Herendi, az arisztokrácia porcelánja – törékeny tárlat a gödöllői kastélyban

Alkalmi porcelánfestöde a kastélyfolyosón.Ne hagyjuk befejezetlenül dr. Habsburg György emlékezését! A lényege, hogy édesanyja, a 85 esztendős korában az idén elhunyt Regina Helene Elisabeth Margarete Prinzessin von Sachsen-Meiningen, azaz Regina szász–meiningeni hercegnő, férje után főhercegné, hozományából sikerült megőriznie a családnak pompás porcelánedényeket és figurákat, amelyek kétszeresen is értékesek. Családi ereklyék és műkincsek, hiszen kitűnő mesterek örökítették meg rajtuk és általuk koruk jellegzetes forma- és színvilágát művészi színvonalon. Az utolsó magyar király, V. Károly legifjabb unokája, akárcsak a mai kiállításmegnyitó többi szónoka, dr. Révész T. Mihály professzor, a kastély ügyvezetője, dr. Gémesi György, Gödöllő polgármestere és dr. Simon Attila, a Herendi Porcelánmanufaktúra vezérigazgatója egymáséihoz fűzték gondolataikat – amelyek között Somogyi Eszternek, a Magyar Állami Operaház magánénekesének és Czitrovszky Ilona zongoraművésznek hála, lélekemelő koncertélményben is részesülhetett a mai kiállításmegnyitó közönsége a kastély dísztermében – mindenekelőtt az uralkodók és a tehetős arisztokrácia által oly nagyra tartott „fehér aranyról”, a porcelánról, Herendről, Gödöllőről, elsősorban a törékeny tárlat helyszínéről, az idén átadott Rudolf-szárnyról.

Továbbá arról, hogy a jövő év első felében hazánk soros társelnöke lesz az Európai Uniónak, és ez idő alatt az unió egy kicsit Gödöllőre költözik, a valamikori Grassalkovich-kastély szobái, termei adnak otthont találkozásoknak, tanácskozásoknak, irodáknak. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv anyagi juttatásainak köszönhetően az év végéig elkészül a Lovarda és a Barokk Istálló a hozzá tartozó kiegészítő és kiszolgáló létesítményekkel együtt, hogy méltó körülmények fogadják az EU-s rendezvényekre érkezőket.

Humboldt-mintás készlet.Dr. Simon Attila, Herend mai első embere.Szerencsések lesznek az idejében érkező uniós vendégek és küldöttek: január első napjaiban még megtekinthetik a „Herendi porcelán a nemesség palotáiban” című kiállítást, amit talán célszerű lenne legalább néhány héttel 
meghosszabbítani, hogy még többen elvihessék a világon egyedülálló magyar porcelán-manufaktúra hírét a hazákjukba, ezáltal további híveket szereznének hazánknak, hungarikumainknak. (Persze, lehet, azért nem marasztalják tovább a tárlatot Gödöllőn, mert kell a hely az EU-s rendezvényeknek…)


Ha az uniós küldöttek és hivatalnokok nem láthatják is mind a herendi porcelánkiállítást Gödöllőn, honfitársainknak lehetőségük és három hónapjuk van rá, hogy megtekintsék ezt a gyönyörűséges bemutatót. Megismerkedhetnek a  Herendi Porcelán-manufaktúra történetével és aranykezű mestereinek kiemelkedően értékes alkotásaival egyaránt. Ha a krónikás jól számolta, akkor a tárlat 21 részre tagolódik: Ferenc József osztrák császár és magyar király 1875 körül herendi porcelánból készült mázatlan (biszkvit) mellszobrától a biedermeier stílusú Vieille Rose de Herend (VRH) dekort láttató darabokig; ez a stílus örökéletű: ma is veszik-viszik a polgári otthonok kellemes hangulatát idéző ét- és desszertkészleteket…


A két György, Habsburg és Gémesi, a megnyitón.Megtudhatták a mai nyitórendezvény részvevői, hogy a „Gödöllő” a herendi manufaktúra egyik legszeb és legismertebb mintája, összfonódik a kastély legismertebb úrnőjének, Erzsébet királynénak a személyével. A téglavörös alapon készülő Gödöllő-dekor sárga fondos változata a szépséges Siang jaune-minta. Kör alakú 
medalionban stilizált rozetta látható, amely hol mértani pontossággal, hol játékosan köszön vissza a dekor különböző részein. A medalion körül nyolc karéjban fehér alapon aszimmetrikus fatörzseket és virágokat ábrázoló festmények, sárga alapon krizantémot formázó rozettákkal gazdagított kék és zöld indák helyezkednek el. A Gödöllő dekor egyébként távol-keleti eredetű (hja, kérem, a porcelánt is a kínaiak találták föl néhány ezer évvel ezelőtt!), neve Siang Rouge volt. A porcelántárgyak pereme gazdagon aranyozott, a bordűrön arannyal keretezett téglavörös sáv fut körbe. A bordűrt kék és zöld indadíszítmények osztják négyfelé, közepükön apró szirmú, arannyal megfestett 
bazsarózsa virít.


Kínai hangulatú herendi dísztárgyak.Herend 19. századi aranykorának főszereplője a Ferenc József által különösen nagyra tartott, nemesi rangra emelt 
Farkasházy Fischer Móric (1799–1880) porcelánfestő, a herendi porcelángyártás felvirágoztatója (dr. Farkasházy Tivadar, humorista, közgazdász, újságíró „Teddy” ükapja!). Fischer Mór tervei szerint készültek a budavári királyi palota részben gazdagon díszített, részben puritán ét-, kávés-, teáskészletei. És láss csodát: az egyik étkészlet hiánytalanul, eredeti szépségében (fehér porcelán diszkrét arany szegélyekkel, minden darabján a koronával és Ferenc József monogramjával) most Gödöllőn is megtekinhető.  

 
A cikkben említett étkészlet I. Ferenc József magyar király monogrammjával.„Herendi porcelán a nemesség palotáiban” a címe a ma megnyílt tárlatnak. Fölsorolni valamennyi, Hadik, Apponyi, Batthyány, Esterházy, Héderváry, Rotschild és más nobilitások nevéhez fűződő, kiállított remekművet nem lehet e tudósítás hivatása. Éppen ezért jó szívvel ajánljuk az Infovilág-olvasók figyelmébe Gödöllő legfrissebb attrakcióját, miáltal egységes és különösen gazdag képet kaphatnak a csaknem két évszázados Herend neves és névtelen művészeinek egyedülálló szépségű és fölmérhetetlen értékű alkotásairól.     

Az ám, még egy „apróság”, ha javasolhat a krónikás: hazánk első európai uniós társelnöksége okán célszerű lenne erre az alkalomra alkotott herendi készlettel tálalni magas rangú vendégeinknek Gödöllőn.