Nem jóslás, józan számítás: tárgyilagosan 2024-ről

Órákon belül véget ér időszámításunk 2023. éve. A békés karácsonyi időszak arra is szolgálhat, hogy lelkileg felkészüljünk 2024-re. Mi jön/jöhet? Mi marad 2023-ból? A német–magyar származású, részben győri gyökerű Gabor Steingart által vezetett német Pioneer hír- és cikkügynökség szakértői csapata gazdasági intézetek, központi bankok, migrációkutatók és demográfusok jelentéseit elemezte, és a politikusokkal és gazdasági vezetőkkel folytatott megbeszélések alapján igyekezett tárgyilagos véleményt kialakítani. Íme a Pioneer 15 előrejelzése berlini tudósítónk, Pompéry Judit összefoglalásában:

1. A MESTERSÉGES INTELLIGENCIA LESZ A GLOBÁLIS GAZDASÁG MOTORTJA

A ChatGPT csak a kezdet volt: a mesterséges intelligencia, azaz „az intellektuális rutintevékenységek gépre való átruházása” a gazdaság minden ágazatát áthatja majd. Ahogy a 18. század második felében a gőzgép a mezőgazdasági társadalmat ipari társadalommá alakította át, úgy most minden értéklánc új átalakulás előtt áll. A két tudós, Erik Brynjolfsson és Andrew McAfee egy második, ám ez alkalommal „szellemi gépkorszakról” beszél.

2. AMERIKA TOVÁBB BŐVÍTI TECHNOLÓGIAI VILÁGPIACI POZÍCIÓJÁT

Az amerikai technológiai vállalatok továbbra is uralják a mezőnyt. Az Apple – látszólag megdönthetetlenül – a világ legértékesebb vállalata. A kaliforniai vállalat jelenleg majdnem annyit ér, mint a teljes francia tőkepiac. Az Apple, a Microsoft, a Meta, az Amazon és az Alphabet negyedéves jelentései szerint csak a nagy technológiai cégek kutatásra és fejlesztésre fordított befektetései az elmúlt tizenkét hónapban csaknem 200 000 millió dollárra rúgtak. Ezek az alapok adják az USA munícióját a Kínával vívott gazdasági háborúban.

3. AZ AMERIKAI ELNÖKVÁLASZTÁS MÉG NYITOTT

Tizenegy hónappal a választások előtt még nem dőlt el a Fehér Házban a hatalomért folyó verseny. Az öregek párharca – a 81 éves Biden a 77 éves Trump ellen – szokatlan konstelláció Amerikában, és teret enged mindenféle bomlasztó fellángolásoknak és egészségügyi találgatásoknak. Ha a legrosszabbra fordulna a helyzet, Kamala Harris készen állna pótjelöltként és elnökként. A republikánus oldalon Ron DeSantisnak még mindig van esélye arra, hogy megfossza Trumpot vélt és valódi dicsőségétől, már csak azért is, mert meglehetősen kétségessé tették az ellene indított jogi eljárások.

4. LASSUL AZ EURÓPAI NAGYVÁLLALATOK PROFITNÖVEKEDÉSE

A DAX és a Dow Jones élenjáró 40, illetve 50 vállalat idei összehasonlításának eredménye meglehetősen eltérő profitfejlődést mutat, még akkor is, ha az amerikai vállalatok általában „globálisak, digitálisak és nyereségesek”. Az American Century Investments vagyonkezelő elemzései szerint az amerikai vállalatok egy év alatt átlagosan alig négy és fél százalékos profitnövekedést értek el. Eközben Európában a nyereség csaknem tizenkét százalékkal csökkent. A szakértők szerint rekordnak számítóan kicsi az árbevételi várakozásokat meghaladó európai vállalatok száma. Ez azt jelenti, hogy 2024-ben nem várható látványos profitnövekedés Európában.

A „Félelmet nem ismerő lány” bronzszobra a New York-i tőzsde épülete előtt © dpa

5. A NÉMET KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALATOK TOVÁBBRA IS NYOMÁS ALATT ÁLLNAK

A 2024. év további borúlátást ígér a német kkv-k számára. A Német Kis- és Középvállalkozások Szövetségének felmérése szerint a vállalatok jó 84 százaléka tapasztalta a gazdasági helyzet romlását 2023-ban, és mintegy 40 százalékuk további visszaesésre számít 2024-ben. Különösen a kis- és középvállalkozásokat fojtogatja a bürokrácia, amely a számos kormányzati bejelentés ellenére sem csökken. Ehhez jönnek még a Brüsszelből érkező új környezetvédelmi előírások, a szakképzett munkaerő hiánya és Kína mint kereskedelmi partner bizonytalan kezelése.

6. FELGYORSUL A MAJNA-FRANKFURTI ÉS A NEW YORK-I TŐZSDE SZÉTVÁLÁSA

Európa súlyos gondja: a tőkepiac elmaradott, alig van mélysége, sok kis indexre tagolódik, és a befektetők számára a keretfeltételek gyakran nem túl vonzóak. Az eredmény: a New York-i Wall Street felülmúlja a helyi tőzsdei kereskedést. New York és Majna-Frankfurt szétválása gyakorlatilag megállíthatatlan. Az USA-ban jövőre is erőteljesebb emelkedés várható, mint Európában: a győztes mindent visz. Különösen azért, mert Európa nem sokat tud felmutatni a tőzsdei mesterséges intelligenciát illetően.

7. AZ INFLÁCIÓ TOVÁBBRA IS ELLENŐRZÉS ALATT MARAD

Bár az infláció még nem tartható kordában, ám legalább kontroll alatt van. A FED és az EKB bátor kamatemeléseinek köszönhetően a magas inflációs ráták, amik ez év elején még 6,4 százalékon álltak az USA-ban és 8,6 százalékon az euróövezetben, 3,1, illetve 2,4 százalékra csökkentek.

Az alacsony kamatpolitika bevezetése óta összesen tizenegy kamatemelés volt az USA-ban, Európában pedig tíz, időbeli késéssel. Az a várakozás, hogy rövidesen ismét kamatcsökkentésre kerül sor, valószínűleg korai, még ha 2024-re nem zárható is ki. A jegybankelnökök azonban nem akarják elhamarkodott döntéseikkel veszélyeztetni jó hírnevüket az infláció elleni harcban.

Jerome Powell, az amerikai jegybank elnöke a legutóbbi sajtótájékoztatóján elismerte, hogy a kamatcsökkentés „a láthatáron van”. Kollégái, például a New York-i FED (—> Federal Reserve System, az Amerikai Egyesült Államok központi banki rendszere; eltérően az államilag kontrollált jegybankok többségétől, a Federal Reserve vegyes állami-privát rendszerben működik) elnöke, John Williams azonban „korainak”” tartják ezeket a megfontolásokat. Christine Lagarde-nak (2011-től a Nemzetközi Valutaalap vezérigazgatója volt, 2019-től az Európai Központi Bank elnöke) sem áll érdekében, hogy veszélybe sodorja szakmai jóhírét. Álláspontját világossá tette: „Egyáltalán nem beszéltünk kamatcsökkentésről. Nincs vita, nincs vita.”

8. A LAKÁSPIAC LAKÁSHIÁNYT TERMEL

Az ígéretet megszegték: a német kormány 2023-ra kitűzött 400 ezres lakásépítési célját nem sikerült elérni, és ez 2024-re is irreálisnak látszik. Az ifo Intézet (—> müncheni székhelyű gazdaságkutató intézet; Németország nagy gazdasági agytrösztjeként a gazdaságpolitikát elemzi) számításai szerint 2023-ban csak 245 ezer új lakás készült el; 2024-ben 210 ezer, 2025-ben pedig mintegy 200 ezer új lakás építésére számít az intézet, miáltal nem lanyhul a szűkös lakhatás ellen folytatott küzdelem.

9. A SZAKEMBERHIÁNY HÁTRÁLTATJA A NÖVEKEDÉST

A németországi szakképzett munkaerő hiányát a bevándorlás jelenlegi formájával nem lehet megszüntetni. Ezt bizonyítja a Német Ipari és Kereskedelmi Kamara jelentése: napjainkban mintegy kétmillió a betöltetlen álláshely. A munkaerő-piaci helyzet tovább romlik, mert miközben óriási a betöltetlen/üres álláshelyek száma, a munkaképes korú népesség 2030-ig 3,9 millióval fog csökkenni. Mivel a kapitalizmus működéséhez munkaerőre és tőkére egyaránt szükség van, 2024-ben további működési zavarok lesznek a német gazdaság termelő magjában. Rainer Dulger német vállalkozó, a munkaadók szövetségének elnöke:

„A szakképzett munkaerőhiányt már nem lehet teljesen orvosolni, és ez azt fogja eredményezni, hogy elveszítjük a jólétet ebben az országban. „

10. NÖVEKVŐ MIGRÁCIÓS NYOMÁS AFRIKÁBÓL ÉS A HÁBORÚ SÚJTOTTA KÉT TÉRSÉGBŐL 

Az afrikai népesség folyamatos növekedése meghaladja az ottani gazdasági növekedést, ami azt jelenti, hogy az életszínvonal tovább csökken. Nő a szegénység és a gyakran véres elosztási konfliktusok is egyre nagyobb méreteket öltenek. Mindkettő fontos mozgatórugója az Európába irányuló migrációnak. 

11. MÉG MINDIG KERESETTEK A FOSSZILIS TÜZELŐANYAGOK

Bár a nagy olaj- és gázipari vállalatok elkötelezettek az éghajlatvédelem mellett, a fosszilis tüzelőanyagok kitermelését is folytatják. A megújuló energiák térhódítása továbbra is lassú, sok helyütt esetleges, miközben a fosszilis tüzelőanyagok kitermelése és elégetése folytatódik vagy bővül:

  • Az amerikai olajipari óriáscég, az Exxon Mobil az idei 3,7 millió helyett 2024-re napi 3,8 millió hordó olajegyenérték kitermelését prognosztizálja.
  • A Shell továbbra is a fosszilis energiahordozókra támaszkodik Wael Sawan vezérigazgató profitnövelő törekvéseinek részeként: szerinte az olaj- és gáztermelés csökkentése „veszélyes és felelőtlen” lenne.
  • Németországban a Szövetségi Hálózati Ügynökség megtiltotta a széntüzelésű erőművek idő előtti leállítását, hogy ne veszélyeztessék az ellátás biztonságát.

Három előrejelzés – egy tendencia: felfelé

12. ELEKTROMOBILITÁS A TÁMADÁSOK TÜZÉBEN

Nagy vitát gerjeszthet az éghajlatvédelmi mozgalom által kezdeményezett európai belső égésű motorok betiltása (2035-től) és az a cél is, hogy 2030-ra Egyesült Államokban az újonnan forgalomba helyezett autók fele elektromos legyen. A Toyota nem hisz a teljesen elektromos társadalomban. Ahogyan a Stellantis vezérigazgatója, Carlos Tavares sem, aki egy 14 autómárkát tömörítő csoportot vezet: „Lehet, hogy változtatnunk kell a stratégiánkon. Vannak tervek a zsebünkben.”

Ennek okai az elektromobilitás felfutásával kapcsolatos masszív problémák. Világszerte hiányzik az országos töltőinfrastruktúra. Rishi Sunak brit miniszterelnöknek a környezetvédelmi irányelvek enyhítésére és a belsőégésű motorok kivezetésének elhalasztására vonatkozó döntése pedig szintén visszafogja az autógyártók várakozásait. Donald Trump, akinek esélye van arra, hogy novemberben ismét amerikai elnök legyen, „okosnak” minősítette a brit döntést.

13. TOVÁBBI CSÖKKEN AZ OLAF SCHOLZ-KORMÁNY TEKINTÉLYE

A német kormánykoalíció ellen hozott két, mérföldkőnek számító ítéletet követően – az egyik a hőszivattyúval, a másik a további árnyék-költségvetések betiltásával kapcsolatos – érezhetően csökkent a kancellár tekintélye. A vezetése alatt hozott megszorító intézkedéseket a szövetségi kabinet és a kormányfrakciók nagy része nem fogadja el.

Ha folytatódik a közvélemény-kutatás alapján mért eredmények csökkenése, amely szerint a kormánypárti SPD már csak feleannyi szavazattal rendelkezik, mint a CDU, akkor az SPD-n belül már nem lehet fenntartani a fegyverszünetet. Az előrehozott választásoknál valószínűbb az SPD-n belüli hatalmi harc a közelgő szövetségi választási kampányban a vezetésért. Az SPD pártkonferenciáin mutatkozó egység, mint korai indikátor, nem sok jóval kecsegtet – lásd Martin Schulz. A pártok utálják a vesztes típusokat.

14. CSÖKKENŐBEN VAN A CDU PUCCSVÁGYA FRIEDRICH MERZ ELLEN

A CDU-n belül lecsillapodtak a kedélyek. Friedrich Merz CDU-vezér magas közvélemény-kutatási eredményei és a CSU közepes bajorországi választási eredményei elfojtották riválisai bátorságát. Az új alapprogram kidolgozásával (amiért a CDU főtitkára, Carsten Linnemann felel) a konzervatívok figyelembe veszik a korszellemet. A CDU újra CDU akar lenni. Klasszikus témái – család, nemzetállam, monetáris stabilitás, a belső és külső biztonság megerősítése – újra divatba jöttek. Merz vezetői igényét jelenleg elfogadják.

15. FOLYTATÓDIK A VISSZAVONULÁS A MAGÁNÉLETBE

A bizonytalan politikai és gazdasági légkörben a családi és személyes barátságok ismét egyre fontosabbá válnak. Azok a kapcsolati struktúrák, amelyeket egykor Kurt Biedenkopf, a CDU vezetője „az élet kis köreiként” jellemzett, a „kis életkörök” már

a világjárvány idején is ellenállónak bizonyultak, és továbbra is jól szolgálják a német társadalmat. 

A legfrissebb Allensbach-felmérés szerint az emberek több mint 96 százalékának van olyan kapcsolata, aki veszély vagy szükség esetén segíthet, vagy legalábbis vigasztalhatja őt. Ezt 2001-ben még csak 90 százalék, 1951-ben pedig csak 63 százalék mondhatta el magáról. És: a németek csaknem harmada boldognak mondja magát a csökkenő gazdasági növekedés és a politikában szükséges megszorítások ellenére.

Mind többen értenek egyet Voltaire-rel: „Egy nap minden jóra fordul. Ez a mi reményünk. Ma minden rendben van. Ez a mi illúziónk.”