Ez azonban semmit sem változtat azon, hogy elhangzott a kérdés: Mikor nyert meg háborút nő? A válaszom: sokszor! Íme, néhány példa: a történelem, különböző korok, különféle nemzetiségű híres harcos „amazonjai”.
Jeanne d’Arc / Szent Johanna (1412–31)
Az orleans-i szűz, katolikus szent, francia nemzeti hős. A 15. században vezette a franciák felszabadító harcát az angolok ellen. Parasztlányként látta meg a napvilágot Kelet-Franciaországban. Az Anglia és Franciaország közt dúlt, 116 esztendeig tartott százéves háborúban (1337–1453 a francia királyi hadsereg élén meghatározó győzelmeket aratott, amelyek megfordították a háború kimenetelét és lehetővé tették VII. Károly trónra lépését. A burgundok fogták el és adták az angolok kezére, majd az egyházi törvényszék elítélte és 19 éves korában máglyán[T1] megégették. Huszonöt évnek kellett eltelnie, míg az angolok végleges kiűzése után VII. Károly francia király jóvátételi eljárást indított meg Jeanne rehabilitálására. 1909. április 11-én boldoggá, 1920. május 16-án szentté avatták. 1944. május 13-án XII. Pius Franciaország második patrónájának nyilvánította.
Napóleontól napjainkig szeretettel és tisztelettel idézik fel az emlékét. Olyan nagy írókat és zeneszerzőket ihletett meg, mint Shakespeare, Voltaire, Schiller, Verdi, Csajkovszkij, Honegger, Mark Twain, Bertolt Brecht és George Bernard Shaw.
Zrínyi Ilona (1643–1703)
Zrínyi Ilona (1643–1703)I. Rákóczi Ferenc 1676. július 8-án meghalt. Az özvegyen maradt Zrínyi Ilonának sikerült elérnie a császári udvarnál, hogy ő maradhasson a gyermekei gyámja, jóllehet, I. Rákóczi Ferenc halála előtt I. Lipót császár pártfogásába ajánlotta őket. Ez azt jelentette, hogy Zrínyi Ilona kezelésében maradt a hatalmas Rákóczi-vagyon és a várak, a többi között Regéc, Sárospatak, Makovica és Munkács parancsnoksága. 1682-ben feleségül ment a nála 14 évvel fiatalabb Thököly Imréhez. Cselekvő részese volt második férje oldalán a Habsburgok elleni kuruc felkelésnek.
Bécs 1683-i sikertelen ostroma után a törökök és Thököly velük szövetséges kuruc csapatai állandó visszavonulásra kényszerültek, és gyors egymásutánban kénytelenek voltak feladni a Rákócziak várait is. 1685 végén a császári csapatok körülvették az utolsó erősséget, Munkács várát is, amit Zrínyi Ilona több mint két évig védett Antonio Caraffa generális-vezette sereg ostroma ellenében.
II. (Nagy) Katalin (1729–96)
II. (Nagy) Katalin (1729–96)Uralkodása alatt megerősödött Oroszország európai helyzete, és a külvilág már nagyhatalomként tekintett az országra. Katalin déli és nyugati irányban kiterjesztette az Orosz Birodalom határait, bekebelezte a többi között Ukrajna déli részét, a Krímet, Ukrajna Dnyeperen túli részét Fehéroroszországot, Litvániát. Katalin uralkodása idején, az 1768-74-i orosz–török háborút követően, miközben az Oszmán Birodalom történelmének nagy vereségeit szenvedte, Oroszország lett a leghatalmasabb politikai erő Délkelet-Európában Az orosz győzelmekkel Katalin megszerezte a kijáratot a Fekete-tengerre. Mindent összevetve kb. 518 000 négyzetkilométerrel növelte a birodalom területét.
Tény, ami tény: különösen fontosnak tartotta, hogy Európában úgy tekintsenek rá, mint civilizált és felvilágosult uralkodóra, annak ellenére, hogy Oroszországban gyakran zsarnoki szerepet játszott. Miközben a szabadság eszményét hirdette, többet tett az orosz jobbágyság röghöz és urához kötöttsége végett, mint senki más Borisz Godunov, a 16 század óta.
Golda Meir (1898–1978)
Golda Meir (1898–1978)Izrael Állam alapítóinak egyike, 1969–74 között Izrael miniszterelnöke, a világ harmadik női miniszterelnöke, külügyminiszter, munkaügyi miniszter. Az izraeli politika „Vas Lady-je” volt, akit Dávid Ben-Gúrión miniszterelnök egyszer így jellemzett: „Golda az egyetlen igazi férfi a kormányomban.”
Amikor miniszterelnök lett, Izrael az Egyiptom, Jordánia, Szíria és Irak ellen megvívott hatnapos (az 1967-es) háborúban aratott győzelem eufóriájában élt. Ezért nem látta értelmét, hogy a palesztinokkal érdemben tárgyaljon a megszállt területekről. Sokat idézett mondása szerint: „A béke akkor jön el, ha majd az arabok jobban szeretik gyermekeiket annál, ahogy minket utálnak”. Kormányzása legvégén, 1973-ban tört ki a jóm kippuri háború, amelyből Izrael – bár a zsidó államban is vannak, mindmáig vannak, akik ezt másként értékelik – újra győztesen került ki. A háború tizenhatodik napján megszületett a fegyverszünet, de az arabok, akik nem bírtak beletörődni a vereségbe még három napon át folytatták a harcot. Végül október 25-én minden fronton elcsitultak a fegyverek és 1948, Izrael Állam megalakulása óta először az arab országok kötelezték magukat béketárgyalások megindítására.
Indira Gandhi (1917–84)
Indira Gandhi (1917–84)Két cikluson keresztül volt India miniszterelnöke: első ízben 1966. január 19.–1977. március 24. között, majd 1980. január 15-től 1984. október 31-éig. Ellenfelei, sőt, végül azok az ellenségei is elismerték, akik meggyilkoltatták: ragyogó stratéga és politikusi elme volt, és „nő létére is megfelelt a közösség feletti személyes hatalom elvárásának”.
Neki jutott – a palesztin problémához hasonlóan örökéletűnek számító – India és Pakisztán közötti háborúk egyike. Az 1971-i háborúhoz az vezetett, hogy India Banglades függetlenségét támogatva került összetűzésbe Pakisztánnal. Az igazán súlyos ellenségeskedések 1971. december 3-án kezdődtek és 16-ig tartottak (ez volt 1947-től számítva a harmadik indiai–pakisztáni háború). A fegyveres konfliktus súlyos pakisztáni vereséggel ért véget. A háború lezárásaként aláírt szimlai egyezmény a kasmíri rendezés egyik alapdokumentuma napjainkban is.
Margaret Thatcher (1925–2013)
Margaret Thatcher (1925–2013)A Vaslady 1979–90 között volt Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága miniszterelnöke, egyben az eddigi egyetlen nő, aki a szigetországban ezt a tisztséget betöltötte.
Nem ez volt tevékenységének legfontosabb eseménye, de történetesen kormányzásának idejére esett az emlékezetes falklandi háború.
A háborút megelőző periódusban – a katonai diktatúra vezetői közötti belső hatalmi harcok közepette – 1981 márciusától Argentína súlyos gazdasági válságot élt át, ami az országot 1976 óta irányító junta elleni tiltakozások is tarkítottak. Leopoldo Galtieri tábornok, a junta vezetője a felgyülemlett feszültségeket a nemzeti érzelmek felszításával kívánta levezetni.
1982. április 2-án hajnalban az argentin fegyveres erők partra szálltak a Falkland-szigeteken (Rosario-hadművelet). Az Egyesült Királyságot és a világot meglepte a támadás. A britek azonban haladéktalanul csapatszállító hajókat szereltek fel, és erős flottakötelék kíséretében elindultak, hogy még a téli viharok megérkezte előtt visszafoglalják a 10 000 km-re fekvő szigeteket. A Ronald Reagan erkölcsi és katonai támogatását élvező Nagy-Britannia 74 nap alatt verte ki a szigetekről a betolakodókat. A britek emberéletben összesen 255, az argentinok 649-et veszítettek
Azóta is emlegetik: az Egyesült Királyságon a hazafias lelkesedés második világháború óta nem látott hulláma söpört végig. A belpolitikája és gazdasági intézkedései miatt népszerűtlen Margaret Thatcher miniszterelnök pozíciója megerősödött, és a háború után újraválasztották.
Pallasz Athéné
Pallasz AthénéAz meg csak „hab a történelmi tortán”, hogy Pallasz Athéné más néven Athéna (görögül: Παλλάς Ἀθήνη) a bölcsesség, a jog, az igazságosság, a művészetek, a kézművesség, a képzés – és az igazságos háború, istennője volt a görög mitológiában.