…Az látszik ezek után a legvalószínűbbnek, hogy az érkezőket rögvest visszaküldik Szerbiába. Hogy mi lesz ott, ha a túloldalon villámgyorsan tízezrek gyűlnek össze, azt jobb el sem képzelni. De azt sem, hogy a magyar határvédelem miként szorítja vissza – akár könnygázzal – a kisgyerekekkel érkező családokat – írja a Die Welt. A rendőrség már most sem képes ellenőrizni a röszkei felvevő tábort, sokáig tart a regisztráció is.
Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága aggódik, mert Magyarországon nincsenek megfelelő létesítmények a déli határ mentén az illegális határátlépők fogadására, pedig növelni kellene az érkezőknek nyújtandó segítséget – írja a Washington Post/Yahoo/AP. Az UNHCR képviselője úgy nyilatkozott, hogy a rendőrség nincs kiképezve arra, miként kell bánni a menekültekkel. Asszonyokat és gyermekeket tartanak a szabad ég alatt. A hőmérséklet csökken, ezért szükség van olyan helyre, ahol ezek az emberek megkapják a nekik kijáró ellátást. A világszervezet egyik genfi munkatársa ugyanakkor arról beszélt: az nem elég, hogy olyan gazdag országok, mint az Egyesült Államok vagy az Öböl menti országok pénzt adnak a Szíriából elmenekült tömegek megsegítésére, be is kell fogadniuk egy részüket.
A világszervezet azt közölte, hogy az Európába tartó menekültek többsége az erőszak és az üldöztetés miatt hagyta el hazáját, ezért joga van arra, hogy menedéket kérjen – írja a Today. Szóvivője útján Ban Ki Mun ENSZ–főtitkár azt üzente, hogy az európai államoknak egyénileg és kollektíven is felelősen és emberségesen kell reagálniuk az áradatra. A főtitkár egyébként a napokban telefonon beszélt a válságról az érintett országok, köztük Magyarország illetékes vezetőjével. Neki is azt mondta, hogy ezek az emberek javarészt igazi menekültek. A tudósítás megjegyzi, hogy a térség néhány politikusa szerint viszont a többség megélhetési migráns, mások pedig bejelentették, hogy csakis keresztényeket fogadnak be, muzulmánokat nem.
Az ENSZ-nek ezzel szemben az a véleménye, hogy nem lehet senkit sem hátrányosan megkülönböztetni a vallása alapján. A szóvivő méltatta, hogy egy sor állam ugyanakkor kiáll a fokozódó idegengyűlölet, a menekültekkel szembeni diszkrimináció és erőszak ellen.
Az UNHCR arra figyelmeztet, hogy Magyarország déli határán káoszhoz vezethetnek a menekültek ügyében megszigorított törvények, ha azokat nem megfelelően alkalmazzák – tudósít a Yahoo/AFP. A Menekültügyi Főbiztosság európai igazgatója a magyar illetékesekkel folytatott egyeztetés után rámutatott, hogy jobban össze kell hangolni a feladatokat a helyszínen az érintett szervek, a rendőrség, a bevándorlási hivatal, és ha úgy alakul, a hadsereg, valamint a helyi hatóságok és a humanitárius szervezetek között. A szakember megerősítette, hogy a következő 10 napban előreláthatólag legalább további 42 ezer ember érkezik Görögországból, Macedóniából és Szerbiából.
A Reuters jelenti: Orbán Viktor mindig is szerette a küzdelmet, ám most pályafutása legnagyobb és legkeményebb csatája vár rá: megpróbálja kezelni a menekültválságot, amely már megtépázta az ország hírnevét és kiélezte a kapcsolatokat Nyugat-Európával, azon belül is elsősorban a németekkel. A sikert azonban egyáltalán nem lehet biztosra venni. A felvételek azt a benyomást keltik, hogy a helyzet kicsúszik az ellenőrzés alól.
A krízis kirobbanása óta eltelt két hétben nem jelent meg közvélemény-kutatás, Krekó Péter szerint azonban a kormány nagy reményeket fűzött ahhoz, hogy a migránskérdés révén megszilárdíthatja támogatását. Ám ehelyett az látható, hogy összeomlott a mítosz, mármint hogy a hatalom kézben tartja a helyzetet. Orbán hősként tekint magára, aki igyekszik megvédeni Európát a tömeges bevándorlástól – mondta név nélkül egy politikus, aki együtt dolgozik a miniszterelnökkel.
A New York-i Eurasia-csoport egyik elemzője úgy véli, hogy a kormányfő két célt akart elérni taktikájával: egyrészt hogy több pénzt kapjon az EU-tól a migránsellátásra, másrészt pedig hogy támogatást szerezzen a más államokban létesítendő biztonságos zónákhoz.
Úgy tűnik föl, a magyarokat megosztja a válság. Egyfelől szégyellik az erős bevándorlás ellenes retorikát és a kerítést, és igyekeznek segíteni a migránsoknak, másrészt viszont támogatják Orbán megközelítésmódját, mondván, hogy a rendet csak így lehet fenntartani. Az idegesség jele lehet, hogy lemondott Hende Csaba, miután a kormányfő bírálta a lassan épülő határzár miatt.
Közben Krekó Péter rossz előjelnek tartja, hogy a hatalom az utóbbi két hétben egyre agresszívabb illegális határátlépőkről beszél. Lehet, hogy ily módon készíti elő a terepet a sokkal erőteljesebb fellépéshez. Bekövetkezhetnek a fizikai összecsapások a rendőrséggel, hiszen a kabinet a hónap közepétől zéró türelmet hirdetett meg. Egy uniós diplomata úgy ítéli meg: a túlzó intézkedések teljesen elszigetelték Orbánt, és nem hiszi, hogy lenne akárcsak egyetlen barátja is Európában.
A migránsválság tetézi Európa aggodalmát az iszlám miatt – állapítja meg a Financial Times, amely emlékeztet arra, hogy a 70-es évek egyik legnépszerűbb brit sportolója, az ökölvívó Joe Bugner 56-ban, magyar menekültek gyerekeként került a szigetországba. A mostani válság nem csak azért döbbenetes, mert a legtöbb uniós állam nem hajlandó oly mértékben kitárni a kapuit, ahogyan azt a magyar forradalom leverése után tette, hanem mert retorikájukban végigvonul a kulturális önvédelem, vagyis hogy keresztény erődként joggal maradnak zárva a muzulmán hordák előtt. 89 után Közép-Európa államai hajlottak arra, hogy a nagy etnikai kisebbségek hiányát előnyösnek tartsák a politikai stabilitás és az új rend iránti polgári hűség szempontjából. Feszültségek ugyan időről időre felbukkannak Magyarország és szomszédai között a határon túl élő magyarok miatt, de ezeket bőven lehet kezelni. Orbán Viktort és Ficót az köti össze, hogy a nem európai muzulmánok mindkettőjük szerint alapvetően idegenek, viszont politikai hasznot hozhat számukra, ha úgy állítják be, hogy olyasfajta veszély fenyegeti a két társadalom identitását és jólétét, mint 1529-ben, Bécs ostromakor. A nyugatnak ugyanakkor nincs joga, hogy kinevesse a földrész keleti felét, mert ott is jócskán szóvá lehet tenni egy s mást a kérdés kapcsán.
Az idegesítő kisember címmel a müncheni Süddeutsche Zeitung azt elemzi, hogy Budapest és Brüsszel között már évek óta nem a legjobb a viszony. Orbánnak és Junckernek már nincs miről beszélnie, hiszen a magyar politikus tavaly kijelentette, hogy nem tartja alkalmasnak a volt luxemburgi kormányfőt a Bizottság vezetésére. Azután jött a diktátoros köszöntés Juncker részéről.
A magyar fél és az európai intézmények kapcsolata már hosszú ideje rossz, mivel Orbán a jelek szerint nem tartja magát az unió normáihoz és értékeihez. A viszályok nagyjából ugyanazt a modellt követik. A magyar vezető elindít egy törvényjavaslatot, amelynek meg kell erősítenie pártját, ugyanakkor kétségeket vet fel a demokráciát és a jogállamiságot illetően. Érkezik a brüsszeli kritika és Orbán legalább annyira átalakítja a tervezetet, hogy ne legyen belőle kötelezettségszegési eljárás vagy magas büntetés. A hívei körében pedig azzal szerez pontokat, hogy szembeszáll az EU gyámkodásával, az unióban viszont erősödik a hírneve, hogy kellemetlen alak. Időnként persze túlfeszíti a húrt, pl. amikor a halálbüntetés visszaállítását pedzegette, de persze láthatólag soha nem gondolta komolyan. Brüsszel aggódik, hogy „az idegesítő kisember” egyszer túl messzire megy.
A mai teljes nemzetközi sajtószemle itt olvasható, tessék kattintani!