Gabriel úgy fogalmazott, hogy nyomulnak a tekintélyelvű pártok, ugyanakkor visszaszorulnak a liberálisok és a szociáldemokraták. Veszedelmes szintet ért el az Európa-ellenesség. De üzent az új amerikai elnöknek is, mondván, hogy a világ a protekcionizmus felé halad, ám ennél kockázatosabb irányzat nincs is.
A szociáldemokrata vezető, aki hamarosan átveszi a külügyek irányítását, előzőleg bírálta Merkelt, illetve Schäuble pénzügyminisztert, mert szerinte azok feleslegesen ragaszkodtak az unión belül a megszorításokhoz, így elősegítették a válságot, illetve a német kormány elszigetelődését. Mint mondta, a következmény az lett, hogy megerősödtek az Európa-ellenes populista erők, illetve kárt szenvedett a demokrácia, valamint a beruházások számára kedvező légkör.
Európát talán a háború óta nem érte akkora kihívás, mint az új amerikai elnök protekcionizmusa, de szakértők szerint ez egyben esélyt is kínál, hogy a földrész megerősítse egységét – állapítja meg a Der Spiegelben Werner Weidenfeld, aki Kohl kancellár alatt jó 10 évig felelt a német–amerikai kapcsolatokért; szerinte az Egyesült Államoknak immár nincs kiszámítható világpolitikai stratégiája. Új hatalmi szerkezet van kialakulóban és ebben fontos szerep juthat az EU-nak. A legfontosabb kérdés a védelem, miután Trump idejét múltnak minősítette a NATO-t, ám ezzel nagy riadalmat keltett a földrész keleti felén, tekintettel a potenciális orosz agresszióra. Ami a kereskedelmet illeti, Európa jó pár területen átveheti az ázsiai piacon a kivonuló Egyesült Államok szerepét, pl. megcélozhatja az ottani, erősödő középosztályt. Ezen felül Európának, illetve azon belül is főleg Németországnak azért is megnyílik a pálya, mivel az USA láthatóan elveszti pozícióit, mint a világ vezető morális hatalma. Kérdéses ugyanakkor, hogy Trump eltűrné-e az unió megerősödését, hiszen a földrész megosztásán dolgozik, továbbá nagyok az ellentétek a tagállamok között. Weidenfeld ennek ellenére úgy gondolja, hogy Európának jók a kilátásai, ő a maga részéről egy tízes skálán 8-9-esre becsüli őket.
Soros Györgyöt, az emberbarátot és befektetőt egykor nagyra becsülték a demokrácia támogatásáért, napjainkban azonban a populisták számára ő az első számú ellenségkép, Moszkvától a Balkánig – írja a Die Presse. Most éppen a volt macedón miniszterelnök hirdette meg, hogy „sorostalanítani” kell az országot, mivel szerinte az üzletemberhez kapcsolódó alapítványok korrupt polgárjogi csoportok korszerű hadseregét hozták létre és azok a demokrácia sírásói. Nem mellesleg pedig meg akarják buktatni a nacionalista-populista Gruevszkit, aki ellen amúgy nyomozás folyik hivatali hatalommal való visszaélés miatt.
Soros máig 12 milliárd dollárt költött a világban az általa vallott nyílt társadalomra, Kelet-Európában már a rendszerváltás előtt támogatta pl. a Szolidaritást és a Charta 77-et. Mostanában azonban olyanok is ellene fordulnak, akik egykor ösztöndíjat kaptak tőle. Így Orbán Viktor már tavaly nekiment a Nyílt Társadalom Alapítványoknak, mondván, hogy azok háttérhatalomként erőltetik a muzulmánok bevándorlását, mert gyengíteni igyekeznek a nemzetállamokat. Majd Németh Szilárd meghirdette, hogy ki kell söpörni az álcivil szervezeteket. Soros maga azt mondja, hogy válságba jutottak a nyílt társadalmak, a zárt rendszerek viszont feljövőben vannak. Az Egyesült Államok élére pl. egy szélhámos került.
Móra Terézia a legnagyobb csalódásnak tartja a magafajta értelmiségi számára, hogy 25 év után nincs jobb állapotban a magyar demokrácia – nyilatkozta a Der Standardnak a Sopronban született, Berlinben élő írónő, aki éppen most kapta meg a német irodalmi kiadók díját. Hozzátette, hogy Magyarországon a szegénység épp akkora gond, mint a rasszizmus és a szexizmus, és odavezet, hogy tíz-, sőt százezrek hagyják el az országot. Szóval megvan minden ok arra, hogy csalódottak legyünk.
Bírálatot keltett a magyar atomenergia-törvény módosítása, mert annak révén a kormány a jövőben megkerülheti a felügyeleti hatóságot – adja tudtul a Der Standard. A múlt hónapban elfogadott javaslat az elején alig keltett visszhangot, pedig a következmények messzire hatóak, hiszen a hatalom a ezután az Atomenergia Hivatal megkérdezése nélkül hozhat szakmai döntéseket, ami főleg Paks bővítése miatt érdekes.
A német környezetvédelmi miniszter roppant aggályosnak nevezte a magyar eljárást. Az osztrák zöldek pedig attól tartanak, hogy precedens keletkezik az unión belül, pedig nem szabadna megengedni, hogy bárki politikai megfontolások alapján határozhasson a nukleáris erőművek engedélyezéséről, illetve ellenőrzéséről.
Magyarország nemrégiben eljuttatta az érintett tagállamoknak a tervezett beruházás környezetvédelmi hatásairól szóló jelentést, ám az illetékes bécsi hivatal szerint egyelőre nem tudható, megengedi-e Magyarország, hogy a partnerek adott esetben jogi eszközöket vegyenek igénybe. Az osztrák zöldek mindenesetre azt szorgalmazzák, hogy Ausztria jelentsen be kifogást tiltott állami támogatás miatt. Vietnam egyébként nemrégiben visszalépett egy hasonló erőmű megépítésétől.
Magyarországon a tavasztól több száz határvadász erősíti a rendőrséget, éspedig azért, hogy feltartóztassák és „visszakísérjék” a szerb oldalra mindazokat, akik illegálisan léptek be az országba, ahogy a hivatali zsargon fogalmaz – írja az osztrák Kurier. Az egység tagjai jelenleg még a gyakorlati ismeretek elsajátításánál tartanak és ismerkednek a fegyverrel. Viszont emberi jogi szervezetek szerint az elfogott határsértőkkel szembeni bánásmód már most sem olyan barátságos, ahogyan azt a hatóságok el akarják hitetni. Egyébiránt a határvadász elnevezés jól passzol Orbán Viktor menekültellenes retorikájához. A kormányfő nem győzi hangoztatni, hogy a migránsokkal bűnözők és terroristák érkeznek az országba, az áradatot pedig népvándorlásnak nevezi. Amúgy Magyarországra legálisan naponta csupán 15 menedékkérő léphet be.