Arra keresnek majd választ a térség országaiban működő vállalatok vezetői, szakértők, tanácsadók és elemzők a konferencián, hogy miként lehetne előmozdítani a régió közép- és kisvállalatainak (kkv) integrálódását a nemzetközi gazdaságba. Várhatóan szó esik a finanszírozás, a tőkebefektetés és a pályáztatás időszerű problémáiról éppúgy, mint a határokon átívelő együttműködés gondjairól. Kiemelt ágazatként szó lesz a környezetiparról és az innovációról.
Mint a tanácskozás budapesti beharangozóján elhangzott: a vitafórum helyszíne azért is ideális, mert jó példa a messziről származó befektetőkre. A Medve-tó közelében fölépített szovátai szálláshelyek zöme ugyanis a magyarországi Danubius-csoport gazdasági érzékének, szemfülességének köszönhető. Az Országos Takarékpénztár (OTP) Bank is a térség legnagyobb anyaországi befektetői közé tartozik, és a tavaly februárban útjára bocsátott Mikó Imre-tervnek köszönhetően érezhetően nő a gazdaság élénkülése a térségben. Ugyanakkor, sajnos, akadozik az információcsere, nincs összehangolt térségi gazdaságpolitika, ami gátja az együttműködés dinamizálásának – hangzott el a budapesti tájékoztatón.
A kkv-szektor súlya nemcsak az egyes nemzetgazdaságokon belül nő napról napra, hanem az átjárhatóbb határoknak köszönhetően a cégek számára nagyobb lehetőségek kínálkoznak a hálózatlétesítés területén is.
Négy évvel ezelőtt eredetileg magyar–román tőkekonferenciaként indult a szovátai kezdeményezés, az idén viszont a tematika már fölöleli a közép-kelet-európai régió egészét. Gulyás József, aki a közép- és kisvállalatok felkarolását felvállaló magyarországi intézmény, a KKVHÁZ vezérigazgatója, újságírók előtt arról számolt be, hogy Szovátára éppúgy várnak magyarokat és románokat, mint bolgár, moldovai, szerb, szlovák és ukrán üzletembereket, politikusokat, önkormányzati vezetőket és elemzőket. A szervezők reményei szerint eljönnek a népszerű üdülőhelyre a kistérség olyan vállalkozásai, amelyek piacképes termékekkel rendelkeznek, és tőkére, hitelre, vagy uniós forrásokra pályáznak. Ezek a vállalakozások ingyen mutathatják be a konferencia ideje alatt termékeiket.
A magyar vállalkozások ébredtek a legkorábban
A kilencvenes évek elején a régió országai közül a magyar volt a legnyitottabb gazdaság, kiemelten kezelte külgazdasági kapcsolatait. Egyre több magyar vállalkozás próbált megjelenni külföldön – először exportőrként, illetve különféle együttműködési formák révén, majd befektetőként. Még a legkisebb vállalkozások közül is sokan tekintgettek külföldre – először természetesen főként a szomszédos magyarok lakta területekre, Romániába, Szlovákiába, Ukrajnába és Horvátországba. Gyakran ez egyszersmind kitörési pontot jelentett a bezáruló hazai piac miatt, és így kezdett divatba jönni a kereskedés mellett a más országokba áthelyezett termeltetés is. Másfelől fölismerték, hogy a hazai anyacéget stabilizálhatja a külpiacon megtermelt és legalább részben hazautalt nyereség. Nem szólva arról, hogy mindez ösztönzi a hálózatban gondolkodás fejlődését, nemzetközi tapasztalatokat hoz, s építi a határokon átívelő együttműködéseket.
Magyarország említett vezető szerepe az elmúlt években fokozatosan elhalványult, bár a magyar vállalatok továbbra is nyitottak a külpiaci terjeszkedés formái iránt. Persze – főként a kisebbeknek – a könnyebben és gyorsabban elérhető, a nyelvi akadályoktól is mentes Kárpát-medence a külföldi terjeszkedés természetes iránya és terepe.
A Kárpát-medencei terjeszkedés iránt érdeklődő vállalkozások kormányzati támogatási szándéka is megvan mindehhez – ezért is karolta föl a szovátai konferenciát a budapesti nemzetgazdasági minisztérium és több, állami tulajdonú intézmény.