A képesség, amivel az egyszer megfigyelt, az évszázadokra elraktározott mozdulatot újra és újra előveszi, ha kell, frissíti, de nem tölti fel korszerűnek mondott tartalommal, mert ez a gyökerei elsorvadásával járna. A magyar ember nem a földből könnyen eltávolítható fenyő, hanem tölgy, neki kevés az ásó, dömper kell a kiszakításához. Ez sikerünk titka, a világ irigyei ezért fognak össze ellenünk. Mi zsigerből tudjuk azt, amire ők képtelenek.
Tessék megnézni a bejövetelünket! Munkácsy Mihály a megörökítő. Munkácsy hiteles fazon, igaz Bécsben, Párizsban, Münchenben is gazdag emberek támogatták, de nem a Soros, szóval, amit ő elénk tesz, az aligha civil vircsaft. Hont foglalunk, ahogyan mások étteremben az asztalt. A világ tévhitben él, az üzlet nemcsak fehér lovak cseréje fűért, vízért, azaz egy országért, a mi üzletünk ennél jóval több. A lényeget Munkácsy ecsetje fedezi fel, örökíti meg. A lényeg a mozdulat, az őslakos követek köszönése.
A mi érdemünk a felfedezés, hogy ebben a világban, a Duna és a Tisza között úr az úr, és szolga a szolga. Itt az egyik ember fejedelem, a másik csak alattvaló. A magas lovon ülőknek mindent, a talpasoknak a maradékot! Az ország csak másodlagos, az országgal sok a macera, a bejövetel igazi hozadéka a módszer, a méltóságot hirdető benyalás honosítása. Ellestük, megtanultuk, tökéletesítettük. Több mint ezer éve, ahogyan a túrónak a tej, ez minden sikerünk alapja. Azóta, ahogyan mi kifejezzük a szeretetünket, a tiszteletünket, amilyen eleganciával használjuk a derekunkat, a nyelvünket, az maga Made in Hungary.
Magyar ember nem vízzel főz, hanem nyállal. Mi a kerti törpét is óriásként tiszteljük, rávetődünk Valóvilág-hősökre, sorozatszínészekre, orgazmusként éljük meg érintésüket, és ha kedvenc politikusunk szájából szennyvíz folyik, mi abban is zuhanyozni akarunk. Az élet, a nagybetűs, mindig bennünket igazol, a siker, a hatalom bennünket talál meg, egyenes derékkal csak bevernénk a fejünket a felhőkbe, de így, orrunkkal túrva, minden földi jót előbányászhatunk. Még a nemzeti alaptantervbe is beíródhat a smúzolás, még a mateknál is fontosabb lehet.
Ne a számokat keressük, hanem a másik jóindulatát, a betűk helyett gondolatot olvassunk, és legyen barátságos a mi idegen nyelvünk! Őseink útját követve, lehetünk kisebbségi nagyságok, amatőr professzorok, nem kell semmit felfedeznünk, derék, száj, kéz, fenék, mindennek megvan a maga helye: jöhetnek a vendégek. Legközelebb Vlagyimir Putyin érkezik, szép magas lóval várjuk, nyergelünk.