(Írta: Sven Christian Schulz/ RND | Der Tag) „Ozapft is!” Ma pontban déli 12 órakor Dieter Reiter, München főpolgármestere megnyitja az Oktoberfestet. A Föld minden tájáról látogatók milliói özönlenek a bajor fővárosba, hogy ezen a rekord-népünnepélyen néhány órára elfeledkezzenek a világban zajló válságokról. Csirke, sör és hullámvasút a háború, koronavírus és energiaár-őrület helyett. (Számosan sétálnak az Oktoberfest területén a napsütésben. Forrás: picture alliance / dpa)

Az Oktoberfestnek két évig szünetet kellett tartania – a koronajárvány miatt. Órákon belül megkezdődik ringatózás a sörpadokon, közrefogván a koronát. Korona, influenza, majomhimlő: mekkora lehet a fertőzésveszély az Oktoberfesten?

Mert ez már előre látható: a Wiesn újabb koronahullámot indít el. A nagy népünnepélyek után az ünnepi régiókban a megbetegedések száma az egekbe szökött, amint azt a Robert Koch Intézet (RKI) adatai mutatják.

Az abensbergi Gillamoos miatt a koronafertőzés pillanatgok alatt jó 1000 embert betegített meg. Németországban egyébként is néhány nap óta újra egyre több a koronás.

A múlt hetekben többször is szóba került, hogy lehet-e müncheni Wiesn, miközben emberek sokasága hal meg az ukrajnai háborúban. Reiter főpolgármester a „Die Zeit” című lapnak írt cikkében így érvelt: „Úgy vélem, hogy hosszú távon nincs értelme tartózkodni az ünnepléstől. Hiszem azt is, hogy különösen a legnehezebb időkben van szükség a figyelemelterelésre.”

Sörözni vágyó tömegek zsúfolódtak össze a sátrak homályos szorításában, százezrek tolongtak a sörhinták és sörkimérések, ételt kínáló bódék előtt. A kórokozóknak könnyű dolguk van.

Igaz, manapság nehéz a figyelemelterelés. Nagyon nehéz. Néhány nappal az első területek visszafoglalása után Ukrajnában fokozatosan szembesül a világ azzal, hogy az oroszok által megszállt területeken élők mekkora megpróbáltatásokat szenvedtek el. Eddig mintegy tíz kínzókamrát talált az ukrán rendőrség a harkivi területen, közelükben pedig súlyos bántalmazás nyomait mutató holttesteket. Iziumban a megszálló Putyin-csapatok ideiglenes temetőt hoztak létre, ahol mintegy 450 holttestet temettek el a város brutális elfoglalása után. A rendőrség és Zelenszkij elnök szerint az eddig exhumált személyek testén kínzás nyomai láthatók. A Reuters hírügynökség újságírója arról számolt be, hogy a holttestek nyakán kötél volt, kezük pedig meg volt kötözve. Más újságírók is mutattak fotókat és videókat megkötözött holttestekről… A tegnap exhumált 40 holttest közül háromnak meg volt kötve a keze. És a nyomozás még csak most kezdődik.

Egyértelmű, hogy ez a háború nem fog gyorsan véget érni. A szakértők úgy vélik, hogy a megszállt területeken még mindig számos emberjogi és más háborús bűncselekmény történik. „Sok jel utal arra, hogy az orosz katonák – persze parancsra – szisztematikusan követnek el a polgári személyek, a lakosság elleni háborús bűncselekményeket, hogy megfélemlítsék, demoralizálják őket” – mondta az RND-nek Steffen Halling kelet-európai szakértő, aki maga is dokumentálja az emberi jogok megsértését és a háborús bűncselekményeket Ukrajnában.

Nincs ok a reményre. „Az orosz hadsereg szörnyű pusztítást hagy hátra azokon a területeken, ahonnan vissza kell vonulnia” – kommentálja a helyzetet Eva Quadbeck, az RND vezető újságírója. „Február végén még «csak» Putyin Ukrajna elleni háborújáról beszéltek. Azóta annyi ukrán és orosz vér folyt, annyi ember halt meg, annyi épület, otthon pusztult el, annyi szenvedést okozott az embertelenség, a kínzás és a nemi erőszak, hogy még a megbékélés sem lesz egyszerű az egykori testvérnemzetek között”.

Mit akar egyáltalán Putyin egy olyan Ukrajnával, amelyet rommá züllesztett, és olyan emberekkel, akik gyűlölik őt? Jogos kérdés, amit a „Tagesthemen” tévéműsor vezetője, Caren Miosga szeretne feltenni a Kreml vezetőjének. De már nem hiszi, hogy Putyin egyáltalán nyitott egy olyan beszélgetésre, amely a kiforgatott tények helyett valódi érvekkel folytatódik. Putyin és a Nyugat – már régóta két különböző bolygón élnek.