A belföldi népességmozgás évek óta nagyjából állandónak tekinthető iránya és mértéke is megváltozott tavaly, amikor összességében kevesebben kerestek új állandó lakóhelyet, a városok „vándorlási mérlege” negatív volt, viszont a községek népességvonzó ereje tovább nőtt. A legnépszerűbb Pest, Veszprém, Győr-Moson-Sopron, Fejér és Somogy megye volt.
Az országos adatok alapján a népességmozgás 2014 óta növekedő mértéke – feltételezhetően a koronavírus járvány hatására – tavaly megtorpant: hét százalékkal kevesebben változtattak állandó lakóhelyet, mint egy évvel ezelőtt. A vándorlási különbözet (egy adott területen 1000 lakosra vetítve az el- és odavándorlók száma) tavaly Pest megyében volt a legmagasabb, ugyanakkor a 11,5 ezrelék elmarad a 2018. év 13,2 ezrelékes időszakos rekordtól. A fővárosból kiköltözők száma tavaly már ötödik éve meghaladta a beköltözőkét, és a többi városban is már második éve csökkent a vándorlásból származó népességnövekedés. Ugyanakkor a községek népszerűsége ugrásszerűen nőtt a múlt két-három évben.
A legvonzóbb terület tavaly is Pest megye volt, bár a múlt két év csökkenő vándorlási különbözete összefüggésben állhat a folyamatosan emelkedő megyei ingatlanárakkal. Az OTP lakóingatlan-értéktérkép adatai alapján tavaly átlagosan 395 ezer forintos négyzetméterárral találkozhattak az érdeklődők. Szintén többen költöztek a Közép-, Nyugat-, és Dél-Dunántúlra, mint ahányan elköltöztek onnan. Az Alföldre és Észak-Magyarországra, bár csökkenő mértékben, de továbbra is az elvándorlás jellemző. Tavaly a főváros vándorlási vesztesége volt a leglátványosabb.
A budapesti lakosság vándorlásból származó csökkenése öt éve tart. Ennek abszolút számban kifejezett mértéke (-8600 fő) 2020-ban 16 éves rekordot döntött. Ezzel egyidőben viszont a községek népességgyarapodása (+13 300 fő) megközelítette a 2004-i csúcsot. Érdemes párhuzamot vonni a fővárosban nagyjából ez idő tájt lendületet kapott tömeges lakóparki, nagy volumenű társasházi beruházásokkal, amelyek a megfizethető lakhatás lehetőségével vonzották akkoriban Budapestre a vidéki lakosságot.
A megyék népességmozgását tekintve egyértelműen kirajzolódik a balatoni ingatlanpiac népszerűségének robbanásszerű növekedése. A legvonzóbb Pest megyét ugyanis Veszprém és Somogy megye követi 8,6 és 8,3 ezrelékes vándorlási különbözettel. Győr-Moson-Sopron megye népszerűsége az előző évhez mérten tavaly 9,1-ről 7,1 ezrelékre csökkent, Fejér megyében viszont 5,8 ezrelékre nőtt. A dunántúli megyék – Győr-Moson-Sopron kivételével, ahová a legtöbben Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből költöztek – lakosságszám-gyarapodása elsősorban a fővárosból és Pest megyéből odaköltözőknek köszönhető, Pest megye népességét pedig döntően Budapestről kiköltözők hizlalják
A legnépszerűbb megyék mindegyikében növekedtek tavaly az ingatlanárak. Veszprémben 361 ezer, Somogyban 444 ezer, Győr-Moson-Sopron megyében közel 400 ezer és Fejérben megközelítően 330 ezer forint volt az ingatlanok átlagos négyzetméterára.
Tavaly a legtöbben Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből vándoroltak el, ők elsősorban a fővárosban és Pest megyében találtak új állandó lakóhelyet. A legkeletibb megyében a lakóingatlanok átlagos négyzetméterára 265 ezer forint, a legészakibban valamivel kevesebb, mint 203 ezer forint volt.
