A zsidó rabbi ősöktől származó budapesti értelmiségi fiú tehetségét már tanára, Vajthó László is felismerte. Első irodalmi megnyilvánulásaiban Kassák Lajos és kora avantgárd törekvéseihez kapcsolódott, első felesége is Kassák nevelt lánya, Nagy Etel lett. Ennek a kapcsolatnak a nő halála vetett véget.
Vas István első kötete, az Őszi rombolás (1932) már nagy visszhangot keltett, de a folytatással várnia kellett, mert
származása miatt őrá is a zsidótörvények vonatkoztak. A közben írt versei csak 1947-ben jelentek meg a Kettős ösvény kötetben, mert addig csak műfordításai láthattak napvilágot. A kiállítás első szakasza ezeknek az időknek a dokumentumaiból válogat köteteket, fotókat, leveleket.
1945 után is inkább vitázott a marxista irodalompolitika irányítóival és képviselőivel, semmint beállott volna szekértolónak; ezt szellemesen ábrázolja Szántó Piroska kis rajza, amelyen Vas és Trencsényi Waldapfel humanista és a marxista vitáját örökítette meg.
Következhettek tehát ismét a műfordítói évek. Piroskát egyébként 1951-ben vette feleségül, a kiállítás művészi
értékét emeli néhány gyönyörű, szeretettel alkotott Szántó Piroska-rajz (pl. Vas néniről) és festmény.
Vas István költészete és prózaírói munkássága, melyek az önéletrajzi személyességű líra mesterművei, az 1970-es
évektől bontakozhattak ki teljességükben. Életrajzi regényciklusa – Nehéz szerelem (1964), A félbeszakadt
nyomozás (1967), Mért vijjog a saskeselyű? (1981) a líra regényei, melynek előzményét az 1942–43-ban elkezdett
„Elvesztett otthonok” visszaemlékezések alapozták meg. Az ezekben leírtaknak több dokumentuma, mintegy
illusztrációként itt látható a tárlókban.
Vas István hagyatékát a nemzet könyvtára őrzi, így ma a kézirattár tulajdona és kutatható is. Jó, hogy időnként
előkerülnek a polcokról és dobozokból a múlt kincsei és tanítanak bennünket szépségre, humánumra, értékeinkre.
