Orbán térdre akarja kényszeríteni az Európai Uniót, de maga is tudja, hogy nem éri el a célját a ma kezdődő magyar uniós elnökség fél éve alatt.

Trump nemegyszer megpendítette, elnöksége és most az elnökválasztási kampány idején is, hogy az Egyesült Államok akár ki is léphetne a NATO-ból. Az amerikai Foreign Affairs magazin nyári számában taglalják a lehetséges forgatókönyveket, ha a volt elnök az újraválasztását követően megvalósítaná a szándékát. Ráadásul J. D Vance republikánus szenátor hasonló véleményen van, mert szerinte Európa a saját lábára állt, az utóbbi nyolc évtizedben megerősödött, meggazdagodott, demokratikusan berendezkedett, stabil közösség lett – vélik az optimisták. Most, hogy a NATO rövidesen a 75. születésnapját ünnepli Washingtonban, a kérdés Ukrajna megsegítése kapcsán is más optikát kap. A Foreign Affairs idézi Emmanuel Macront is, aki szerint ennek inkább az ellenkezője képzelhető el, sötétségbe, anarchiába fordulhatnak az ügyek, miután az illiberalizmus elhatalmasodhat a régión, ha az „Amerika az első” jelszó vezeti a Fehér ház emberét. A világháborúk, illetve az azokat követő európai megosztottság – élen a (ma már csak volt) Szovjetunióval – viszont intő jelként szolgálnak. Az Európát fölépítő Marshall-terv majd pedig a NATO mindent megváltoztatott.

Konrad Adenauer, a második világháború utáni nyugatnémet kancellár 1949-ben így fogalmazott: „Az amerikaiak a legjobb európaiak, Washingtonnak köszönhetően temették el a múlt állandó rivalizálásait…” Nyugat-Európa sikeres nyugatiasítása – tekintve a mind jobb életszínvonalat – vezetett a hidegháború befejeztével a kelet-európai változásokhoz.

Az amerikai politikai folyóirat leszögezi: valójában nem tudható, mire készül Trump, azonban a kínai fenyegetés, amely Amerika ázsiai érdekeit sérti, hosszútávon nem zárja ki a Trump-féle elképzeléseket – akár Trumptól függetlenül is. Ebben az esetben Európa elkezd fegyverkezni, megbomlik a katonai erőegyensúly az európai országok között. A gondolatmenetet ne is folytassuk tovább…

Orbán szeret mindenkit provokálni. Ezt tette az uniós elnökség jelszavául választott trumpi jelmondattal is, amikor meghirdette a „Tegyük Európát újra naggyá!” programot. Tette ezt azért is, mert tisztában van azzal, hogy brüsszeli kollégái mennyire rettegnek attól, hogy Trump még egyszer hatalomra kerülhet – írja a Le Monde. Bóka János magyar uniós biztos azzal akarta kihúzni elütni az egyértelmű trumpi utalást, hogy ő úgy tudja: Trump sosem akarta Európát naggyá tenni. Noha Orbán Európát (értsd: Európa működő felét!) térdre szeretné kényszeríteni – miután évek óta és gyakorta hasonlítja a volt Szovjetunióhoz, és hirdeti, hogy a nemzetek Európáját kellene a mostani helyett létrehozni –, nagyon jól tudja, nem fogja elérni a célját. Bizonyos elsődlegességeket valóban megjelölhet féléves elnöksége idején, vitákat kezdeményezhet, ugyanakkor kompromisszumra és pártatlanságra kell törekednie, elvégre közvetítői szerepet tölt be.

Tizenhárom évvel ezelőtt, 2011-ben ezt meg is tette a magyar kormány, s erre maga Orbán Viktor is kitért egy interjúja alkalmából. Szóval, pestiesen szólva, „nem kell az ügyeket túlspilázni”.

A Los Angeles Timesban az áll, hogy valóban erősítheti az unióellenes retorikát az elnökség fél éve alatt Orbán, és valóban maga állíthatja fel az ügyek között a fontossági sorrendet, azonban olyannyira átmeneti lesz ez a fél év a bizottságok és frakciók át- és megalakulásával, hogy lényegi intézkedésekre aligha kerül sor.

Mindazonáltal nagy reményeket táplál Orbán a cseh centrista, populista „ANO 2011/ Elégedetlen Polgárok Akciója” párt vezetőjével, Andrej Babišsal és a szélsőjobboldali osztrák Szabadságpárt elnökével, Herbert Kickllel, miszerint napokon belül létrehozzák az EU legnagyobb pártfrakcióját.

Az amerikai NewsMax portál (magyarázatképpen) azonban rögtön az elején utal a frakcióalapítás szabályaira, amik szerint ilyen frakció csak a 27 tagállam negyedének a részvétele esetén jöhetne az létre. Megjegyzi még a cikkíró, hogy feltehetően ők most hárman az eddigi szélsőséges erőket is megosztják majd az Európai Parlamentben.

A republikánusok szócsövének tekinthető The Washington Times arra hívta fel a figyelmet, hogy miközben Franciaországban a szélsőjobb, Le Pen pártja óriási győzelmet aratott vasárnap a parlamenti választások első fordulójában, aközben Orbán Bécsben létrehozta két, hasonszőrű elvtársával a Patrióták Európáért frakciókezdeményt. Orbán úgy fogalmazott, hogy az emberek békét, rendet és fejlődést akarnak Európában, azonban a brüsszeli elit háborút, migrációt és stagnálást kínál.

A Financial Times értesülése szerint nem zárta ki a hozzájuk csatlakozás lehetőségét sem a német AfD, sem a jó ideig kormányzó lengyel konzervatív Jog és Igazságosság Pártja.

Ha minden az elképzelések szerint halad, Orbán akár már a jövő héten meglátogatja Kijevben az ukrán elnököt. Erről az elnökhelyettes Olha Stefanishyna beszélt az ukrán tévének, és idézte őt az Ukrainszkaja Pravda is. Elmondta: a magyar kormány egyébként 11 pontos követeléssel állt elő, s jó jel, hogy Ukrajna területi integritásának az ügye, annak megkérdőjelezése egyik pontban sem vetődött fel.