Az Európai Unió a környezet hatékony védelmére 2030-ig a felhasznált növényvédő szerek felére csökkentését kívánja elérni, a műtrágya-felhasználást pedig ötödével mérsékelné a közösség országaiban. (A nyitó kép forrása: hellovidek.hu.)

Az Agroinform.hu hazai mezőgazdasági termelők álláspontját mérte fel az uniós stratégia megvalósíthatóságáról, illetve bevezetésének várható következményeiről. Az agrárszakmai portál kérdőívét kitöltő mintegy hatszáz hazai növénytermesztő gazdálkodó háromnegyede értesült már az Európai Bizottság mezőgazdasági termeléssel és a biodiverzitással kapcsolatos stratégiájában megfogalmazott törekvésekről. A válaszadók csaknem kétharda tartja ma megvalósíthatatlannak saját gazdaságában a növényvédő szerek (más néven: peszticidek) látványos csökkentését, ötöde viszont teljesíthetőnek tartja, a többi egyelőre nem tudja megbecsülni a következményeket.

A válaszadók nem egészen két ötöde szerint az unión kívüli termelők ezzel nagy előnyre tehetnek szert, ami kiszoríthatja a hazai gazdálkodókat a piacról. A gazdák negyede látványos terménydrágulással számol; hatoda szerint a gazdálkodók egy része emiatt felhagy majd a tevékenységével, és csupán 15 százalék látja úgy, hogy a szereplők addig teljesen alkalmazkodni tudnak az új feltételekhez.

A műtrágyahasználat ötödével csökkentését a gazdálkodók nem érzik nagy problémának, bár hosszú távon ezt a talaj kimerülése miatt nem tartják fenntarthatónak. Nem kevesen (27%) úgy vélik, hogy a hiányzó tápanyag szerves trágyával is pótolható lesz, és csaknem ugyanennyien a művelési módok megváltoztatásában látják a kiutat a talaj tápanyag-csökkenésének problémájából.

A válaszadók jó negyede szerint a növényvédő szerek korlátozása a repce és a gyümölcsök esetében okozza majd a legnagyobb problémát. A károsítók ellen felhasznált hatónyagcsoportok szűkülése a gyümölcstermesztést is károsan érinti. A hazai mezőgazdasági termelők nyolcada a peszticidek visszafogásának fő veszteseként a kalászosokat, illetve a zöldségkultúrákat nevezte meg.

Ha az előírás nem változik, annak megtartása a válaszadók fele szerint a saját gazdaságukban jól érezhető termésátlag-csökkenést fog eredményezni, és mindössze 19 százalék válaszolta azt, hogy alternatív megoldásokkal (például ellenállóbb növények termesztésével, precíziós gazdálkodással) szinten tudja majd tartani a termelést. A megkérdezettek nem egészen harmada úgy véli, hogy a peszticidek ilyen mértékű visszaszorítása miatt könnyen veszteségesbe is fordulhat a gazdálkodás. Tekintettel arra, hogy a 2030-i határidő még meglehetősen távol van, 22 százalék bízik abban, hogy addig a növényvédőszer-gyártók is felkészülnek majd új szerekkel és az új helyzetre különféle ajánlásokkal.

A kevesebb vegyszer használatának ellensúlyozását a legtöbben a mainál korszerűbb szerekre való átállásban vélik megtalálni. A kártevőkre és betegségekre kevésbé érzékeny fajták, hibridek vetése jó megoldásnak ígérkezik. Új, a mostaninál ellenállóbb növényfaj termesztésére a gazdáknak több, mint harmada állna át.

A precíziós technológiák alkalmazása negyedük számára hatékony megoldás. Viszont a genetikailag módosított növények termesztését a válaszadók 56 százaléka továbbra sem tartaná célszerű megoldásnak, bár véleményük a határidő közeledtével még akár érzékelhetően változhat.