Koronavírus: válság a turizmusban

A helyzet drámai – jelentette ki Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) vezérigazgatója a mai szakmai tájékoztatón. De ha június után lassan elkezd is konszolidálódni az ágazat, jó esetben akár egy év alatt is túl lehetünk a nehezén.

A hazai turizmus vezetője nem kertelt, nem szépített – ellenben az eseményre meghívott szakújságírók javaslatait, ötleteit, észrevételeit felírta, komolyan vette. Az MTÜ számításai szerint a koronavírus okozta válsághelyzet júniusban tetőzik majd, miközben már a húsvéti program- és utazási lemondások is látványosan megsokasodtak, főleg Budapesten. Egyes szállodákban akár a turizmus megszűnéséről beszélhetünk. A fővárostól távol viszont még léteznek olyan térségek, ahol a foglalásoknak csak a 10–15 százalékát mondták le – egyelőre.

Úgy tűnik föl, a magyarok közül sokan inkább itthon maradnak, ha pihenni akarnak, külföldi karanténra senki nem vágyik. Az „fogyasztóvédelmi kérdés”, hogy miként kárpótolják az utasokat az utazási irodák és a légitársaságok – mondta Gullner Zoltán, ám ebbe a kérdéskörbe nem ment bele.

A helyzet napról napra változik. A múlt 11 napban a lemondási arány a külföldi turisták esetében a fővárosban 26,1 százalék volt. Leginkább a kínaiak és az izraeliek maradnak távol, az ő visszamondási arányuk 57, illetve 44 százalék. Bizonyos szükségszerű intézkedések – az WHO általi világjárvánnyá minősítés, az olasz karantén, a magyarországi veszélyhelyzet életbe léptetése, az amerikai rendelet, amely szerint európai turistákat nem fogadnak – érthetően súlyos és negatív hatással nehezednek Európa, az egész világ turizmusára.

A hazai szállodákban a külföldi vendégek részéről 163 500 foglalás történt március 12-ig – a három tavaszi hónapra vetítve; ennek eddig a negyedét mondták vissza. Gyakorlatilag egyik napról a másikra eltűntek a szállodahajók; a több mint félmillió amerikai világjáró elmaradása drámai helyzetet idézhet elő. Közben a légi közlekedés is részlegesen leállt.

E cikk szerzője felvetette – saját tapasztalatai alapján –, hogy egyes szállodákban nem világos az alkalmazottak számára, hogy mennyi és milyen fertőtlenítőszert, kézfertőtlenítőt helyezzenek ki, kik viseljenek maszkot, vagy egyáltalán viseljenek-e – számosan úgy vélik, ez bizalmatlanságot szül, mások éppen ellenkezőleg, úgy gondolják, bizalmat sugall.

A budapesti erőteljes szállodafejlesztések ugyanakkor nem állnak le, hiszen távlatokban kell gondolkodni. Érthetően a Magyar Turisztikai Ügynökség most egyik piac irányában sem folytat aktív marketingtevékenységet, dolgozik viszont a járvány utáni helyzet teendőin. Vitathatatlan, hogy nehéz lesz a turisták visszacsábítása, mindenekelőtt a Távol-Keletről. 

Az MTÜ munkatársai hétpontos cselekvési tervet dolgoznak ki a helyzet normalizálására. A körülmények alakulásától függően tíz – akár 26 (!) – hónap is szükségeltetik ahhoz, hogy visszaálljon a járvány előtti állapot. 

Mindez nagy gazdasági érvágás, veszteség, hiszen a turizmus egyre nagyobb hányadát adja a magyar GDP-nek. Még néhány hónapja is úgy látszott, hogy előbb megközelítjük Ausztriát, mint azt a szakemberek hitték volna.

A pénzügyi stabilitás, a likviditás megőrzése most a legfontosabb, jóllehet, nincs garancia minderre, hiszen ma már a turisztikai ágazatba beletartoznak az éttermek csakúgy, mint egyes kulturális és sportrendezvények, hajók, buszparkok, ajándékboltok, egyes kiemelt látnivalók. Négyszázezer ember megélhetéséről van szó.