A verseny fontos közérdek, de értéket azáltal kap, hogy hozzájárul a fogyasztói jólét növekedéséhez, azaz a fogyasztók számára jóléti hozadéka van – emelte ki Juhász Miklós, a GVH elnöke a konferencián. A verseny védelme tehát nem öncélú tevékenység, hanem a fogyasztókat szolgálja. Hozzátette, a múlt 25 év három nagy időszakra osztható: a kezdeti, építkezési fázisra, arra az időszakra, amikor a Magyar Köztársaság csatlakozott az uniós jogrendhez, végül pedig a GVH stabil jogalkalmazói szerepkörének megerősítésére irányuló szakaszra.

Pierre Poret, az OECD pénzügyi és vállalkozási ügyek igazgatóságának helyettes vezetője üdvözölte, hogy a GVH nem csupán a versenyjog és a versenypolitika magyarországi ösztönzője, de egyben a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet kulcspartnere is a hatékony versenypolitikák és intézmények fejlesztésében a kelet-európai térségben az OECD és a GVH által működtetett Budapesti Versenyügyi Regionális Oktatási Központ által. Az OECD vezető tisztségviselője hangoztatta: a GVH nemzetközi összehasonlításban is az elsőként felállított versenyhatóságok egyike.

Az átmeneti gazdaságok versenyhatóságai a piacaik érettségének megfelelően fejlődnek – hívta fel a figyelmet a Lengyel Fogyasztóvédelmi és Versenyhatóság elnöke, Adam Jasser. A fogyasztói jogok érvényesítésének fontosságáról szólva hozzátette, hogy a fogyasztókkal szembeni visszaélések gyakran a versenyellenes magatartás első megnyilvánulásai, és lehetővé teszik az azokra történő reagálást akkor is, amikor a hagyományos jogalkalmazási eszközök kevésnek bizonyulnak, például az adott piacon fennálló erőfölényes pozíció hiánya miatt.

Dienes-Oehm Egon alkotmánybíró méltatta azt a szerepet, amelyet a GVH az állami tulajdonra épülő tervgazdaságból viszonylag rövid idő alatt működő piacgazdasággá átalakult Magyarország versenyjogi viszonyai megteremtésében és megszilárdításában betöltött a múlt negyedszázad alatt. Hangsúlyozta: a GVH versenyfelügyeleti tevékenysége mellett nagy szerepet játszik a versenykultúra fejlesztésében és – a közösségi versenyjog alkalmazójaként – abban is, hogy a piacgazdaságok működési elve hazánkban is az Európában ismert és megszokott feltételeknek megfelelően érvényesüljön.

A verseny és a piac szerepét drasztikusan növelő irányítási reformok igénylésében, valamint a nekik részben ellentmondó, utasításos jellegű gazdaságirányítási gyakorlat idején fogant meg a modernizált versenyszabályozás szükségességének gondolata, és ment végbe az elköteleződés mind a szabályozási, mind az intézményi javaslatok kidolgozására az 1980-as évek elején – emlékezett vissza Vissi Ferenc, a GVH volt elnöke. Elmondta, hogy a GVH az első 7–8 évében még kettős szerepű intézmény volt, a fő szerepet a versenytörvény végrehajtása jelentette az EU Társulási megállapodásra való felkészülés mellett, de a kormányzati versenypolitikában való részvétel sem volt elhanyagolható.

A kilencvenes évek második felét és az első 2000-es évtizedet már bizonyos érettség jellemezte a versenyjog alkalmazását illetően mondta Nagy Márta, a GVH volt elnökhelyettese. A GVH 1997-től olyan továbbfejlesztett versenytörvénnyel dolgozott, amely az első fél évtized tapasztalatait és az európai jogalkalmazás feltételeit is tükrözte. A volt elnökhelyettes két folyamatot emelt ki beszédében, amely erősen meghatározta ezt az időszakot: az egyik az Európai Unióhoz csatlakozás, a másik a szabályozási reformok sora. Beszélt a csatlakozás nehézségeiről, eredményeiről, és a nem jó versenyszerkezetű ágazatok piaci szerkezetének átalakításáról.

Az ünnepi konferencia témái átíveltek a múlt negyedszázad meghatározó kérdéskörein; a GVH volt vezetői és Juhász Miklós elnök a versenyhatóság kezdeti, későbbi és jelenlegi kihívásairól beszélgetett egymással, szóba hozván a versenypolitika szerepét az ún. átmeneti gazdaságokban, a versenyhatóságok fogyasztóvédelmi szerepét, és mint a napjainkban egyre gyakrabban felvetődő kérdéskört, az információcsere és az információs adatbázisok létrehozásának versenyjogi aggályait is megvitatták a magas rangú hazai, illetve nemzetközi versenyhatósági tisztségviselők és szaktekintélyek.

A konferencia idejére készült el az 1931. évi XX. törvénycikkhez köthető magyar versenyjog korai szabályait és intézményrendszerét feltáró jogtörténeti kutatás, amelynek anyagait és a konferencia előadásait a GVH a későbbiekben elérhetővé teszi honlapján.