistán 6., mivel a lakosság 30%-a már egyszer be lett oltva. Szerbia elnöke, Aleksandar Vucic hálát is mondott a segítségért, amivel szerinte megfékezték a járványt. Nem mellesleg – emeli ki a cikk, nemcsak a magyar Áder és Orbán olttatta be magát kínai szerrel, de a török, az indonéz, a perui vezetők is. Majd a véleménycikk ehhez még hozzáfűzi, hogy a vírus nem ismeri a határ fogalmát, megállítani ott nem lehet, ezért nem lenne szabad politikai előítéletek és geostratégiai számítások szerint földrajzilag korlátozni az életmentő kínai oltóanyagokat. Márpedig: ha Európa tényleg meg akar küzdeni a vírussal, nemcsak a saját, de a világ megmentése végett is el kellene fogadni megbízható oltóanyagnak a kínait. Arra viszont nem tér ki az írás, hogy miért nem nyújtják be a szert az uniós hatósághoz engedélyeztetésre… 

Az osztrák Der Standard arra keresi a választ, miért ijesztően magas, világviszonylatban negatív csúcsot döntő a magyar covid-halálesetek száma. A cikk elismeri a gyors oltási sikereket, de megállapítja: az intézkedések túl későn jöttek, aztán máris gyorsan nyitna a kormány a vészhelyzet ellenére, az egészségügy nem volt felkészülve, a kórházak rossz állapotban vannak, túlzsúfoltak, a lélegeztető gépre került betegek 80%-át elveszítik. Így a lesújtó adat: 14 nap átlagát tekintve az 1 millió lakosra jutó halálestek száma nálunk 367, míg Ausztriában 49 – írja magyar sajtóforrásra hivatkozva.

A The Washington Post pedig arról ír, hogy Európa megosztott a Johnson&Johnson vakcina megítélésében, miután az Egyesült Államokban 1 haláleset volt csaknem 7 millió beoltott után. Magyarország – Lengyel- és Franciaországgal – nem mondta fel a szállítmányokat, az olaszok, hollandok, dánok, románok, horvátok egyelőre raktárban tartják, az Egészségügyi Világszervezet a jövő szerdán dönt vagy ad ki javaslatot, egyelőre nem hívta vissza az oltóanyagot. Az az álláspont, hogy a beoltással járó védettség messze meghaladja az esetlegesen fellépő vérrögösödést, amit az Astra Zenecánál is gyanítanak. A II. negyedévre 200 milliót rendelt előbbiből az unió. S ha netán mégis akadozna a Johnson&Johsnon-vakcina beoltása, akkor is tartani tudja megát az unió a tervhez, hogy a nyár végére lakosságának 70%-át be fogják oltani. Ursula von der Leyen szerdán bejelentette: az EB 2023-ig további 1,8 milliárd Pfizer-BioNTech oltóanyagot fog rendelni.

A magyar nagykövetség az azeri tv és rádió, valamint a magyar MTVA közti együttműködés kiterjesztését tervezi – írja a közel-keleti gazdasági hírportál, a Menafn. A Bakuban akkreditált magyar nagykövet tárgyalt erről az AzTv vezérigazgatójával, Rovshan Mammadovval. Az ügy előzménye, hogy Szijjártó Péter még tavaly nyáron megállapodást írt alá a két médiatársaság együttműködéséről, amely alapvetően dokumentum-, illetve játékfilmek közös gyártásáról szólt, illetve egymás közti filmcserékről. Az azeri tévéelnök a találkozó kapcsán újságíróknak elmondta, hogy a világ számos tv-társaságával állnak már szoros kapcsolatban – sugároznak Törökországban, Oroszországban, Ukrajnában, Iránban, Kanadában, Üzbegisztánban és Kazahsztánban.

Varga Judit igazságügyi minisztert a jelek szerint meggyőzte Thierry Breton, az unió belső piacát felügyelő biztos arról, hogy tegyen le a közösségi háló, a nagy technológiai óriások, elsősorban a Facebook megregulázásáról. Először meg kell várni a brüsszeli szabályozást és ahhoz igazítani a nemzetit – számol be a magyar fejleményekről az Euractiv,s megjegyzi, hogy a biztos dicsérte Vargát az eddigi jó lépésekért. Ugyanakkor Varga értésre adta, hogy a szabályozásnak meg kell történnie a következő két éven belül, ami azonban nem jelenti, hogy jövőre már alkalmazható törvény születnék.