Munkanélküliség és alapkészségek – legyen életstílus a folyamatos tanulás

Tíz év alatt rengeteget javultak a hazai lakosság készségei, ugyanakkor a vizsgált kompetenciák tekintetében kettészakadt képet mutat a társadalom – mondta Köpeczi-Bócz Tamás, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium társadalmi felzárkózásért felelős helyettes-államtitkára, aki egyben a felmérés hazai vezetője is volt. Magyarország másodszor vett részt ilyen átfogó vizsgálatban: egy-egy kérdezőbiztos két óra hosszat faggatta a felmérésbe bevont személyeket. Az olvasási, számolási készség mellett feltérképezték az illető problémamegoldó képességét is. Környezettanulmányt készítettek arról is, hogy a válaszadó milyen körülmények között él, képes-e boldogulni a számítógéppel, azaz nem tartozik-e a digitális analfabéták közé.

A felmérés sok érdekességre derített fényt: egyebek mellett arra, hogy számottevően javult a szövegértési, olvasási készség, és általában a férfiaknál jobban teljesítettek a nők. Utóbbiakra az is jellemző, hogy a férfiakénál jobb az alkalmazkodóképességük, valamint hosszú távú terhelhetőségük. Ami az életkori megoszlást illeti: a fiatalabbak készségei kevéssé „megkopottak”, a 45 évesnél idősebbek már kevésbé rugalmasak, hiszen felnőtté válásuk még a rendszerváltozás előtti időszakra esik. (A 45 év felettiek például könnyebben megtéveszthetőek bankokban, áruházakban, hivatalokban, mint a tőlük fiatalabbak.) Az is jellemző, hogy a lakóhely igencsak meghatározó tényező: akik kirívóan rossz szociális körülmények között élnek, elhelyezkedési esélyeik foglalkoztatási lehetőségek híján is kilátástalanok, náluk a készségek javulásával sem lehet számolni. Nem csupán romakérdésnek tekinthető ez a probléma, ám ennek az etnikai kisebbségnek a körében gyakori, hogy az iskolások szülei, illetve vagy az anya, vagy az apa munkanélküli.

Másfelől az is tapasztalható Magyarországon, hogy a társadalom egyes rétegeiben kompetencia-túlkínálat van, ami elégedetlenséget szül a munkahellyel szemben, amely nem „díjazza” a megszerzett készségeket, képességeket. Mindamellett igazán az alapkészségek hiánya okoz gondot, mert ez lehetetlenné teszi a foglalkoztathatóságot.A nemzetközi összehasonlító vizsgálat egyébként a 16–65 éves korosztály teljesítményét mérte négy nagy készségterületen (próza-, dokumentumolvasási, számolási készség és problémamegoldás). A kutatás rávilágított, hogy az alacsony iskolázottságú magyar népességnek a munkavállaláshoz szükséges alapkészségei mélyen az európai átlag alatt vannak. Köpeczi-Bócz szerint a felzárkóztatásnak elsősorban arra kell irányulnia, hogy sikerüljön emelni a nyolc általánost vagy azt sem végzettek foglalkoztatási szintjét. A munkanélküliek zöme ebből a társadalmi rétegből kerül ki. A diplomások hatéves gyermekeinek 1,2 százaléka, az érettségizettekének 4,6 és a szakmunkás végzettségűekének 13,1 százaléka él olyan családban, ahol nincs dolgozó felnőtt, az ennél alacsonyabb végzettségűek esetében azonban ez az arány 48,4 százalék. 

A kutatás eredményeit ismertetve az államtitkár-helyettes hangsúlyozta: csökkenő mértékben termelődnének újra a társadalmi különbségek, ha kevésbé lenne uniformizált az oktatás. Vagyis a képzési, továbbképzési rendszer jobban számot vetne az egyéni különbségekkel. „Olyan társadalmi, gazdasági környezetet kell teremteni, amelyben alapvető szükséglet a folyamatos tanulás, és annak elismerése” – mutatott rá a szakember.

A leszakadó rétegek jellemzően alacsony iskolázottságúak, felzárkózásukat az is nehezíti, hogy a bel- és a külföldi munkaerőpiac egyaránt mind több készséget követel – a magasan képzett munkavállalóktól is. Ugyanakkor a megszerzett készségeket állandóan karban kell tartani, megtartásuk folyamatos és állandó megújulást követel.

This entry was posted in Egyéb kategória. Bookmark the permalink.