Az érintett körzetekben és az ország többi részén található takarékszövetkezetek biztonságos működéséről és megfelelő tőkeellátottságáról – szemben a DDB, a BRB, az ÉRB és a DRB Bankkal – a takarékszövetkezetek Integrációs Szervezete is gondoskodik. A takarékokban elhelyezett megtakarításokat pedig 2014 decemberétől Magyarországon egyedülálló módon kettős betétvédelmi rendszer védi.
Az ügyfelek számára megtévesztő lehet, hogy a siklósi központtal működő DRB Dél-Dunántúli Regionális Bank egykor Siklós és Vidéke Takarékszövetkezetként volt ismert. Az időközben bankká alakult pénzintézet azonban nem takarékszövetkezet, nem tagja a takarékszövetkezetek közösségének, ezért a DRB-nél kialakult állapot semmilyen hatással nincs a környéken működő valódi takarékszövetkezetekre.
Hasonló a helyzet a bicskei központtal működő BRB Buda Regionális Bank esetében is, amely egykor Buda Takarék és Vértes Takarék néven, valamint Biatorbágy és Környéke Takarék néven volt ismert. Azonban ez a mára bankká alakult pénzintézet sem takarékszövetkezet, nem tagja a takarékszövetkezetek közösségének, ezért a BRB-nél kialakult helyzethez a környéken működő valódi takarékszövetkezeteknek semmi közük nincs.
Az ügyfeleket ugyancsak megtévesztheti, hogy a kaposvári központtal működő, 36 fiókból álló DDB Dél-dunántúli Takarék Bank egykor Nagybajomi Takarékszövetkezetként, illetve Dráva menti Takarékként volt ismert. Csakhogy időközben ez a pénzintézet is bankká alakult, így ez sem takarékszövetkezet, és így nem is tagja a takarékszövetkezetek közösségének. Ugyanez vonatkozik a miskolci központú ÉRB Észak-magyarországi Regionális Bank fiókhálózatára is, amely egykori takarékok egyesüléséből jött létre (Takarék Szövetkezeti Hitelintézet, Tokaj és Vidéke, Abasár és Vidéke, Létavértes és Vidéke, Pocsaj és Vidéke).
A felsorolt bankok tehát – a látszat ellenére – nem takarékszövetkezetek, így egyikük sem tagja sem a takarékszövetkezetek biztonságos működését és megfelelő tőkeellátottságát garantáló integrációs szervezetnek, sem pedig a takarékszövetkezetek újonnan létrejött Garanciaközösségének. Sőt, éppen ezek a bankok azok, amelyek saját elhatározásukból léptek ki a takarékszövetkezetek közösségéből, miután még az integrációs törvény hatályba lépése előtt beadták bankká alakulási kérelmüket a felügyelethez.
A takarékokhoz elhelyezett megtakarítások a valódi takarékszövetkezetek új Garanciaközösségének köszönhetően 2014 decembere óta teljes biztonságban vannak: a takarékoknál elhelyezett betéteket az országban egyedülálló módon az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) mellett a takarékok saját Tőkefedezeti Alapja is biztosítja.
Az új rendszerben az integráció egésze, illetve minden egyes, a garanciaközösséghez csatlakozott takarék mögött egységesen mintegy 300 milliárd forintnyi tőke áll.
x x x
A Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezetét (SZHISZ) a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról szóló törvény hozta létre mint a hazánkban működő szövetkezeti hitelintézetek közös intézményvédelmi és szabályozó szervezetét. Az SZHISZ tagjai a hazai szövetkezeti hitelintézetek – takarék-, hitelszövetkezetek, illetve szövetkezeti bankok –, valamint az integráció központi bankja, a Magyar Takarékbank Zrt. és a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. Az SZHISZ feladata az integráció működésének szabályozása, valamint az intézményvédelmi és felügyeleti feladatok ellátása. Az SZHISZ ennek megfelelően közös, egységes szabályzatokat dolgoz ki és fogad el a szektor egészére vonatkozóan, vizsgálja az egyes szövetkezeti hitelintézetek működését és gazdálkodását, valamint szavatolótőkét szolgáltat az integráció tagjainak.