A nehéz körülmények között élő szülőknek még gyermekeik tisztességes táplálása is nagy gond. A szűkölködő családok asztalára jó, ha kenyér, tészta és krumpli jut. Vannak Magyarországon nem kevesen olyan gyerekek, akik soha életükben nem ettek még narancsot vagy banánt, és almát, cseresznyét, dinnyét sem sokat.
Száztízezer gyerek* él olyan háztartásban, ahol nincs fürdőszoba, 150 ezer* pedig olyanban, ahol vécé meg vezetékes víz sincs. Az ilyen körülmények között felnövő gyerekek az óvodában, iskolában találkoznak először mosdókagylóval, angolvécével. Legtöbbjük azt sem tudja, hogyan kell használni őket.
Kétszázezer gyerek* olyan háztartásban él, ahol nincs villany. Következésképpen árammal működő berendezéseik (rádió, tévékészülék, számítógép stb.) sincsenek. A gyerekeknek fogalmuk sincs a szűk környezetükön kívüli világról. Ősztől tavaszig olvasni, tanulni sem tudnak otthon, hiszen besötétedik, mire hazaérnek az iskolából.
Az évszázaddal ezelőtti szegénységet idéző nélkülözés közepette e gyerekek egyik legnagyobb álma, hogy legalább a kínai boltból kapjanak egy új, „divatos” ruhát. A legtöbbjük a jótékonysági szervezetek által juttatott, a testvérekről rájuk maradt, kinőtt, használt ruhákban jár, új ruhadarabot talán még nem is vett magára.
A legtöbb, sok százezer szegény gyerek még nem járt moziban, színházban, és az osztálykirándulásokról is rendre le kell mondania, hiszen a szüleik nem tudják befizetni a hozzájárulást. Sokuk beteljesületlen álma egy ilyen kirándulás, mozi- vagy színházi előadás.
A K&H Bank hátrányos helyzetűeket segítő programja arra (is) törekszik, hogy a nélkülöző gyerekeket elvigye színházba, hangversenyre – derül ki a szerkesztőségünkhöz eljuttatott tájékoztatóból. Eddig 1500 gyerek részesülhetett ebben az élményben; a többségnek ez volt az első utazása is a faluján kívülre. Számosan kölcsön ruhákban érkeznek, mert tudják, hogy legalább erre a néhány órára illik szépen felöltözni. Az ilyen alkalmakor a pénzintézet megeteti a gyerekeket, ami legalább akkora öröm a számukra, mint az előadás.
A bank munkatársai tudják, hogy bár egy fillérbe sem kerül, ezek a gyerekek szomjúhozzák a szép szót, az elismerést, mert legtöbbjük még azt sem kapja meg otthon. Éppen ezért arra is törekszenek a pénzintézetiek és segítőik, hogy legalább addig, amíg a gyerekekkel vannak, családias, baráti, szerető környezetet teremtsenek azok számára, akiket a hátrányos, a rossz körülmények az iskolában is sikertelenségre, kudarcokra, kiközösítésre kárhoztatnak.
(A szerk. megj.: Mindez nagyon szép és elismerésre méltó igyekezet, köszönet érte. Csakhogy az önhibájukon kívül hátrányos helyzetű, a társadalom és az emberi lét peremére szorult gyerekek körülményeinek sürgős és tartós javítása nem lehet egy-egy pénzintézet, vállalat, társaság stb. feladata. Még csak nem is a velük rokonszenvező, szolidáris, segítőkész tíz- és százezreké. Az emberhez méltó létezés az első számú emberi, állampolgári jog, amelyet a mindenkori állami, politikai elitnek kell megadnia, szavatolnia valamennyi magyar állampolgárnak. Épülhet akárhány stadion, létesülhet akárhány jegybanki alapítvány, a budai várba költözgetés stb. – mindaz csak viszi a pénzt, de nem emeli európai szintre a mélyszegénységben, nélkülözések közepette tengődőket, akik pusztán a maguk erejéből sosem tudnak kikászálódni sanyarú és kilátástalan körülményeik közül.)
Gyermekbántalmazás, nevelési eszköz, testi, lelki erőszak
Elkészült az UNICEF Magyar Bizottságának a gyermek-bántalmazással kapcsolatos kutatása, melyben a válaszadók dönthettek, mi számít nevelési eszköznek és mi testi vagy lelki bántalmazásnak. Az online kérdőívet egy hónap alatt csaknem 7000 felnőtt töltötte ki. Az ország legnagyobb gyermekjogi online kutatásának adataiból világosan látszik, hogy miközben a testi fenyítés egyre jobban visszaszorul, aközben a lelki bántalmazás néhány formáját sok válaszadó nem is tekinti annak. Ráadásul a válaszadók 83%-a tudta ugyan, hogy Magyarországon is hatályos az ENSZ Gyermekjogi Egyezménye, mégis minden 5. válaszadó úgy gondolja, hogy a fizikai fenyítést csak formájától függően tiltja törvény. Ezt erősítik a hivatalos adatok is, amelyek szerint a múlt öt évben a gyerekek sérelmére elkövetett bűncselekmények száma kereken 80 000. Közülük a nemi erőszak kb. 300 esetben volt tetten érhető. A kiskorú veszélyeztetése pedig több, mint 8000 esetben történt meg. Ötletek a bántalmazás ellen Ma Magyarországon évente több mint 15 000 gyerek válik erőszakos bűncselekmény áldozatává. Az UNICEF Magyar Bizottság célja a kutatással az volt, hogy felhívja a figyelmet: sok gyerek közvetlen környezetében történik az erőszak – a családban, az edzésen, a négy fal között… A bántalmazott gyermekek helyzete sokszor kilátástalan: mivel megoldást nem látnak, kénytelenek ezzel a ténnyel együtt élni. Ezért az UNICEF úgy döntött, megmutatja, hogy ezek a gyerekek milyen fájdalmas készségeket kényszerülnek elsajátítani úgy, hogy ők maguk osztják meg velünk how-to útmutató videók formájában. A videók mind egy-egy bántalmazással kapcsolatos szituációra adnak tippeket, tanácsokat. Megnézhetjük a kislányt, aki gyerekkönyvekkel torlaszolja el az ajtaját; a kisfiút, aki plüss játékokkal tompítja az éles sarkokat a szobájában; és a tinilányt, aki sálakból készít védőfelszerelést magának a nehéz helyzetekre. További információk itt találhatók.
Három, tanulságos rövidfilm, tessék megtekinteni őket: Lucus videója – Dancsi világa – Benji válaszol „Látható: a gyermekek számára normális, ami velük történik, fájdalmasabb, mint ezer seb vagy könny” – mondta a kampányról Danks Emese, az UNICEF Magyar Bizottság ügyvezető igazgatója. Mit tesz az UNICEF a gyerekbántalmazás ellen? A gyermekek védelme az erőszak valamennyi formájától alapvető jog, amelyet a Gyermekjogi Egyezmény és a magyar törvények is szavatolnak. Az erőszaknak egyaránt vannak azonnali és hosszú távú következményei. A hosszú távú cél, hogy ne csak a súlyos bántalmazások szűnjenek meg, egy egyszerű pofont se tekintsen senki se nevelési eszköznek. Az UNICEF Magyar Bizottság ezért a kampánnyal egy időben megnyitja jogsegély-oldalát, ahol azok küldhetnek üzenetet, akiknek kérdése van a gyerekbántalmazás kapcsán – legyen az felnőtt vagy gyerek. A válaszokat az UNICEF gyermekjogi csapatával közösen az ELTE Bibó István Szakkollégiuma és a kutatásban részt vevő szakemberek dolgozzák fel. Az UNICEF HelpApp nevű mobil alkalmazása ingyenesen elérhető, hogy a segítség kéznél legyen, ha a gyermek bajban érzi magát. A felelősségvállalás és a tudatos jövőépítés a jogok ismeretéből fakad. Az országossá nőtt, iskolai gyermekjogi program, az Ébresztő-óra célja, hogy növelje a gyermekjogok ismertségét az iskolákban, és az UNICEF gyermekjogi tevékenységének bemutatásával érzékenyítse a gyermekeket a fejlődő világ, a fenntartható fejlődés iránt. Tavaly a magyar UNICEF mintegy 10 000 gyereket ért el. Kutatásaival pedig folyamatosan felhívja a figyelmet a gyerekbántalmazásra; 2014-ben a sport és erőszak, illetve a gyerekek szemszögéből bemutatott, bántalmazással kapcsolatos kutatása is ezt a célt szolgálta. Az, hogy az erőszak általánosan jelen van, legyen az fizikai, lelki vagy szexuális, nem jelenti azt, hogy nem számít súlyos jogsértésnek. A kezünkben van a lehetőség, hogy a láthatatlant láthatóvá tegyük – hívja föl a figyelmet az UNICEF Magyar Bizottsága.
|