A fejlett világban élők több mint negyven százaléka szenved valamilyen alvászavartól. A kockázataira és a megoldásaira világít rá a hat éve kezdeményezett alvás világnapja, amelyhez Magyarország is csatlakozott. A 16 éve működő Magyar Alvástársaság sokat tett a helyzet javításáért. Dr. Halmosi Zsolt rendőr dandártábornok, rendőrségi főtanácsos, az Országos Rendőr-főkapitányság helyettes, rendészeti főigazgatója elmondta: minden ötödik balesetben szerepet játszik, hogy a vezető fáradtan és álmosan ül a kormány mögé. De az Európai Unió tavaly kitüntette Magyarországot, mert a legeredményesebb volt a közlekedésbiztonság javításában a tagországok között a múlt öt évben. A változást jelzi, hogy 1990-ben a közutakon több mint 2400 ember halt meg, 2012-ben négyszer kevesebben. Felmérések mutatják, hogy a fáradt vezetés megsokszorozza a balesetveszélyt. Egy ausztrál vizsgálat szerint 17 óra alvás nélkül olyan hatással van a szervezetre, mint a 0,5 ezrelékes alkoholszint; 24 óra nem alvás 1 ezreléknyire emeli a hatást.
Nagyon szoros az összefüggés az alvászavarok és a szív- és érrendszeri betegségek, a daganatos és a pszichiátriai betegségek között is.
Egy hazai felmérés szerint a rendszeresen vezetők 70 százaléka érzett már késztetést arra, hogy elaludjon vezetés közben. Svédországban – ahogy arról a stockholmi Karolinska Orvostudományi Egyetem és Intézetben dolgozó dr. Félegyházy Zsolt pszichiáter, beszélt – igen szigorú vizsgálatok előzik meg a jogosítvány kiadását. Egyebek között vizsgálják az úgynevezett ADHD-betegséget, amely jellemzője a hiperaktivitás és figyelemvesztés. Ezt a betegséget Magyarországon egyáltalán nem figyelik, holott a lakosság 3–6 százalékát érinti, és igen nagy kockázatot okoz az autóvezetésnél – ha nem kezelik.
A kialvatlanság vezetett a többi között a csernobili katasztrófához, és más súlyos tömegszerencsétlenségekhez is – hangzott el egy másik előadáson.
A korszerű technikai eszközök – például az a kis műszer, amely a pulzust és légzést méri és rögzíti azokon a vizsgálatokon, amelyeknél a munka, a mozgás és a rekreáció hatásait elemzik – sokat segíthetnek stresszes életet élők életmódjának javításánál. Egy ilyet is bemutattak a konferencián. A kétszáz felsővezető életvitelét elemző felmérés szerint átlagosan naponta 12 percet mozognak, napjaik 55 százalékát jellemzi a stressz, 23 százalék jut rekreációra, 6,55 órát alszanak, de csak 36 százalékuk mondja, hogy jól alszik.
Műszeres mérések is bizonyítják, hogy aki estig dolgozott, és utána fekszik le aludni, két-három órát elveszít a pihenésből, hiába alszik el. Aki este vitázik, feszült, vagy alkoholt iszik, netán bulizik, hasonlóan jár, hiába alszik, nem pihen a szervezete.
Nemrég kiosztották a világ szállodáinak vizsgálata alapján az «alvásbarát hotel» minősítést. A New York-i Waldorf Astoria, a londoni Ritz, és a réunioni Hotel Saint Alexis nyerte el a címet.