Ennek feltétele azonban a megfelelő gazdaságosság. Ismét pozitív értékelést kaptak a munkaerő-piaci feltételek, az adóterhekkel való elégedetlenség érezhetően csökkent. Legnagyobb horderejű problémának a korrupciót tekintik, de a jogbiztonságba vetett bizalom is veszélyesen megcsappant.
A magyarországi német befektetők nagy várakozásokkal tekintenek a 2011. évre, és a gazdaság helyzetét lényegesen jobbnak ítélik meg, mint egy évvel ezelőtt – derül ki a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) 17. Konjunktúra-felméréséből, melynek eredményeit ma mutatták be. A javuló üzleti kilátások hatása a magyarországi befektetési környezet jobb értékelésében is megmutatkozik.
Német befektetések: a hosszú távú együttműködés a cél
Külföldi vállalatok 2010 végéig közel 69 milliárd eurót ruháztak be Magyarországon. Ennek több mint 70 százaléka az Európai Unió államaiból érkezett, ezen belül a német vállalatokra az állomány mintegy negyede jut.
A működőtőke-befektetéseken belül egyre nagyobb súllyal szerepel a Magyarországon már jelen lévő külföldi vállalatok visszaforgatott nyeresége. E területen a német vállalatok kiemelkedő szerepet töltenek be, ők adják az összes újra befektetett jövedelem 55 százalékát. „Ezek a számok szemléletesen igazolják, hogy a német vállalatok nem a rövid távú profitmaximalizálás miatt ruháznak be Magyarországon, hanem hosszú távú szerepvállalásra törekszenek” – nyilatkozta Vahl Tamás, a DUIHK elnöke, a konjunktúra-felmérés eredményeinek bemutatása alkalmából. A DUIHK Konjunktúra-jelentése, ami a Deutsche Bank támogatásával készült, nemcsak a német vállalkozásokról ad átfogó hangulatképet, hanem értelmezhető az összes Magyarországon működő külföldi vállalkozásra is.
Gazdasági helyzet: nagyfokú optimizmus
A 2011. évi felmérés szerint a befektetők az általános gazdasági helyzettel, illetve saját üzleti tevékenységükkel kapcsolatos várakozásai lényegesen javultak. Az idén minden második vállalat pozitív irányú változásra számít a magyar gazdaság helyzetét és saját üzleti tevékenységét illetően is, ez az arány jellemző mind az árbevétel, mind a nyereség tekintetében is. A javuló hangulat alapja elsősorban az exportgazdaság élénkülése. Ennek megfelelően a feldolgozó-ipari vállalatok átlagon felül optimisták, míg az építőipari vállalkozások egyértelműen borúlátóbbak az átlagnál.
A német vállalatok 2011-ben nagymértékben kiveszik majd a részüket az új munkahelyek teremtéséből, és növelik beruházásaikat is. A vállalatok mintegy 40 százaléka tervezi a létszám bővítését, csak minden hatodik cég tervez elbocsátásokat, és minden harmadik vállalat ismét növelné beruházásait. Ebben az összefüggésben Dirk Wölfer, a tanulmány szerzője kiemelte: a múlt évek felmérései egyértelmű összefüggést mutattak ki a vállalatok nyereségessége és a beruházási kedvük között. „Ez azt jelenti, hogy a vállalatok hosszú távon csak akkor ruháznak be, és akkor teremtenek munkahelyeket, ha nyereséget tudnak realizálni, illetve ezt meg is hagyják nekik“ – jelentette ki Wölfer.
Befektetési környezet: érezhetően magasabb az elégedettség
A 2011. évi konjunktúra-felmérés megerősítette, hogy a beruházási döntésekben főként a munkaerőpiac, a jogbiztonság és az adórendszer minősége töltenek be kiemelt szerepet, ezzel szemben a támogatásoknak alig van jelentősége.
Az üzleti környezettel való elégedettség az idei felmérésben szinte kivétel nélkül magasabb, mint az előző évben, és a megvizsgált tényezők átlagában az elégedettség szintje visszatért a 2005–06-ban tapasztalt szintre. „A javulás nagymértékben a gazdaság egészére, illetve a saját üzleti tevékenységre vonatkozó pozitív várakozásokra vezethető vissza“ – mondta az eredményekről Vahl Tamás, a DUIHK elnöke. Ugyanakkor arra is rámutatott, hogy egyes vizsgált tényezők pozitív értékelése a gazdasági válság utóhatásaival magyarázható. Így a szakképzett munkaerő rendelkezésre állását jelenleg jónak értékelték a válaszadók, de a gazdasági növekedés gyorsulásával itt ismét romló feltételekre lehet számítani. A Német–Magyar Kamara éppen ezért elsődleges feladatnak tekinti a szakképzésben az együttműködést a kormánnyal.
Több területen is elismerik a vállalatok a tényleges előrelépéseket a gazdasági keretfeltételeket illetően, például az adók tekintetében. 2011-ben a résztvevők 23 százaléka elégedetten nyilatkozott az adóterhek mértékéről, bár még így is elégedetlen a cégek 40 százaléka. Más területeken valójában még nem történt kézzel fogható előrelépés, de hathatós jelenlétük a médiákban reményt kelt a befektetőkben és fordulatra számítanak. Ilyen például a korrupció, ahol érezhetően csökkent a kritika, de ennek ellenére ez legnagyobb elégedetlenséget keltő üzleti környezeti tényező. A DUIHK szerint az is aggodalomra ad okot, hogy a válaszadók a jogbiztonság folyamatos romlását tapasztalják. Ez az üzleti döntések szempontjából fontos tényező mára már az elégedettségi rangsor aljára került, a 24 vizsgált tényező közül a 20. helyen áll.
A vállalatok javuló hangulata nem tükröződik a hivatalban lévő kormány támogatottságában: Orbán Viktor miniszterelnök kormányának munkáját csupán a cégvezetők 13 százaléka értékeli jónak, egy harmada pedig rossznak. A beruházási feltételek tekintetében Magyarország megőrizte tavalyi 4. helyét a regionális rangsorban. Ismét Csehországot tekintik a válaszadók a legvonzóbb beruházási környezetet kínáló országnak, az első négy helyen idén először találjuk együtt a Visegrádi Négyeket.
A „DUIHK befektetőihangulat-mutató” (német rövidítéssel: DISI), amely egyetlen számban tömöríti mindazokat a tényezőket, amelyek rövid- és középtávon befolyásolják a befektetők üzleti és beruházási döntéseit, 2011-ben újabb látható emelkedést mutatott, miután már az előző évben is visszakapaszkodott a válság idején (2009-ben) mért mélypontról. A DISI-mutató 2011-ben +20,1-es értékkel az eddigi legmagasabb értékét érte el. A mutató erős szintje alátámasztja a DUIHK előrejelzését, amely szerint a magyar gazdaság teljesítménye az idén mintegy három százalékkal, sőt akár egy kicsit nagyobb mértékben is bővülhet.
