Mától jöhet Orbán diktatúrája?

A koronavírus-járvány lehetővé tette Európa egyik nagy autoriter vezetője számára, hogy háttérbe szorítsa bírálóit és a politikai ellenfeleit – írja a The Guardian szerkesztőségi véleménycikke Orbán Viktorról az lex-koronavírus kapcsán.

A veszélyhelyzet okozta hatalomkiterjesztést jogos némi ellenőrzés alá vetni működő demokráciákban, mert az alkotmányos normák felfüggesztése ilyen esetekben általában határozott időre szól. Borisz Johnson brit kormányfő féléves, Emmanuel Macron francia elnök két hónapos rendkívüli felhatalmazást kért. Ám mivel Magyarországon eleve más a helyzet, és a könyörtelenségéről ismert kormányfő sosem mulaszt el egyetlen válságos helyzetet sem, amit nem használna ki a lehető legnagyobb mértékben, tulajdonképpen ez a törvény nem is okoz nagy meglepetést. A héten szinte teljes diktatórikus hatalmat szerez magának. S hangsúlyozza a cikk, hogy épp egy uniós tagállammal történik, hogy korlátlan hatalmat határozatlan időre szerez meg egy ember. Emlékeztet a cikk – ismertetve a törvény részleteit is –, hogy hasonlót vezettek be a 2016-i migrációs válság idején. Majd nemzetközi példákat hoz fel arra, ki és miként korlátozza az egyének szabadságát, ami persze bizonyos keretek között indokolt is pandémia idején.

Ám Orbán Viktort Azerbajdzsán teljhatalmú emberével, Ilham Alijevvel, Izrael korrupciós vád alatt lévő volt kormányfőjével, Benjamin Netanjahuval és a magát „háborús elnöknek” tituláló Donald Trumppal említi egy lapon.  Az uniós képviselők felszólították ugyan az Európai Bizottságot, hogy vizsgálja meg a törvényt, de már rég késő lesz, mire munkához látnak.  Ez egy újabb szomorú hét lesz Magyarország számára.

Szintén a The Guardian foglalkozik azzal a témával, hogy Kelet-Európában a koronavírus-fertőzések száma összehasonlíthatatlanul alacsonyabb a nyugat-európaiakhoz képest. A cikk sugallja, lehet, hogy azért, mert kevés tesztet végeznek. Ellenkező esetben vajon térségünkben is magas lenne-e ez a mutató? Mert ha csak a legutóbbi mutatókat vesszük, akkor Olaszországban többen haltak meg egy nap alatt, mint a tucatnyi kelet-európai országban együttvéve.

A cseheknél és a lengyeleknél a legmagasabb a halálozási arány, 2,54% a kimutatott fertőzésekhez képest, a többi ország átlaga 1,63 százalék, ami még mindig csak töredéke a nyugat-európai országokénak. Noha a jó adatok részben talán annak köszönhetők, hogy a fertőzés korai szakaszában rendeltek el a cseheknél és a lengyeleknél is kijárási korlátozást vagy például ki- és berepülési tilalmat, zárták be hamar az iskolákat, éttermeket, bárokat, mozikat, miközben a cirkáló rendőrségi autók hangosbemondón szólítják fel az embereket az otthon maradásra.  A csehnél nagyobb népességű Magyarországon viszont például negyedannyi tesztet végeztek el, mint a szomszédos Ausztriában ez ideig. Megjegyzi a cikk: a briteknél is hasonlóan aggódnak, mert viszonylag kevés tesztet végeztek el, de még így is többet, mint általában a kelet-európai országokban. Névtelenséget kérő budapesti orvos a lapnak elmondta, hogy természetesen azért alacsonyak ezek a mutatók, mert az elvégzett tesztek száma is alacsony. Egyik kollégája például már öt napja gyanús tünetekkel otthon maradt, és még mindig nem végezték el a szűrővizsgálatot nála.

Az orvos arra is panaszkodott, hogy nincs elegendő védőfelszerelés, kevés a vírusos betegeket gyógyító doktorok számára biztosított felszerelés is. Elavultak az egészségügyi intézmények, és persze a legnagyobb gond a pénzhiány az egészségügyben. Most változott meg a belső kórházi szabályozás: csak azok az orvosok kapnak magas védettséget biztosító FFP2-maszkot, akik egy órát vagy annál több időt töltenek betegeikkel. A többiek csak a műtéteknél szokásos sebészmaszkot. Vidéken hasonló a helyzet.

Egy lengyel orvos múlt héten például a Facebokon kért kesztyűket, maszkokat, védőruházatot és fertőtlenítőt vagy pénzt ezek beszerzéséhez. A romániai Szőcsvásáron pedig azért zárták be a kórházat, mert az orvosi állományból legalább százan megfertőződtek koronavírussal. Romániában pedig eleve rosszabb helyzetben van az egészségügy, mert ezerszám kivándoroltak az orvosok a jobb külföldi fizetések miatt. Eközben a kormányok – például a cseh és a magyar Kínától kértek segítséget. A kormányfők személyesen fogadták az ellátmánnyal megrakott repülőgépeket. Szerbia elnöke, Aleksandar Vucsics például az eddiginél sokkal több tesztet ígért, igen ám, csak híján vannak a teszteket bevizsgáló laboratóriumoknak. Románia egészségügyi minisztere pedig pénteken mondott le, két nappal az után, hogy teljesíthetetlen ígéretet jelentett be, amely szerint a kétmilliós Bukarestben mindenkit tesztelni fognak. Csakhogy máig 12 ezer tesztet végeztek el. 

A hatóságok állítólag megpróbálják elhallgattatni azokat az egészségügyi dolgozókat, akik nyilvánosságra hozzák aggályaikat, konkrétan itt egy lengyel nővért említ meg a cikk, aki szintén a Facebookon tett panaszt a hiányos ellátásról és a működési szabálytalanságokról, illetve négy bolgár orvost a rendőrök róttak meg azzal, hogy pánikot keltenek, amikor forráshiányra panaszkodnak. Végül a The  Guardian megjegyzi: számos orvos kereste meg Magyarországon az újságot azzal, hogy kórházi feletteseik a legszigorúbb szankciókat helyezték kilátásba azok ellen, akik nyilatkoznak a médiának.

A másik jogos félelem pedig az, hogy a veszélyhelyzetre tekintettel a meghozott intézkedések a demokrácia további eróziójához vezetnek hosszú távon. Erről Magyarországon már hétfőn dönthet a törvényhozás, de hasonló a helyzet Bulgáriában is. Lengyelországban megtarthatják a májusi választást is, legfeljebb az idősek levélben szavaznak. Az ellenzék viszont azt mondja, lehetetlen a pandémia kellős közepén kampányolni.

Az egyetlen pozitívumot Budapesten jelezte egy orvos, több évtizedes pályája során egyszer sem tapasztalta azt a nagy szeretet és hálát, amiben ezekben a napokban részesül.