A The New York Times azt írja: Orbán bevándorlásellenes kijelentéseinek egy része a jelek szerint a politikai show műfajába tartozik. Viszonylag kevés migráns próbált ugyanis tartósan letelepedni Magyarországon. Azoknak a nagy többsége, akik az elmúlt években beléptek vagy megpróbáltak belépni, valójában az olyan, nagyobb fogadókészséget mutató országokba igyekezett, mint Németország vagy Hollandia. Itt jegyzem meg, hogy a nyugati sajtóban a migráns szó teljesen semleges, tárgyszerű kifejezés, a Magyarországon hozzáragasztott negatív képzettársítás ismeretlen. Ennyit zárójelben a politikai korrektségről. 

A The New York Times megszólaltatja Gárdos Tódort, az Amnesty International londoni kutatóját, aki kifejti, hogy az új magyar jogszabály ütközik az uniós joggal, amely tiltja az őrizetbe vételt pusztán azon az alapon, hogy az érintett személy menedékjogi kérelmet adott be. Minden egyes esetet külön kell megvizsgálni, nem lehet eleve egy kalap alá venni mindenkit, mert az jogellenes – figyelmeztet a nemzetközi jogvédő szervezet szakembere. 

Az amerikai lap – a menekülthullám által más európai országokban kiváltott reagálások illusztrálására – kitér arra, hogy Dániában például olyan törvényt hoztak, miszerint a frissen érkezett menedékkérőktől elveszik az ékszert, aranyat, hogy abból is finanszírozzák az országban tartózkodásukat.

A New York Times megemlíti azt az európai bírósági döntést, miszerint szabad ugyan, de nem kötelező kiadni beutazási vízumot humanitárius megfontolásokból olyanok számára, akik előre jelzik, hogy a célországba érkezés után menedékkérelmet szándékoznak beadni.

A jogi határzár megszigorítása nem csak az amerikai, hanem az európai sajtóban is élénk figyelmet keltett. A Süddeutsche Zeitung című müncheni lap például „Ostrom alatt” címmel közöl írást, utalva arra, hogy Orbán Viktor határvadászok avató ünnepségén arról beszélt, Magyarország továbbra is migrációs ostrom alatt áll. A cikk szerzője szerint a magyar miniszterelnök menekültpolitikájának az az egyetlen célja, hogy minden idegent távol tartson Magyarországtól, nem csupán az illegális migránsokat.

A The Wall Street Journal, az amerikai üzleti körök kedvenc lapja arról közöl kommentárt, hogy a populizmus nem feltétlenül jelenti a demokrácia tagadását. A politikai megoldások közötti eltérések és különbözőségek önmagukban még nem érnek fel az alapvető demokratikus intézmények elleni támadással – állítja a cikk szerzője. Szerte a nyugati világban szárnyal a populizmus, és ez érthető módon félelmet kelt, a liberális demokráciák elleni fenyegetést látnak benne – írja a Wall Street Journal. Orbán Viktort olyan populista vezetőnek nevezi, aki utat mutat másoknak az illiberális demokrácia hirdetésével. Az illiberális demokráciát olyan többségi kormányzásként definiálja, amely híján van a fékeknek és ellensúlyoknak. A populizmus gyakran jár együtt a nativizmussal – vagyis az őslakosoknak a bevándorlókkal szembeni védelmével -, ami kisebbségben levő csoportok biztonságát fenyegetheti – olvasható az elemzésben. A szerző mindemellett óv attól, hogy a populizmust eleve a liberális demokrácia ellenségének kiáltsák ki. Hivatkozik az unióból való brit kilépésről döntő – populista ihletésű, ugyanakkor a brit liberális demokráciát nem csorbító – népszavazásra.
 
A Politico című amerikai hírportál és lap Brüsszelben szerkesztett európai kiadása azt írja, hogy Budapest az átláthatóságra és a demokratikus legitimációra hivatkozva kívánja igazolni a civil társadalmi szervezetek korlátozását célzó intézkedéseit. A civil szervezetekkel kapcsolatos törvényjavaslattal várhatóan elő akarják írni, hogy ezek a szervezetek adjanak számot a külföldről kapott pénzügyi támogatás mértékéről – olvasható a cikkben. A Politico szerint a magyar kormány – vélhetőleg Donald Trump választási győzelmétől és az alternatív jobboldal washingtoni felemelkedésétől lendületet kapva – korlátozni fogja azoknak a nem kormányzati szervezeteknek a befolyását, amelyek a demokráciát és jogállamiságot mozdítják elő. A szerző szerint Közép- és Kelet-Európa számos politikusa úgy érzi, a Trump-kormányzat rokonszenvet táplál a Soros György-ellenes érzelmek iránt, és ez felbátorítja őket arra, hogy fokozzák a magyar származású amerikai milliárdos és filantróp által támogatott szervezetek elleni támadásaikat. A Soros által finanszírozott alapítványok veszélyeire figyelmeztető retorika egyre gyakoribbá vált Lengyelország, Szlovákia, Bulgária és Szerbia politikusainak körében is. A Soros György és a külföldi finanszírozású civil szervezetek elleni további támadások a demokratikus normák leépítéséhez vezethetnek Közép- és Kelet-Európában – fogalmazza meg a Politico az ezzel kapcsolatos szakértői aggodalmakat. 

Végül vessünk egy pillantást Prágára. A The Washington Post ismerteti az AP hírügynökség prágai beszámolóját, miszerint Milos Zeman cseh államfő, Donald Trump amerikai elnök nagy csodálója azt tervezi, hogy 2018 januárjában indulni kíván még egy hivatali ciklus elnyerése érdekében. Az AP emlékeztet arra, hogy Zeman anti-civilizációnak nevezte az iszlámot, és tett olyan kijelentést is, miszerint mérsékelt muszlim ugyanúgy nem létezik, mint mérsékelt náci. Ilyen hangnemet más uniós országok vezetőitől nem lehetett hallani, bár Magyarország, Lengyelország és Szlovákia kormánya szintén bírálta a menekültek kvóta szerinti elosztásának tervét – fogalmaz az amerikai hírügynökség.