A tavaly Magyarországra látoatott 39,9 millió külföldi 76,2%-a mindössze egy napra jött. Az eddig megfigyelt tendenciától eltérően 2010-ben először csökkent az egy napra látogatók száma (4%-kal), melynek oka a nem turisztikai motivációval érkezők számának mérséklődése. A több napra látogatók száma 2008 óta növekszik, jelenleg 5%-kal több, mint 2009-ben. Az ez évi emelkedés nagyrészt a szabadidős, továbbá az újra megélénkülő üzleti utazások számának bővülésével magyarázható. A több napra látogatók számának növekedése nem tudta ellensúlyozni az éjszakázás nélküli látogatások csökkenését, így 2010-ben összességében 2%-kal érkeztek kevesebben, mint 2009-ben.
A külföldiek összesen 95,7 millió napot töltöttek Magyarországon, ami 1%-os csökkenést jelentett az előző évhez viszonyítva. Az egy napra hazánkba látogatók valamivel több mint egynegyede Szlovákiából, 22%-a Romániából, 19%-a pedig Ausztriából érkezett. A három ország együttesen az összes látogatások 67%-át adta. Az egy napra látogatók 44%-a átutazó volt. A szomszédos országok közül a Romániából érkezőknél a legmagasabb az átutazók aránya (76%).
Jelentős a napi vásárlók aránya (32%). Turisztikai céllal – az érkezések számát tekintve – a legtöbben Ausztriából (2159 ezer fő) és Szlovákiából (1251 ezer fő) érkeztek. A több napra látogatók 2010-ben is legnagyobb számban Németországból és Ausztriából érkeztek. Bulgária, Szerbia, Montenegró, Szlovákia esetében megfigyelhető, hogy emelkedik a több napra látogatások száma, ezen belül egyre na-gyobb mértékben a turisztikai motiváció dominál.
A több napra látogatók átlagos tartózkodási ideje 6,9 nap volt. Fő küldő piacunk – Németország – esetében 8,1, az USA-ból és Hollandiából érkezőknél 9, illetve az Ausztriából hazánkba látogatóknál 5,5 nap volt. A további szomszédos országaink esetében 3 és 4 nap körüli az eltöltött napok száma.
A külföldiek által leglátogatottabb turisztikai terület és régióink 2010-ben Budapest (42,4%) és Nyugat-Dunántúl (26,3%) voltak.
A külföldi látogatók a vizsgált időszakban 1190 milliárd forintot költöttek el hazánkban. Az utasforgalmi export 70%-a (828 milliárd forint) kötődött a turisztikai motivációval érkezőkhöz.
A külföldiek magyarországi fogyasztásának legnagyobb hányada (20%-a, 239 milliárd forint) a német látogatóktól származott. 50 milliárd forintnál többet az osztrákok, a románok, az USA-ból érkezők, a szlovákok és ukránok költöttek el az elmúlt évben. A légi utasok egy fő egy napjára jutó kiadásai 3500 forinttal magasabbak az átlagnál, és 5000 forinttal haladják meg a közúton érkezők átlagos kiadási összegét.
A külföldiek magyarországi kiadásainak fogyasztási szerkezete összességében változatlannak mond-ható. Az egy napra látogatók kiadásaik 68%-át élelmiszerek és egyéb árucikkek, a több napra látogatók kiadásaik 45%-át szállásra és vendéglátó-szolgáltatásokra költötték.
A vizsgált évben a magyar állampolgárok 16,3 millió alkalommal utaztak külföldre. 2009-hez viszonyítva az egy- és a többnapos utazások száma egyaránt csökkent, 2, valamint 7%-kal, az egynapos utazásoké 2008, a többnapos utazásoké 2009 óta.
A turisztikai motiváció az egynapos utaknál 28%-ban, míg a többnapos utazásoknál 84%-ban szerepelt. 2010-ben a szabadidő eltöltésének céljából és az üzleti célból tett utak száma egyaránt mérséklődött az előző évhez képest. A nem turisztikai célú motivációk közül a vásárlás és a munkavégzés emelkedett ki. Az egynapos utazások több mint felét (53%) vásárlási céllal tették. Jelentős volt a munkavégzés célú kiutazások aránya, ami az egynapos utazásoknál 16,5, a többnapos utak esetében 13,5% volt.
A külföldre látogató magyar állampolgárok 658 milliárd forintot költöttek el külföldön. A kiadások nagy része (61%-a, azaz 402 milliárd forint) a turisztikai motivációval utazókhoz, 23%-a (153 milliárd forint) a munkavégzési célú utakhoz kötődött.
A külföldre látogatók (a külföldiekétől jelentősen eltérő) fogyasztási szerkezete jelentősen különbözik az egy, illetve a több napra látogatóknál. Az egy napra látogatók kiadásaik közel felét egyéb árucikkek vásárlására, míg a több napra látogatók kiadásaik több mint felét szálláshely- és vendéglátó-szolgáltatások igénybevételére, illetve élelmiszer- és italvásárlásra fordították. 2010-ben jelentősen nőtt az üzemanyag-vásárlás aránya az előző évhez képest. Míg 2009-ben a külföldre látogatók összes külföldi költésük 7%-át fordították erre az árucikkcsoportra, 2010-ben ez az arány 12%-ra nőtt.
A fizetési mérleg egyenlege 2010-ben 532 milliárd forint, illetve 1924 millió euró volt. Ez különösen az első félévben lényegesen magasabb, mint egy évvel korábban. Mindebben fontos szerepe volt annak, hogy a magyarok hosszú tartózkodási idejű, nagy költéssel járó munkavállalási célú útjainak száma nagy mértékben visszaesett, továbbá hogy a forint euróban mért árfolyama az első félévben jelentősen ingadozott. A második félévben kiegyensúlyozottabban alakult (282,4 és 275,9 forint/euró). A forint az év egészében 2%-kal volt gyengébb, mint 2009-ben.
• 2007. december 21-től a schengeni belső határokon megszűnt az OSAP 1222 (személy- és járműforgalmi) jelentés, ami a külföldi és a magyar keresletoldali felvételek alapsokaságát adta. Az érintett határszakaszokon (osztrák, szlovák, szlovén), valamint Ferihegyen a felvételek alapsokaságát 2010. január 1-jét követően – a megszűnt jelentés hiányában – Eviews-szoftverrel, Tramo/Seats-módszerrel, ARIMA-modell alkalmazásával (idősor továbbvezetés) vezettük tovább.
• Az utasforgalomhoz kapcsolódó pénzmozgások közül a fizetésimérleg-elszámolásban a Nemzetközi Valutaalap módszertanát követve a szervezett személyszállítási szolgáltatások értékét a Magyar Nemzeti Bank nem az idegenforgalomnál, hanem önálló tételként számolja el.