Észak-Európa nyolc országának 32 millió lakója kilenc nyelvet beszél. Skandinávia államai: Dánia, (Färöer, Grönland), Izland, Norvégia (+ Svålbord), Svédország. Csak Izlandról kilenc charterjárat célja Magyarország! A finneket nem sorolhatók a skandináv, csak az északi népek közé, mert nagyon megsértődnének; az ő csoportjukba tartoznak még a balti-tengeri hármak is: Észtország, Lettország, Litvánia. Ami közös bennük, hogy 90%-uk repülővel, 5%-uk gépkocsival és 2-3%-uk busszal utazik délebbre. Tavalyelőtt – az előző évhez képest – 21%-kal, 2013-ban további 10%-kal növekedett az északról hozzánk érkezők száma.

A legtöbb észak-európai tehát a légi utat választja. Még a Malév botrányos megszűnte után sem omlott össze a magyar piac (hatalmas profitot hoztak az északi légi útvonalak a nemzeti légitársaságnak), főleg azért, mert Budapest átszállóhely is volt dél felé. Az elveszett kapacitás háromnegyedét a Ryanair vette át, a többit a WizzAir, a Norwegian és a SAS. A legtöbbet vesztett a Malév megszűnése után a konferencia-, rendezvény és üzleti turizmus.

Székely Györgyelmondta, mit látott Dániában: a dán farmerek a mező közepén lévő repülőtérről érkeznek a mezőgazdasági vásárokra.

Mit keres tehát nálunk az északi polgár? Elsősorban Budapest kedvéért jön, ez a legismertebb márka. Csaknem ekkora vonzerő az egészségturizmus, főképpen a fogászati kezelések. Általában három-négy csillagos szállodákat keres, nem az ötcsillagosokat. Kempingezni csak a dániai jütlandiak szeretnek a Balatonnál. A 800 ezer érkező persze ahhoz képest nem sok, hogy a Stockholm–Helsinki hajóúton évente 2,5 millió utas fordul meg.

A skandináv népek és a finnek körében a magyar fogorvosok jó hírnévnek örvendenek, ugyanis Dániában és Norvégiában nem támogatja a társadalombiztosítás a fogkezeléseket. Hihetetlennek tetszik, ám a szakember állítja: tavaly 2500 norvég páciens érkezett fogügyben, és nyolcmilliárd forintot hagyott itt! A „fogas vendég” többnyire egyénileg utazik.

A magyar turizmus feladata az idén a bor- és gasztro-kultúra látványos népszerűsítése; nem a csípős gulyást vagy halászlét jelenti, hanem a magyar konyha többi értékét. Az északiak kedvelik a Michelin-csillagos éttermeket. A V4-országok közül hárman összefognak, hogy közös ünnepségeket, gasztronómiai rendezvényeket szervezzenek északiak számára. Jó példa, hogy Gál Helga sommelier Litvániában magyar borokat szolgáltat fel a rendezvényeken.

A magyar turizmus az egyéni utazások ösztönzésére fordítana nagyobb gondot a Budapesten kívüli két további márka, a Balaton és Hévíz kiépítésére, azután az Alföld következik elsősorban online utazásszervezők, légitársaságok segítségével. Népszerű északi lapoktól évi 40–50 újságírót hívnak vendégül. Cél a turistaszám háromszázalékos növelése, bár ennek határt szab a repülőkapacitás.

Jól kell tudni eladni az Alföldet mint egzotikumot, vadnyugatot itt, Európa közepén; a Balatont mint Toszkánát, csak ez közelebb van és remek a bora.

Egy utazási iroda kifejezetten svéd nyugdíjasok részére indít túrákat Hévízre, mert az északiak hajlandók áldozni az egészségük karbantartására. Az északi turista felével többet költ utazásra, mint az átlag európai. A magas kultúra (opera, hangverseny) viszont kevésbé érdekli, mint európai társait. Most kezdik szokni a vodka helyett a kulturált borfogyasztást. Sportosak, lazák, humorosak, szociálisan érzékenyek és liberálisok (befogadják a bevándorlókat).

Székely György kritikaként említette, hogy bár sok (külföldi) orvostanhallgató tanul Magyarországon, az egyetemeken nem oktatnak balneológiát, azaz fürdőgyógyászatot.

Ugyancsak kihasználatlan terület még nálunk a sportedzések kínálata, amivel több északi utazót meg lehetne nyerni.

A nagyszerű előadáshoz alkalmasan kapcsolódott Gálné Dignisz Éva borász bemutatkozása. Ő az egyetlen nő, aki eddig elnyerte „az év borásza” címet. Férje is, ő is agráregyetemet végzett, tíz éve vásárolták meg 76 hektáros szőlőjükhöz a szigetcsépi házat a Csepel-sziget déli csücskén, amelyet kicsinosítottak, és 45 személyes kóstolótermet létesítettek benne.

A sziget szőlőtermeléséről az első írásos adat 1569-ből származik. Két felnőtt gyerekük szintén a Gál Szőlőbirtok és Pincészetben dolgozik. A minőségi szőlőtermésnek csupán negyedét-harmadát dolgozzák fel bornak, a többit eladják. Fajtáik: rajnai rizling, olaszrizling, szürkebarát, cserszegi fűszeres, ezerjó, kékfrankos, cabernet sauvignon és pinot noir. Kézi szüreteléssel, de modern felszereléssel állítják elő az évi 1800 hektoliter bort – mutatja be a videón az év borásznője. Gyakran keresik fel gazdaságukat svéd vendégek, akiknek nyelvtanár lányuk tolmácsol.

A kunsági borvidéken kívül, a Balaton mellett, Lesencefalun is vásároltak 10 hektáros birtokot a chardonnay, a sauvignon blanc, pinot blanc, szürkebarát és cabernet sauvignon szőlőfajták termesztésére. Összesen 10–12 féle bort (fehéret, vöröset, rozét) állítanak elő reduktív és fahordós érleléssel. Járnak nemzetközi borversenyekre. Franciaországban 45 ország versenyzői között háromszor sikerült aranyérmet nyerniük, ráadásul a rozéval, a franciák specialitásával! Soros EU-elnökségünk idején az ő borukat kínálták a vendégeknek. A 2011-i országos borversenyen a legeredményesebb borászat címet kapták meg.

Palackozott boraik csaknem háromnegyedét itthon adják el, elsősorban személyes kapcsolatokon és vinotékákon keresztül. Nem akarnak az üzletláncok polcain feltűnni, nehogy például a frissen fogyasztható rozét évekig raktározzák. Exporthoz partnereket találtak Franciaországban, Japánban és Németországban. Az évi 200 ezer palack mindig elfogy. Jégbort nem készítenek, ahhoz a vidék nem elég hideg, de késői szüretelésűeket szoktak készíteni.