Szétverheti az Európai Néppártot a népnemzeti, nacionalista Fidesz – erre figyelmeztette videós gratulációja alkalmából Donald Tusk, az EPP jelenlegi elnöke a CDU frissen megválasztott elnökét, Armin Laschetet. Az egykori lengyel kormányfő és az Európai Tanács volt elnöke úgy véli – számol be erről a Süddeutsche Zeitung –, Laschet első külpolitikai megmérettetése az EPP és a Fidesz viszonyának rendezése lehet.
Az Európai Néppárt a kereszténydemokratákat és a konzervatív pártokat képes összefogni, de új helyzet van. A CDU elnökének szóló üzenet elég egyértelműen jelzi, milyen követelményei vannak Donald Tusknak vele szemben – véli a lap. „Ha még nem veszítettük el hitünket az egységes Európában, abban, hogy van értelme ragaszkodni értékeinkhez, akkor ezzel azt is bizonyítjuk, hogy konzekvensek, toleránsak vagyunk, és a tisztesség jele” – fogalmazott Tusk. Majd keményített a hangnemén: a türelemnek is van határa, utalt a cikk Angela Merkel politikájára, aki kesztyűs kézzel bánik Orbánnal.
Armin Laschet erre úgy válaszolt a német közszolgálati tv-nek adott interjúban, hogy „ez nehéz kérdés”. Szükségünk van az Európai Unióban a magyarokra és a lengyelekre. Nem akarom, hogy a szélsőjobb felé sodródjanak. Az újságcikk ehhez azonban hozzáteszi, hogy az Európai Néppárt végül is egyértelmű feltételeket szabott, amit számon fog kérni Orbán Viktoron. Ám a magyaroknak ezek a feltételek nincsenek ínyükre, hisz’ Orbán Viktor ismét a Szovjetunióhoz és az egykori Központi Bizottság ideológiai állásfoglalásához hasonlította Brüsszel elveit.
Több mint 100 ezer csirkét kellett levágni, miután Magyarországon ismét felütötte fejét a madárinfluenza – adja hírül a Reuters. Közép-Magyarországon egy tojástermelő farmon fedezték föl a vírust. Tíz km-es körzetben ellenőrizték a fertőzést, amiről a külföldi partnereket is értesítették. Francia-, Németországban és Litvániában is hasonló járvány van.
A Balkan Insight, térségünk nemzetközi elemző portálja a Visegrádi Négyek országaiban a covid-oltási helyzetről ad körképet. A lengyeleknél a tavasz végéig nem fogják tudni befejezni a veszélyeztetetett korosztály beoltását. Szlovákiában az első negyedévben 3,5 millió embert akartak beoltani, de még csak 125 ezernél tartanak. A cél nem lesz teljesíthető.
A magyar kormány, írja az elemzés – nem mulaszt egy egyetlen lehetőséget sem, ha Brüsszelt lehet hibáztatni, s az oltóanyag-szállítási elakadások erre ismét alkalmat adtak neki. Orbánék az uniót felelősségre vonják a késlekedésért, mert különben „napi félmillió embert be tudnának oltani”. A cikk szerint a kormány inkább hajlik a kínai, mint az orosz vakcina felé. Előbbiből egymillióra adott megrendelést, igaz, még nincs hatósági engedély a használatára. Az uniós közös közbeszerzés szerint hazánk eddig 130 ezer vakcinát kapott, ám 20 milliót rendelt. Az oltási hajlandóság azonban alacsony – decemberben 15%-ot mértek – ami a kormánnyal szembeni bizalmatlansággal magyarázható. A Nézőpont Intézet szerint most már 45%-os ez a hajlandóság. Másfél millióan regisztráltak a kormány oltási rendszerében.
Az uniós törvények nem tiltják meg a magyar kormánynak, hogy a kínai Sinopharm-oltóanyagot beszerezze – erről foglalt állást az Európai Bizottság, miután Orbánék bejelentették a kínai oltóanyag-vásárlásról kötött szerződést. A kormány rendeletet is elfogadott arról, hogy az unión kívül lehetősége legyen vakcina beszerzésére. Ez az Euractiv szerint az országnak a Brüsszeltől való eltávolodása egyértelmű jele. Hisz’ az unió hatféle oltóanyag megvásárlására kötött szerződéseket, igaz viszont, hogy ezekkel a cégekkel egyetlen uniós tagország sem tud külön megállapodásokat kötni. Ellenben a saját szakállára és felelősségére köthet ettől eltérő szerződést vakcinára. Ez azonban megnehezíti majd a magyar utazók ellenőrzését, ha közös vakcina-igazolványt ad ki az unió, amellyel mindenki bizonyítná majd védettségét.
A SchengenVisaInfo portál is foglalkozik azzal, hogy Brüsszel oltóanyag szállítmányainak késése miatt nem tudja a magyar kormány feloldani a koronavírus elleni védekezésül hozott intézkedéseket – s hosszasan idézik Szijjártó Pétert.
A Klubrádió 95,3-as logójával jelent meg a magyar médiahelyzettel foglalkozó írás szintén a Balkan Insightban. A képszerkesztő és az újságíró szándéka azonban nem esett egybe, mert a cikkben magyar rádiók helyzetéről nincs szó. Arról igen, hogy gyakorlatilag a média 2/3-a a kormány ellenőrzése alatt áll.