Iránban tavaly végezték ki a legtöbb embert az utóbbi tíz évben. Az Egyesült Államokban egyre több embert végeznek ki, miközben a halálbüntetés eltörlését célzó intézkedések háttérbe szorulnak. Kínában továbbra is ezreket végeznek ki, a hatóságok pedig azzal riogatnak, hogy a bűnözés minden formáját halálbüntetéssel sújtják. (A nyitó képhez: bevégeztetett; foto: dpa)

Évtizedes csúcsra emelkedett tavaly a kivégzések száma; különösen a Közel-Keleten tapasztalható látványos növekedés a halálos ítéletek végrehajtásában – derül ki az Amnesty International éves jelentéséből.  

A tavaly végrehajtott 1153 kivégzés – nem számítva a sok ezer eltitkolt kínai esetet! – több mint 30%-os növekedés a 2022-i adatokhoz képest. A kivégzések tavalyi száma a legmagasabb, amit az Amnesty International 2015 óta – akkor 1634 embert végeztek ki – regisztrált. A rekordszámú kivégzés ellenére a kivégzéseket végrehajtó országok száma jócskán csökkent.  

„A dokumentált kivégzések nagymértékű növekedése elsősorban Irán számlájára írható. Az iráni hatóságok tavaly sokkal több, kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmény miatti kivégzést hajtottak végre, ezzel semmibe véve az emberi életet, és tovább súlyosbítva a halálbüntetés leginkább kirekesztett és elszegényedett közösségekre gyakorolt diszkriminatív hatását” – mondta el Agnès Callamard, a szervezet főtitkára.  

„Annak ellenére, hogy különösen a Közel-Keleten növekszik a kivégzések száma, a halálbüntetést még alkalmazó országok egyre inkább elszigetelődnek. A halálbüntetés elleni kampányunk hatékony, a harcot pedig addig folytatjuk, amíg ez a kegyetlen büntetés végleg el nem tűnik a világból” – tette hozzá Callamard.  

A 2023-ban a legtöbb kivégzést végrehajtó öt ország Kína, Irán, Szaúd-Arábia, Szomália és az Egyesült Államok volt. Irán egymaga a feljegyzett kivégzések 74%-ért, Szaúd-Arábia pedig a 15%-ért felel. A kiszabott halálos ítéletek száma tavaly elérte a 2428-at, ami 20%-os növekedés a 2022-i adatokhoz képest.  

Iránban a hatóságok halálbüntetéssel próbálják félelemben tartani a lakosságot és megszilárdítani a hatalmukat. Az ország különböző részein legalább 853 embert végeztek ki, ami a 2022-i számokhoz (576) képest 48%-os növekedés. A kivégzések aránytalanul nagy mértékben sújtották a baluch kisebbségét (minden ötödik kivégzett), annak ellenére, hogy az ország népességének mindössze körülbelül 5%-át alkotja. A kivégzettek közül legalább 24-en voltak nők, további 5 embert pedig annak ellenére végeztek ki, hogy a bűncselekmény elkövetése idején még kiskorú volt.  

A feljegyzett iráni kivégzések közül legalább 545-öt jogellenesen olyan bűncselekmények megtorlásaként hajtottak végre, amelyek a nemzetközi jog szerint nem büntethetőek halálbüntetéssel: például kábítószerrel kapcsolatos bűncselekményekért, rablásért és kémkedésért. A kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények miatt végrehajtott kivégzések száma 89%-kal nőtt a 2022-es adatokhoz képest, ami a 2023-ban regisztrált összes kivégzés 56%-a. 

Az Amerikai Egyesült Államokban is romlott a helyzet: a kivégzések száma 18-ról 24-re emelkedett. Idahóban és Tennessee-ben is golyó általi kivégzésről szóló törvényjavaslatokat nyújtottak be, Montana a halálos injekciókhoz használt anyagok körének bővítésére irányuló javaslatot vett fontolóra. Dél-Karolinában új törvényt fogadtak el a kivégzések előkészítésében vagy végrehajtásában részt vevő személyek vagy szervezetek kilétének titkosítására.  

„Néhány amerikai szövetségi állam ijesztő mértékben elkötelezett a halálbüntetés mellett, és könyörtelenül használja a rendelkezésre álló erőforrásokat az emberi életek kioltására. Az utóbbi időben vezették be a nitrogéngázzal történő kivégzést is: Alabama szégyenletes módon ezt a korábban nem tesztelt, kegyetlen módszert alkalmazta Kenneth Smith ügyében az év elején, mindössze 14 hónappal a férfi első sikertelen kivégzési kísérlete után – mondta Agnès Callamard. – Biden elnöknek nem szabad tovább halogatnia azt az ígéretét, hogy szövetségi szinten eltörli a halálbüntetést.”  

Szomáliában a feljegyzett halálos ítéletek és kivégzések száma is drasztikusan megnőtt; több, mint háromszorosára nőtt a kivégzések száma: 2022-ben 11, 2023-ban pedig már 38 esetet regisztráltunk az amnesty International. A szubszaharai Afrikában dokumentált halálos ítéletek száma szintén nagymértékben, 298-ról 494-re emelkedett. A régió egyetlen országa sem törölte el a halálbüntetést 2023-ban.    

Kína továbbra is a világ vezető kivégzőhelye. Az Amnesty International halálbüntetéssel kapcsolatos dokumentációi azonban nem tartalmazzák azt a feltehetően sok ezer kivégzést, amit ott hajtanak végre, mivel az ezzel kapcsolatos adatok államtitoknak minősülnek.  

A szervezet ugyancsak nem tud számokat közölni Észak-Korea és Vietnam kapcsán sem; a két országról szintén alappal feltételezhető, hogy széles körben alkalmaz kivégzéseket. Az onnan származó néhány hivatalos jelentés azonban azt az egyértelmű üzenetet közvetíti a nyilvánosságnak, hogy a bűnözés bármely formája vagy a hatalmon lévőkével ellentétes vélemények megfogalmazása halálbüntetést vonhat maga után. Ez azt mutatja, hogy sok államban a halálbüntetésre továbbra is a hatalom fenntartásának és a rendszerrel szemben kritikus vélemények elhallgattatásának eszközeként tekintenek.  

Kínában például az állami médiában megjelent hírekkel emlékeztették az embereket arra, hogy az olyan bűncselekmények, mint a kábítószer-kereskedelem és vesztegetés halálbüntetéssel is büntethetők; Észak-Korea pedig új törvényt vezetett be, ami lehetséges büntetésként említi a halált azok számára, akik nem a koreai nyelvet használják. Mindeközben a mianmari fegyveres erők ellenőrzése alatt működő bíróságokon továbbra is rendre hoznak halálos ítéleteket titkos és rendkívül igazságtalan eljárásokat követően.  

A néhány országban súlyosbodó helyzet ellenére fokozatos előrelépés tapasztalható a halálbüntetés visszaszorításában. Mára 112 ország teljesen, 144 állam pedig de iure vagy de facto eltörölte a halálbüntetést.  

Az Amnesty International által dokumentált kivégzést végrehajtó országok száma tavaly 16-ra csökkent, ami az eddigi legalacsonyabb érték. Belaruszban, Japánban, Mianmarban és Dél-Szudánban 2023-ban egyetlen kivégzést sem hajtottak végre, annak ellenére, hogy 2022-ben ezekben az országokban még kihirdettek halálos ítéleteket. 

Ázsiában sok pozitív fejlemény is történt. Pakisztán a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények esetében eltörölte a halálbüntetést, Malajziában pedig a „kötelező halálbüntetést” szüntették meg. A Srí Lanka-i hatóságok megerősítették, hogy az elnök nem szándékozik aláírni kivégzési parancsokat, eloszlatva ezzel a kivégzések folytatódásával kapcsolatos aggodalmakat.

Bár a szubszaharai Afrikában egyetlen ország sem törölte el a halálbüntetést, Kenyában, Libériában és Zimbabwében továbbra is függőben vannak az erre irányuló törvényjavaslatok. Ghánában a parlament tavaly két olyan törvénytervezetet is megszavazott, amellyel törölnék a halálbüntetést, de ezeket a javaslatokat még nem foglalták törvénybe.  

„A halálbüntetést övező diszkrimináció és önkényesség csak tovább súlyosbítja a büntető igazságszolgáltatási rendszereink által generált jogsértéseket. Azoknak az országoknak, amelyek ragaszkodnak a halálbüntetés alkalmazásához, haladniuk kell a korral, és egyszer s mindenkorra el kell törölniük ezt a kegyetlen büntetést” – jelentette ki Agnès Callamard.  

A halálbüntetés központi helyet kap majd az idei ENSZ-közgyűlési ülésszakon. Az Amnesty International felszólítja a világ valamennyi kormányát arra, hogy csatlakozzék az ENSZ halálbüntetés eltörlését szorgalmazó felhívásához, ezzel is kifejezve az emberi jogok tiszteletben tartása iránti elkötelezettségét.