Nem vártam meg az ismert megosztó program visszapillantó válogatását. Az év utolsó hónapjában magam pörgettem vissza a „lapokat”, vagyis az Újnépszabadságban tőlem közölt rövidebb-hosszabb írásokat. És egyszer csak felszisszentem: 2019 januárjához érve (egészen pontosan, január 9-i dátummal), a Stern magazin „Sein Kampf”-os Trump-címlapjának fotója mellett, ezt olvastam: „Ha a fasizmus Amerikába jön, akkor zászlóba burkolózik, és keresztet hord.”
A szövegem címe ez volt: Miért falják Amerikában Sinclar Lewis 1935-i regényét? És ahogy újra beleolvastam, nem Donald Trump járt a fejemben, hanem az újnépszabadságbeli írásban idézett nyolc évtizeddel ezelőtti magyar és amerikai mondatok mellbevágó időszerűsége. Nem, korántsem Amerikára gondolok, hanem a 2019 januárja és decembere közötti magyarországi fejleményekre. Ha „áthallásosak” voltak az említett idézetek ez év elején, az év utolsó hónapjában annál is áthallásosabbaknak tűnnek fel. Legalábbis az én olvasatomban. Hát az Önében?
„Ha a fasizmus Amerikába jön, akkor zászlóba burkolózik, és keresztet hord”. Ezt idézik a könyvből. Snopes, a tényellenőr-oldal erről a manapság Amerikában népszerű idézetről kimutatta, hogy a hivatkozott író szövegeiben nyoma sincs; mi több a mester életrajzírója sem hallott erről a bizonyos mondatról. Az író, akiről szó van: Sinclair Lewis. Akinek „It Can’t Happen Here” című sikerkönyve magyarul „Ez nálunk lehetetlen” címmel jelent meg 1936-ban az Atheneum kiadásában. A Századunk című folyóirat (főszerkesztő: Vámbéry Rusztem, szerkesztő: Csécsy Imre) az évi áprilisi számában G. Beke Margit, az északi nyelvek ismert fordítója tollából közölt ismertetést a „publicisztikai regényről”. Hitler Adolf német nemzetiszocialista birodalmi országlásának harmadik évében, a korabeli napi hírek ismeretében, önként kínálkozott az ismertetés fölé írott cím: „A diktatúrák természetrajzáról”.
A cikk első néhány mondata: „A regény témája: Egy borzalmas, meddő és hazug fasiszta-militarista diktatúra Amerikában, amely kezdődik most, 1936 őszén és 1939-ben, a regény végén még tart. Nem utópia, nem túlzás, nem rémhírterjesztés. A jelen társadalmi életnek mély és bátor rajza, amelyből cáfolhatatlanul kiviláglik, hogy igenis itt van, közvetlenül előttünk a veszedelem; a propaganda már dolgozik, mozgósítja a sajtót, a rádiót és a diákságot – a pénzéhes nincsteleneket és nagypénzű ravaszokat, jóhiszemű bolondokat és lelkiismeretlen törtetőket. Adva van az elégedetlenség, a tömeg-bénultság és hisztéria, adva vannak a diktatúrák már kidolgozott és kipróbált módszerei – az erőszak és véráldozat, általában a poraikból feltámadt dicső pogány erkölcsi ideálok – és itt vannak már közöttünk a diktátorok is, mindenre készen a hatalomért.”
Vissza Amerikához! A Snopes a „nixelt” idézet után azonban elmondja, hogy az író „It Can’t Happen Here” című műve a liberális sajtó megítélése szerint „rémisztően időszerű” a mai Amerikában. Elannyira, hogy a tényellenőr átveszi a Time magazinban közölt jellemző adatot: Donald Trump 2016. novemberi elnökké választása után, egyetlen hét (!) alatt kimerítette a nevezetes Sinclair Lewis (a bal oldali képen; forrás: Time magazin, Money rovat; a kötet iránti kereslet robbanásáról szóló cikkben) -kötetből a legismerteb on-line könyvterjesztő cégeknél, így az amazon.com-nál és a books-a-million-nál meglévő teljes raktári készletet. (Az Újnépszabadság-közlésben a két megnevezett cég neve nem szerepel.) A Snopes röviden összefoglalja a műben, az ironikusnak szánt címmel ellentétben, igenis lehetségesnek leírt történetet. Ekként:
„A központi figura, Buzz Windrip, harsány otrombaságokkal és vér szerinti nemzeti jogaik ideológiájával csábítja a választókat. Megválasztása után a hatalma bebetonozása végett a tömegbázisát a bevándorlók, a munkanélküli segélyen élők és a liberális sajtó ellen mozgósítja.”
És a tényellenőr
megállapítja: az író eleven, habár képzelt képet festett a fokozatosan
diktatúrába csúszó Egyesült Államokról, és „a könyvet mindmáig intő tanmesének
tekintik”. Holott angol nyelvű, eredeti „első kiadása 1935-ben jelent meg,
amikor Európa-szerte autoriter rezsimek tornáztatták az izmaikat, Amerikában
azonban nehezen tudták volna elképzelni egy Hitler vagy Mussolini hatalomra
jutását a szabad emberek e földjén.” Lewis művének kiindulópontja pedig – írja
az amerikai tényellenőr – éppen az, hogy „ez nálunk is megtörténhet”.
A Lewis-könyv itthon szintén elérhető, magyar fordításban. Alighanem célszerű
belelapozni. Vannak, akik szerint Európában, mi több: közepének keleti
fertályán divatba jön/jött a (füstölgő romok alá temetettnek vélt) történelmi
retró.