A 2011. január–júliusi forgalom forintban mért árszínvonala importban közel 3, exportban mintegy 2%-kal emelkedett az előző év azonos időszakához viszonyítva. A cserearány 0,8%-kal romlott. A forint a dollárhoz viszonyítva 7,7%-kal, míg az euróhoz képest 1,5%-kal értékelődött fel.

Az év hét hónapjában a legnagyobb részarányú gépek és szállítóeszközök árufőcsoport kivitelének és behozatalának volumene 11, illetve 8%-kal bővült. Az időszakon belül az export volumene júniusban, az importé az utolsó két hónapban nem érte el az előző év azonos időszaki szintet. A csökkenő tendenciát leginkább a híradás-technikai, hangrögzítő és -lejátszó készülék forgalmának alakulása határozta meg. Az árucsoport behozatalában látványosan visszaesett az ázsiai és az EU-15, kivitelében az európai országokkal szemben regisztrált érték. Ezzel szemben a mobiltelefon exportjának köszönhetően nagymértékű volt a növekedés az ázsiai és afrikai relációkban. A közúti jármű, valamint az általános rendeltetésű ipari gép mindkét irányú forgalmában kétszámjegyű volumenbővülést mértünk, bár június–júliusban e két termékkörnél is mérséklődött a dinamika.

A heterogén összetételű feldolgozott termékek kivitelének volumene 18, a behozatalé 14%-kal volt több, mint 2010. január–júliusban, de az utolsó hónapban a növekedés üteme már 10% alatti. A gyógyszerek és gyógyszerészeti termékek kivitelének volumene közel harmadával, a behozatalé mintegy ötödével volt több, mint egy évvel korábban. Az árucsoport júliusi, mindkét irányú forgalma viszont csak némileg haladta meg a magas bázisszintet, ugyanis tavaly ezt a hónapot érintette az orosz gyógyszer-kereskedelmi törvények ideiglenes keresletfelhajtó hatása. A gumigyártmány export- és importvolumenét töretlen növekedés jellemezte az időszak egészében.

Az energiahordozók importvolumene az év hét hónapjában 5%-kal volt több, mint 2010 azonos időszakában. A kőolaj és kőolajtermék behozatalának volumene 12%-kal emelkedett, ezzel szemben a természetes és mesterséges gázé közel ötödével volt kevesebb. 2011 június–júliusában azonban tendenciaváltás történt, a kőolaj és kőolajtermék importvolumene csökkent, a természetes és mesterséges gázé 10%-ot meghaladó mértékben nőtt.

Az élelmiszerek, italok, dohánytermékek export- és importvolumene 3, illetve 10%-kal bővült. A kivitel volumene áprilistól némileg alatta maradt, a behozatalé júniustól még valamelyest meghaladta a bázisszintet. Az árufőcsoport exportjában legnagyobb részarányt képviselő gabona és gabonakészítmény kivitelének volumene 10, a zöldségféle és gyümölcsé 3%-kal csökkent 2010 azonos időszakához képest. Dinamikusan növekedett az élő állat, a tea, kakaó, fűszer export-, illetve a hús és húskészítmény importvolumene.

Az Európai Unióba irányuló kivitel és az onnan érkező behozatal volumene 2011 hét hónapjában 10, illetve 13%-kal haladta meg az egy évvel azelőttit. Külkereskedelmi mérlegünk aktívuma az unió egészét nézve 52 milliárd forinttal nőtt: ezen belül az új tagállamok esetében 159 milliárd forinttal javult, míg a régi tagállamok vonatkozásában 107 milliárd forinttal romlott az egyenleg.

Az EU-n kívüli országokba irányuló export volumene dinamikusan, 19%-kal bővült, ezzel szemben az importé csupán 3%-kal haladta meg a bázisszintet. Külkereskedelmi forgalmunk hiánya ebben az országcsoportban 493 milliárd forint volt, 265 milliárd forinttal kevesebb, mint 2010 hét hónapjában. Az ázsiai országok vonatkozásában a passzívum 363 milliárd forinttal mérséklődött, ezzel szemben az EU-n kívüli európai országokkal szemben az egyenleg 114 milliárd forinttal romlott. 

A kormányzati szektor adóssága 2010 végén a GDP 81,3%-a

A kormányzati szektor 2011 I. félévében az előzetes adatok szerint 1940 milliárd forintos többlettel rendelkezik. A magán-nyugdíjpénztári vagyon állam részére történt átadásával (a köznyelv elvételként, államosításként ismeri – a szerk.) együtt a kormányzati szektor bevétele 8464 milliárd, kiadása pedig 6524 milliárd forint volt. A 2011. II. negyedévi hiány 288 milliárd forintot ért el, ez a GDP 4,1%-a. A hiány a 2010. II. negyedévinél 147 milliárd forinttal, GDP-arányosan 2,4 százalékponttal alacsonyabb.

2011 I. félévében a magán-nyugdíjpénztári vagyonból – a reálhozam és tagdíj-kiegészítés kivételével – a kormányzati szektor bevételeként a nemzeti számlák rendszerében 2677,7 milliárd, illetve 32,0 milliárd forint ezzel kapcsolatos egyéb bevétel elszámolása történt meg. A nemzeti számlák rendszere (ESA95) módszertani előírásai alapján összeállított adatok szerint – itt és a továbbiakban a magán-nyugdíjpénztári vagyon átadása nélkül – a kormányzati szektor bevétele 5754,5 milliárd, kiadása 6523,8 milliárd, hiánya 769,3 milliárd forint volt, ez utóbbi a GDP 5,5%-a. A 2010. I. félévi adatokhoz képest a hiány 25,4 milliárd forinttal magasabb, GDP-arányosan azonban 0,1 százalékponttal alacsonyabb.

2011 első hat hónapjában – ellentétes irányú változások eredőjeként – 0,9%-kal csökkentek a bevételek az előző év azonos időszakához viszonyítva; elsősorban a jövedelemadó-bevételek (–21,4%), illetve a társadalombiztosítási hozzájárulások (+15,3%) változtak jelentősen. A jövedelemadó-bevételeknél – az új adójogszabályoknak megfelelően – a személyijövedelemadó-bevételek számottevő csökkenése mellett a társasági adóból származó bevételek is mérséklődtek. A társadalombiztosítási hozzájárulások nagymértékű emelkedése mindenekelőtt a magán-nyugdíjpénztári hozzájárulások állami nyugdíjrendszerbe való utalásából (2010 novemberétől), illetve a nyugdíjjárulék mértékének 0,5 százalékpontos emelkedéséből (2011 januárjától) fakad. A termelési- és az importadó-bevételek kismértékben emelkedtek (1,6%), ezen belül viszont az áfabefizetések 4,2%-kal mérséklődtek. Ugyanakkor a többi adófajtánál (jövedéki adó, ágazati különadók) erőteljes növekedés volt megfigyelhető. A tőkeadók a pénzügyi szervezetek különadójának hatására jelentősen nőttek.

2011 I. félévében 0,4%-kal csökkentek a kiadások a 2010. I. féléves adatokhoz képest. A munkavállalói jövedelem, illetve a felhalmozási kiadások nagymértékben, 5,6%-kal csökkentek; továbbá a kamatkiadások is mérséklődtek (0,5%). A folyó termelőfelhasználás (1,7%) és a pénzbeni társadalmi juttatások (2,0%) ugyanakkor emelkedtek.

2011 II. negyedévében a kormányzati szektor bevétele 2963 milliárd, kiadása 3251 milliárd, hiánya 288 milliárd forint volt.

A bevételek 2011 II. negyedévében 2%-kal nőttek az előző év azonos időszakához képest, ami elsősorban a társadalombiztosítási hozzájárulások jelentős, 18,2%-os növekedésére vezethető vissza. Erőteljesen csökkentek a jövedelemadó-bevételek (21,6%). A tőkeadók nagymértékben nőttek; míg a termelési- és az importadó-bevételek – egyebek között az ágazati különadók következtében – enyhén emelkedtek (1,5%), ezen belül azonban az áfabefizetések 3%-kal visszaestek.

A kiadások az előző év azonos időszakához képest 2011 II. negyedévében 2,7%-kal csökkentek, ami a felhalmozási és az egyéb kiadások erőteljes mérséklődésének tulajdonítható. A folyó termelő-felhasználás (1,7%), a munkavállalói jövedelem (1,5%) és a pénzbeni társadalmi juttatások (2,2%) kismértékben emelkedtek; a kamatkiadások viszont 1,9%-kal visszaestek.

A kormányzati szektor „maastrichti” hiánya 2010-ben a nemzeti számlák II. előzetes adatai alapján 1120 milliárd forint volt, a GDP 4,2%-a. Az adatokat a KSH a túlzotthiány-eljárásról (Excessive Deficit Procedure – EDP) szóló jogszabály alapján a nemzeti számlák európai rendszerében (ESA95) foglalt módszertani előírásoknak megfelelően jelentette az Eurostatnak. Az ESA és az EDP módszertana a swapügyletek elszámolásában eltér egymástól, az ESA a swapügyletekből származó kamatfizetéseket pénzügyi tranzakcióként, az EDP-jelentés tulajdonosi jövedelemként számolja el.

A kormányzati szektor adóssága az MNB adatai alapján 2010 végén 21 750 milliárd forint volt, ez a GDP 81,3%-ának felel meg.