Mijatovics felszólította az uniót, hogy az eddiginél alaposabban kövesse nyomon a magyar médiában zajló fejleményeket. A magyar kormánypolitika ugyanis rossz példát mutat a jelöltállamoknak és azoknak, akik demokráciát akarnak. Mert ha valaki demokráciában kíván élni, akkor meg kell fizetni az árát és szükség van az eltérő, kritikus hangokra. Ebben a pillanatban azonban ezek a hangok eltűnőben vannak Magyarországon és ez rendkívül veszélyes – tette hozzá az EBESZ megbízottja.
Az Európai Újságírók Szövetségének elnöke úgy gondolja, összehangolt akció volt amögött, hogy a Népszabadság egyik pillanatról a másikra kénytelen volt beszüntetni a megjelenését, miután a lap gyakran bírálni merte az Orbán-kormányt. Lahodynsky rendkívül aggasztónak nevezte, hogy Magyarországon megint korlátozzák a sajtószabadságot, és hogy emiatt ennyi újságíró állása kerül veszélybe. A jelentés hozzáteszi, hogy a Fidesz ellenfelei szerint a műveletet maga a miniszterelnök vezényelte, miután hírek szerint a kabinet közvetítők, illetve megbízottak útján megpróbálta megszerezni az újságot.
A burgenlandi püspök szerint az érvénytelen magyar népszavazás mindenképpen feltárta, hogy az emberek többsége nem támogatja a kormány bezárkózási politikáját a menekültekkel szemben – hangzott el az osztrák közszolgálati rádióban. Az ORF Burgenlandnak nyilatkozott Zsifkovics, aki az unió püspöki bizottságában a migránsügyek felelőse, rámutatott, hogy hiba volna a magyarokat idegenellenességgel megvádolni. A referendum egyértelművé tette, hogy a lakosság nagy része nem követi a hatalom útját, ám ha valaki mégis azt mondja, hogy az eredmény megerősítette Orbán korlátozó politikáját, az tévesen értelmezi a dolgokat. A főpap egyébként a minap találkozott a pápával és azt mondta neki, hogy az osztrák katolikus egyház főként a határon igyekszik segíteni a menekülteknek, hogy megfelelő legyen a fogadtatás. Mert Ausztriában még nem húztak kerítéseket, egyház nyitott maradt és támaszt kíván nyújtani az embereknek. Ferenc pápa köszönetet mondott, amiért az osztrákok a menedékkérők mellé állnak és kérte a püspököt, hogy ebben a szellemben dolgozzanak a továbbiakban is.
Bezárták a legnagyobb magyar ellenzéki újságot, amiben valószínűleg szerepet játszott mind a cenzúra, mind a piac törvénye – adja tudtul a német Die Welt. A Népszabadság tavaly már némi nyereséget termelt, az online-kiadást hónapok óta fejlesztették, új munkatársakat vettek fel. A szerkesztési rendszert megújították, küszöbön állt a márka megújulása. Az újabb és újabb leleplezésekkel a lap szabta meg a közbeszéd témáit. A Rogán-ügy pl. igen veszélyes a kormány számára, amely szívesen mutatkozik a „kisember” szerepkörében. A Fideszen kívül most valamennyi párt szolidaritását fejezte ki az újságírókkal. A háttérről az a hír járja, hogy egy kormány közeli befektető meg akarja venni a Mediaworks portfólióját, és az újság leállítása az ügylet feltételét jelenti.
A történtek tükrözik a független magyar média tragikus helyzetét. A digitalizált piacon olyan nehéz túlélni, hogy a szakma befektetőkre szorul, akiknek azonban fontosabb érdekeik vannak, semmint hogy életben tartsák a kritikus újságírást. Az viszont fura, hogy a tulajdonosok üzleti tervet akartak a főszerkesztőtől. Normális körülmények között ez a kereskedők feladata, nem a szerkesztőké. A Népszabadság átmeneti halála tátongó lyukat hagy maga után a médiapiacon.
A Süddeutsche Zeitung „Egy újság vége” című tudósítása arról szól, hogy a Népszabadság bezárása miatt nagy a sokk, a döntés váratlanul érkezett. Pedig a tulajdonos, Pecina a Fidesz szimpatizánsának számít és hónapok óta tartották magukat az értesülések, amely szerint a hatalom el akarja hallgattatni a bíráló hangot. És hogy evégett egy Orbán-közeli befektető, vagy éppen Mészáros Lőrinc meg kívánja venni az újságot, sőt már meg is vette. A feltételezés nem légből kapott, mivel a Fidesz strómanjai idáig is jó pár orgánumot szereztek meg. A Népszabadság búcsúja nagy veszteség a magyar sajtó számára, mert már alig van olyan szerkesztőség, amely kritikus anyagokat tesz közzé. Az állami rádiót és tévét a hatalom ellenőrzi, más lapokat és adókat pénzügyileg kivéreztettek, mert hiányoznak a hirdetések, amelyek ugyanakkor ömlenek a kormányhoz közeli sajtóorgánumokhoz. A Rogán-sztori egyébként azért kínos, mert Orbán egyik szövetségeséről van szó, akinek a meggazdagodása egyre megmagyarázhatatlanabb. És akinek életmódváltása bizonyítéknak számít, hogy mennyire korrupt az állam.
A német lap kommentárja sajnálatosnak nevezi, hogy Brüsszel hallgat, jóllehet elnémították a legfőbb magyar kormánykritikus lapot. Orbán Viktor azt csinál, amit akar. A demokráciát veszélyeztető jobboldali populizmusa az egész EU-t megfertőzte. A politikus ellenforradalmat ígért Európának, a munkát idehaza kezdte meg. A Népszabadságot leállították, az ellenzéket a partvonalra szorították, a politikai szerkezetet a Fidesz hatalmi igényeinek megfelelően alakították át. A kegyencrendszer olyan elitet táplál, amely befogja a száját, amíg jön a haszon. Az hogy a kormányfő szégyentelen módon győzelemnek állítja be az érvénytelen népszavazást, az megint csak arról tanúskodik, hogy a párt ügyet sem vet a demokratikus játékszabályokra. Nem sokkal előtte derült ki, hogy a kormányfő személyesen adott utasítást a civil szervezetek elleni fellépésre.
Orbán úgy adja el a belpolitikát, hogy megmenti az önfeladástól a nemzetet. Ugyanezzel az aljas logikával vette célba már jó ideje az uniót is. Vagyis, hogy az európai vezetők félreértik a népek akaratát. Megoldásként azt szorgalmazza, hogy erősítsék meg a külső határokat, ugyanakkor helyezzék hatályon kívül az emberi jogokat. Az első téma már Brüsszel napirendjén szerepel, a magyar politikus azonban nem tágít az idegengyűlölettől, az iszlámellenességtől, a rasszizmustól, amivel becsempészi a szélsőjobbos vírust az EU vérkeringésébe. Hős azon polgárok szemében, akik benne, a 2. Putyinban látják a válság megoldását, nem pedig az alapjaiban megreformált és megerősödött unióban. Időközben már erős játékos lett az Európai Tanácsban. A Bizottság fogatlan és ráhagyja a dolgokat. Így azt, hogy kedve szerint érvényesítse a „rugalmas szolidaritást”. És bármennyire is demokráciaellenes a politikája, amíg a magyar határok zárva annak, addig Orbán épp annyira befolyásos, mint amennyire hasznos.
A Der Standard elemzésében olvasható: a Népszabadság leállítása a sír szélére juttatta Magyarországon a sajtószabadságot. Orbán Viktor ellenben dörzsölheti a markát. Az általa gyűlölt újság szétverése az első pillantásra úgy látszik, mintha azt gazdasági megfontolások indokolnák. Ám ez nem így van. Mintha a lap ellenséges tulajdonba került volna, a munkatársak úgy álltak a szerkesztőség zárt ajtaja előtt. Így az jár el, aki ki akar nyírni egy újságot, nem pedig a veszteségeit próbálja csökkenteni. A gazda, az osztrák Pecina az elmúlt hetekben állítólag többször is tárgyalt a kormányfővel. Biztosan jól keres majd, amikor eladja a lapot Orbán kegyenceinek. A Népszabadságot nem lehetett a mostani vezetéssel a hatalom irányvonalára ráállítani. Ezért a bezárás Pecinára maradt. A demokrácia a tét, amikor az üzletember és az osztrák rendszer más képviselői a sajtószabadság sírásóiként szolgálnak a magyar vezető számára.
A körülmények és a bezárás sürgőssége arra utalnak, hogy messze nem csupán vállalaton belüli döntésről van szó – írja az osztrák napilap. Budapesten nemigen vannak olyanok, akik kételkednének abban, hogy Pecina hatalmas szívességet tett Orbán Viktornak. Az ellenzéki Népszabadság soha nem ment volna bele, hogy a kormány járszalagjára kerüljön. A munkatársak és szakértők szerint ezért kellett meghalnia. Alapos tényfeltáró riportjai miatt, amelyek a miniszterelnök környezetének botrányaival és urizálásával foglalkoztak, már régóta szálka volt a kormányfő szemében. De Orbán valószínűleg főként a vidéki lapokat nézte ki magának. Most úgy hírlik, hogy a Mediaworks hamarosan egy vazallus, alighanem Mészáros Lőrinc kezeibe kerül.
A Le Monde beszámolója megdöbbentőnek nevezi, amilyen brutalitással keresztülvitték a döntést, amikor mindenki tisztában van a Népszabadság tekintélyével és befolyásával, illetve azzal az érzelmi értékkel, amit a lap sok magyar számára jelent. De azért is nyugtalanító, mivel öt éve 1000 újságírót tettek ki az állami tévétől és megpróbálták elhallgattatni a Klubrádiót is. Azon kívül az Amnesty International úgy értékeli, hogy egyre romlik a sajtószabadság helyzete Európában. A magyar média jelentős részét már felvásárolták kormány közeli oligarchák. A hatalom a sajtót arra használja, hogy megtámogassa saját ideológiai harcát. De a magyarok hamar rájönnek majd, milyen megfontolás diktálta a döntést, amely veszteség az információ sokszínűsége szempontjából. Az újság munkatársai ugyanakkor attól félnek, hogy őket elbocsátják és a helyükre az új tulajdonosok olyanokat vesznek fel, akik közel állnak a miniszterelnökhöz.